Ugrás a tartalomhoz

Nagyméretarányú térképezés 9., A DAT adatbázis térképfelújításai és dokumentálása

Dr. Vincze László (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

9.5 A térképi állományok aktualitása és naprakészségének fenntartása

9.5 A térképi állományok aktualitása és naprakészségének fenntartása

Bármely adatbázis, amelynek elemei nem igazodnak a valós világ modellezni kívánt területén beállott változásokhoz nem, vagy csak jelentős késéssel követi azokat: kezdetben fokozatosan, később egyre rohamosabban veszít értékéből és eljuthatunk oda, hogy károsabb lehet annál az adatbázisnál, amelyről tudjuk, hogy bár nem olyan pontos, de informál a napi állapotról.

Elengedhetetlen tehát a DAT - mint a legmegbízhatóbbnak szánt általános alapadat-állomány - folyamatos és a DAT szabályzatban meghatározott időn belüli követése, a változások átvezetése, azaz az állomány karbantartása.

Ez nemcsak igény, de kötelesség is abban az esetben, ha az állomány felhasználását előírjuk. De egyébként is érdeke az "adatgazdának", különösen, ha az önfenntartásához szükséges bevételeinek is ez a forrása (ahogy ez a hazai földügy vonatkozásában megcélzott elvárás).

A digitális térkép naprakészségével szemben támasztott követelmények lényegében hasonlóak az analóg térképre vonatkozó igényekhez:

legyen megőrizhető a változás előtti tartalom,

legyen megállapítható a változás alapja és jellege,

könnyen, gyorsan és egyszerűen legyen elvégezhető az átvezetés

a digitális adatbázis teljes tartalmára,

zárt láncú feldolgozás (tranzakció) keretében.

A változás átvezetése:

- jogi,

- technológiai és

- archiválási kérdések megoldását veti fel.

A jogi vonatkozásokkal kapcsolatban:

- az eljárás menetének,

- a változások körének,

- a követés (felhasználási gyakorisághoz igazodó)

ideje megállapításának felsorolásával csupán utalni kívánunk a szabályozás fontos elemeire.

Fontos kiemelni, hogy az is változás, ha a korábbiakhoz képest megbízhatóbb adat állt elő: pl. „digitalizált” területen alappontokra támaszkodó bemérés eredményeként kapjuk az új adatot, vagy ha a digitalizált pontról kétségkívül (méréssel) megállapítottuk, hogy a tűréshatáron belül egyezik az állandó módon megjelölt törésponttal, azaz a használattal.

Érvényesség alatt egy objektumnak, továbbá attribútumainak és kapcsolatainak legutolsó elfogadott állapotát értjük.

Változás : ha egy objektum, vagy attribútuma vagy kapcsolata megváltozik. Ekkor a változás előtti állapot érvénytelenítésére az objektum adatrekordját a megszűnés dátumával kell ellátni.

A megváltozott állapot egy új objektumot és új adatrekord beírást jelent, létrejöttének időpontjával együtt.

Az érvénytelenített adatrekordot az adatbázisból törölni nem szabad, ún. történeti archiválás része lesz (amely szükség szerint később is „előhívható”).

Az átvezetés ezután abból áll, hogy:

  • meghatározva a változás jellegét,

  • kiválasztjuk azt a legkisebb objektumot (földrészlet, vagy csoportját), amely ezt tartalmazza,

  • majd „rátöltjük” az ellenőrzött, megváltozott tartalmat (Ezzel az adatokhoz így az aktuális időpont is hozzárendelődik).

  • Szoftveres megoldással kell ellenőrizni az adatkonzisztenciát, és ha a bevitel után is összhang mutatkozik az állományban,

  • a korábbi tartalom végleges archválására kerül sor,

  • majd az aktuális tartalom érvényre kerül mint a legfrissebb időattribútummal rendelkező állapot.

Szoftveres topológia-vizsgálat esetén az állomány javítható, illetve átvezetéskor a formális ellentmondások felszámolhatók (automatikus topológiai hibajavítás).

Arra tekintettel, hogy nemcsak az élő, illetve a közvetlen megelőző változás, hanem az egymás utáni módosult állapotok megőrzése , illetve szükséges esetekben előkeresése megoldható legyen, szintén fontos szerep jut az időattribútumoknak (lásd a 3. modult).

A többször módosult területrészek különböző állapotai így (mint előzőleg archivált, ún. "inaktív" adatok) az állomány részeként előhívhatók, csupán "meg kell engedni" a korábbi időattribútumok (akár tetszőleges időpont szerinti) láthatóságát, illetve le kell kérni az elemek, objektumok rendezett listáját.

Annak érdekében, hogy az inaktív adatok ne terheljék feleslegesen az állományt megtehető, hogy az egyes állományokban minden változással érintett területről pl. az aktuálison kívül legfeljebb csak a megelőző kettő tartozzon az állományba közvetlenül . A többi megelőző tétel egy-egy, a változás gyakoriságához igazítva pl.: 3 évenként végrehajtott, ún. történeti archiválás keretében leválna az élő adatbázisról. (Természetesen, ha a cikluson belül 2-nél több változás kerülne átvezetésre, az az állományrész csupán a történeti archiválásor kerülhet ki az aktuálisból, addig annak része.)

A történeti archiválás utáni időszakban működtetendő (legfrissebb) adatbázisban az előző időszak érvénytelenített adatrekordjai már nem szerepelnek, de egykori létezésükre és archiválási címükre utalni szükséges egy, külön erre a célra rendszeresített regiszterben. Ezen keresztül a követhetőség az inaktív adatok (illetve az előzően archivált külön állományból) előhívásával megoldott.

