Ugrás a tartalomhoz

Térbeli döntéselőkészítés 1., Menedzsment alapok

Márkus Béla (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

1.6 Döntések

1.6 Döntések

A döntés alternatívák közötti választást jelent. Az alternatívák közötti választás esetenként egyszerű, máskor viszont, ha ellentétes célokról, több döntéshozóról, jelentős bizonytalanságról van szó, akkor a döntés rendkívül bonyolulttá válhat. A döntéselőkészítő, döntéselemző szakember soha nem állapíthatja meg teljes bizonyossággal melyik a jó alternatíva.

1.6.1 Döntési helyzet

Döntési helyzetnek nevezzük az olyan állapotot, amelyben a döntéshozó legalább két cselekvési változat közötti választás problémájával áll szemben.

Tartalmát tekintve a vezetői döntési helyzet lehet

  • műszaki,

  • szervezési (koordinációs, irányító) és

  • szervezeti.

A gyakoriságát tekintve a döntési helyzet lehet szokványos és szokatlan. A szokványos döntési helyzetben a döntéshozó egyszerű, ismételten felbukkanó problémákkal találkozik, amelyekre jól kialakult megoldási sémákat ismer. Tekintettel arra, hogy a menedzsernek sok ilyen döntést kell hoznia, a szervezet ezekre döntési szabályokat, programokat, politikát és eljárásokat dolgoz ki. A szokatlan döntési helyzetben a problémák újszerűek és váratlanok. A menedzser egyik mércéje, hogy miként viselkedik ilyen váratlan helyzetekben, milyen döntéseket hoz.

1.6.2 Alapelemek

A döntési probléma elemei:

  1. A döntési probléma első eleme, a döntéshozó, az a személy (esetleg csoport), aki a cselekvési változatok közül választ. A döntéshozó döntését az motiválja, hogy vannak céljai, amelyet el akar érni.

  2. A cselekvési változat a döntéshozó rendelkezésére álló erőforrások bizonyos formában való felhasználását jelenti. A cselekvési változatoknak különböző következményeik vannak. A döntéselőkészítés által feltárt cselekvési változatokat a döntéshozó minősíti. Azonban a cselekvési változatok általában nem határozzák meg egyértelműen következményeiket. A következményekre ugyanis hatással vannak a döntéshozó által nem, vagy csak részlegesen ismert, ill. általa nem befolyásolható külső körülmények.

  3. A külső körülmények megállapítása vagy előre jelzése nem könnyű feladat. Megállapításaink csak bizonyos valószínűséggel érvényesek. A külső körülmények valószínűségeire vonatkozó becsléseink a döntési probléma fontos elemei.

  4. A döntést alapvetően határozza meg a döntési kritérium, olyan képlet, előírás, szabály, amelynek alapján a cselekvési változatok közül a döntéshozó kiválasztja a megfelelőt.

  5. A cselekvési változatok és a külső körülmények együttesen határozzák meg a cselekvési változat eredményét.

1.6.3 Döntési folyamat

A döntési folyamat a következő lépésekből áll:

  • a probléma felismerése és megismerése,

  • a források és korlátok meghatározása,

  • cselekvési változatok keresése,

  • a cselekvési változatok értékelése és a megfelelő kiválasztása,

  • a döntés végrehajtása,

  • a végrehajtási folyamat ellenőrzése.

A döntés előkészítése után a döntéshozó látja a cselekvési változatokat és következményeiket. A döntés előtt a döntéshozó átgondolja, megfontolja a döntési problémát. A megfontolás során figyelembe veszi, hogy az egyes külső körülmények mekkora valószínűséggel következnek be.

A cselekvési változatok és a külső körülmények által meghatározott következmények értékelését végezhetjük: kétértékű skálán, amikor is a lehetséges következményeket egyszerűen "jónak" vagy "rossznak" minősítjük, illetve többfokozatú, esetleg folytonos értékskálán. A leggyakoribb értékmérő skála a pénzskála. Az értékelt következmények ekkor a döntéshozó értékrendjében a pozitív, vagy a negatív tartományban helyezkednek el. A pozitív tartománybeli következményekről gyakran mint nyereségről, vagy előnyről, a negatív tartománybeliekről pedig mint veszteségről, vagy hátrányról beszélünk. Az értékelés azonban minden esetben a döntéshozó szubjektív célrendszerének függvénye.

A döntés során a döntéshozó kockáztat. A kockázat egy cselekvési változat várható következményeinek leírása a következmények súlyának és bekövetkezésük valószínűségének meghatározásával együtt. A cselekvésalapú kockázatfelfogás szükséges kiegészítő fogalma a kockázattól való idegenkedés, amely kockázat csökkentésére irányuló cselekvést jelent.

Ha a mindennapi döntéseket kockázati szempontból vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy az döntéshozók döntéseiket általában a szubjektív, nem pedig az objektív kockázatbecslésekre alapozzák. Jól példázza ezt az atomerőművek létesítésének megakadályozására irányuló tömegmozgalom egyes nyugati országokban. E mozgalom annak ellenére bontakozott ki, hogy az atomerőművek modellezett kockázata kicsi. A döntéshozás területén tehát gyakran a szubjektív kockázatbecslés dönt.

1.6.4 Döntési típusok

A döntések megbízhatósága, a vállalt kockázat alapján három döntési típust szoktunk megkülönböztetni: a biztos, a bizonytalan és a kockázatos döntések osztályát. Negyedik kategóriaként szokás a konfliktusos döntések területéről beszélni.

A biztos döntések közé tartoznak mindazok a döntési problémák, amelyek esetében kiszámíthatóan tudjuk, hogy milyen eredményre számíthatunk. Az ilyen problémák megoldására alkalmazható a matematikai programozás, amely segítségével kiszámítható a maximális eredményt nyújtó cselekvési változat. A matematikai programozás eljárásai közül a legismertebb a lineáris programozás.

A bizonytalan döntések közé soroljuk azokat a döntési problémákat, amelyekben nem ismerjük a külső körülmények (illetve következmények) valószínűségeit. A bizonytalan döntések osztályában nincs egységes döntési kritérium.

A legtöbb valóságos döntési probléma a kockázatos döntések osztályába esik. Ide tartoznak mindazok a döntések, amelyek esetében a külső körülmények (vagy következmények) valószínűségei ismertek.