Ugrás a tartalomhoz

Térbeli döntéselőkészítés 1., Menedzsment alapok

Márkus Béla (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

1.3 Környezet

1.3 Környezet

A menedzsernek mindenkor tekintettel kell lennie a cég/projekt létét meghatározó környezetre. Ennek a fejezetnek az a célja, hogy bemutassa a környezet alkotó elemeit és fontosságát a célok kijelölésében.

Belső környezet alatt azokat a tényezőket érjük, amelyekre a cégnek vagy projektnek közvetlen hatása van. A következő ábra a belső környezeten kívül, kétféle külső környezetet különböztet meg, ezek a specifikus illetve az általános környezet.

1.1. ábra. A környezet elemei

1.3.1 Belső környezet

A kulturális környezet új, hasznos elemei hozzáadódnak a régiekhez. A kultúra elemeinek felhalmozási üteme a társadalmi csoport méretétől is függ. Kisebb csoportokban az akkumuláció lelassul, nagyobb közösségekben rohamosan bővül. Az új kulturális elem hozzáadása gyakran megsemmisíti a régit vagy annak egy részét. Korábban sikeres munkamódszerek, technológiák tűnnek el, átadva helyüket új eljárásoknak. Szokások, eszmék válnak divatjamúlttá, mert az újabbak kiszorítják őket.

A kultúra egyik emberről a másikra, generációról-generációra, történelmi korokat áthidalva terjed. Rendszerint a kultúra anyagi összetevője a sérülékenyebb: a gépek, szerszámok, üzemek, épületek stb. természetes módon is elhasználódnak, vagy pedig háborúban, természeti katasztrófában pusztulnak el. Más részüket a megváltozott társadalmi szokások tüntetik el vagy teszik használhatatlanokká.

A nem anyagi kultúra elemeinek túlélése általában sikeresebb. Ezek az elemek részben spontán utánzással örökítődnek át, részben tudatos neveléssel, oktatással megy végbe az átörökítési folyamat.

A kultúrát alkotó elemek nem spontán módon keletkeznek, hanem alkotó munkával, felfedezéssel vagy feltalálással kerülnek be az anyagi vagy szellemi eszköztárba. Mind az alkotások, mind a felfedezések és találmányok létrejöttét a környezet nagymértékben befolyásolja. A kultúra elemei a kommunikációval terjednek. Az eszmék és információk áramlása napjainkra rohamosan egyszerűsödik és viharosan erősödik.

A kommunikáció mellett a kultúra elemeinek a leggyakoribb terjedési módja a diffúzió, vagyis egy elem átvétele rendszerint annak módosítását is jelenti. Ha az új kulturális elemek jól beillenek a meglévő rendszerbe, átvételük gyorsan, viszonylag zökkenőmentesen zajlik.

A vállalkozói szellem meghonosítását egyre több cég tekinti fontos sikertényezőnek. Ezek a cégek vállalkozási lehetőséget biztosítanak és különböző eszközökkel ösztönzik a dolgozókat új lehetőségek kutatásában, segítik az ötletek kidolgozását. Talán nem felesleges néhány példát hozni a sikerekre:

  • Stephen Martin, a Ciba-Geigy termékigazgatója, hitt a kontakt lencsék elterjedésében, ezért sok pénzt fektetett fejlesztésre, ezzel vállalata ma előkelő helyet foglal el a piacon,

  • az IBM PC annak köszönheti létét, hogy dolgozói annak idején javasolták: legyen a cég vezető helyen a személyi számítógépek piacán is,

  • a 3M engedélyezi dolgozóinak, hogy munkaidejük 15%-át önálló projektjeiken töltsék: így keletkezett a „Post-it”,

  • a General Motors leányvállalatot alapított a vállalkozói szellem támogatására, mely saját tervezőirodával és megbízási lehetőségekkel rendelkezik.

1.3.2 Specifikus környezet

Specifikus környezet alatt azokat a külső tényezőket értjük, amelyek közvetlen hatással vannak a menedzsment döntéseire, igy a:

  1. vevők, megrendelők,

  2. piaci versenytársak,

  3. alvállalkozók, és a

  4. munkaerő piac.

A cég sikere alapvetően azon múlik, hogy mit, hogyan, mikor és hol ad a potenciális vevőinek, megrendelőinek. A vevőkör igényeinek, vásárlási szokásainak tanulmányozása, az új termékek, szolgáltatások keresése a menedzsment feladata. Ez demográfiai, statisztikai ismereteket igényel.

A hasonló termékeket, szolgáltatásokat kínáló cégek egymással versenyeznek a piacon a vevőkért, a nagyobb haszon érdekében. Az egyik legfontosabb dolog ebben a tekintetben annak megértése, hogy a versenyhelyzet nem statikus, hanem nagyon is dinamikus.

Az alvállalkozók, beszállítók segíthetik, de sérthetik is a cég érdekeit. Általában célszerűbb, ha több allvállalkozóval rendelkezünk, mert így a versenyhelyzet segíti a kellő mennyiség, a megfelelő szinvonal és ár biztosítását. Esetenként ezt kiválthatja egy hosszú ideje működő, bevált kapcsolat, amely fenntartásáért az alvállalkozó árkedvezményeket ad.

A munkaerőpiacot a cég potenciális alkalmazottai jelentik. Problémát jelent, ha a cég speciális igényeket támaszt az alkalmazottaival szemben. A demográfiai adatok (népességeloszlás, életkor szerinti megoszlás) itt is sokat segítenek a döntések meghozásában.

1.3.3 Általános környezet

Az általános környezet azoknak a külső tényezőknek az összességét értjük, amelyek közvetett hatással vannak a menedzsment döntéseire. Ezt a következő négy fő komponens alkotja:

  1. politikai-jogi,

  2. gazdasági,

  3. szociális-kultúrális,

  4. technológiai.

Az általános politikai helyzet jelentősen befolyásolja a menedzser mozgásterét és lehetőségeit. Gondoljunk csak a külföldi tőke befektetési kedvének változásaira. A nemzetközi politikai klímának ugyancsak fontos szerepe lehet a szervezet életére. Annak idején a dél-szláv háború sok milliárd dollár bevételtől fosztotta meg a magyar gazdaságot, ami különösen a szállítmányozó vállalatokat sujtotta keményen.

A jogi környezet (törvények, utasítások, szabályozások) alapjaiban határozhatják meg a cég eredményességét. A menedzsernek ismernie kell a politikai-jogi környezetet és döntéseit ezek ismeretében kell meghoznia, ezekért a döntéseiért viselnie kell a tágabb környezet előtt a felelősséget.

A prosperáló gazdasági környezetben a cégek új piacokat keresnek és találnak, ezért bővítik emberi és anyagi erőforrásikat. A recessziós időszakban általában ennek ellenkezője figyelhető meg. Természetesen ez nem minden cégre igaz, és éppen ez jelenti a menedzser szerepét. A menedzseri döntéseknek mindenkor az adott időszak és a várható jövő gazdasági lehetőségeihez kell igazodnia. A gazdasági környezetnek kulcsszerepe van a menedzsment munkájában.

A szociális-kultúrális környezetet a meghatározó szociális és kulturális normák, szokások, képzettség jelentik. Magyarország a kilencvenes évek elején ezen normák alapján vált a befektetők egyik kiemelt célpontjává. A szociális-kultúrális környezet változásait a menedzsmentnek figyelnie kell és ezekre megfelelően reagálni.

A technológiai környezetet az alkalmazott műszaki, tudományos, informatikai infrastruktúra és problémamegoldó módszerek jelentik.