A felújítottság , mint minőség iránti igény a várható változások mértékétől, ez pedig általános esetben a földrajzi térségre jellemző gazdasági élet dinamikájától, s következésképpen a település jellegétől és a fekvéstől függ, és lényegesen befolyásolja az adatok aktualitását.

Felújítás válhat szükségessé olyan esetekben. amikor az adatok változásának csak bizonyos köre vezetésére vállalkozik az adatgazda, de - bizonyos időközönként - az adatbázis naprakészsége a teljes adattartalomra szükségessé teszi a kiegészítést; továbbá jelentősebb föld- és birtokrendezések kapcsán. Eszerint a felújítási ciklus ajánlott (és még elfogadható) értékei, azaz az átfogó helyszínelés időközei az alábbiak szerint javasolhatók.

9.2. táblázat - Az átfogó helyszínelések ideális időközei

Változással érintett

Átfogó helyszínelés időközei

terület

ajánlott

még elfogadható

Városok, kiemelt üdülő és ipari területek belterülete

10 év

30 év

Községek belterülete

10 év

30 év

Külterület

15 év

40 év

Föld- és birtokrendezés által érintett terület

Igény szerinti felújítás


Forrás: DAT Szabvány 9. táblázata

A változások átvezetésének időtartama :

  • a bejelentett és felméréssel megállapított változás időpontja és

  • a változást tükröző adatok adatbázisba vitelének időpontja között eltelt idő.

Az időtartam meghatározásánál kritérium a változásvezetés hiányából adódó várható jogi következmények súlya, illetve a hiány miatt előálló, a gazdasági életet fékező hatás, vagyis a veszteség.

Eszerint - becslés alapján - a földrészletek és jelentős kihatású létesítmények gyorsabb változásvezetés időtartama rövidebb kell legyen, mint más objektumoknál. A változások átvezetésének időtartama az alábbiak szerint célszerű:

9.3. táblázat - A változások átvezetésének kívánatos időtartamai

Objektumféleségek

Változások átvezetésének időtartama

megnevezése

Ajánlott

Még elfogadható

Földrészletek

2 hét

1 hónap

Jelentős kihatású létesítmények

1 hónap

3 hónap

További állami alapadat- objektumok

3 hónap

6 hónap

További alapadat- objektumok

3 hónap

2 év



Forrás: DAT Szabvány 10. táblázat

Fentiek figyelembevételével az idő minőség-meghatározó szerepét, azaz az adatok aktualitását az alábbi táblázat szemlélteti összefoglalóan:

9.4. táblázat - Aktualitási jellemzők

Minőségi

jellemző

Mérése

Határértékek

Megjegyzések

Érvényesség

A megszűnés dátu-mának a

a) hiánya esetén

(az adat érvényes )

b) meglétekor (az adat nem érvényes )

A megszűnés dátumának a megléte objektu-monként vizsgálandó. Minden objektum adatre-kordjában "megszűnési dá--tum" adatmező szere-pel.

Felújítottság

Az utolsó átfogó helyszínelés időpontjától eltelt idő

Átfogó helyszínelés időközei:

– ajánlott

– még elfogadható

Adatállományonként vizsgálandó

Alappontok helyszíneltsége

Az utolsó helyszínelés időpontjától eltelt idő

Helyszínelési ciklus:

  • ajánlott: 3 év

  • még elfogad-ható: 5 év

Geodéziai alappontonként vizsgálandó

Változások átvezetése

A változás vagy annak felmérése óta eltelt idő

A település jelleg, a fekvés és a birtokrendezés ese-teire ajánlott változás-átveze-tési időtartam

Csupán adatbázis adatok alapján nem vizsgálható. Megállapításához a valós világ szemléjét is be kell vonni.

Történeti archiválás

Az adatbázisban esz-közölt legelső adatbe-vitel óta eltelt idő

Történeti archiválás ciklusa

– ajánlott: 3 év

A teljes adatbázisra vonatkozik.



Forrás: DAT Szabvány 11. táblázat

Az aktualitást jellemző minőségadatok  — az érvényesség kivételével — az adatbázisban külön adatként nem szerepelnek.

Megállapításuk a felmérési egység (munka-terület) attribútumai között szereplő, s így a rajonhoz (felmérési munkaterülethez) tartozó minden objektumra érvényes

felmérési- és

adatbázisba-viteli időpont segítségével történik.

Az objektumok valamely nagyobb csoportja (objektum csoport , objektumosztály, vagy az adatbázis) minőségének megállapítása az azt alkotó felmérési egység (munkaterületek) attribútum-táblázatainak vonatkozó időadataiból a szélső értékek alapján történik.

9.5.1 A térképek karbantartásnak szükségessége és fokozatai

A 8. modulban leírtak szerint előállított digitális térképi adatbázisok – mint láttuk – nem mindegyike készült geometriai értelemben teljesen korrekt újfelmérés alapján. Ezért ezeket a térképeket fokozatosan fel kell újítani, azaz geometriai értelemben a tartalmát helyesbíteni kell.

De az újfelméréssel létrehozott térképeket is folyamatosan karban kell tartani, mert enélkül nemcsak elavulna, de lényeges, hogy ezáltal értéke és használati értéke jelentősen romlana, ami egy jogokat is tükröző állami nyilvántartás térképi alapja esetében nem megengedhető.

Éppen ezért rendelkeznek úgy a jogszabályok és szakmai szabályozások, hogy bizonyos változásokat annak létrejöttében érdekelteknek digitális változási vázrajz- on elő kell állíttatni és be kell nyújtani a földhivatalokhoz átvezetés végett (lásd a 11-19 modulokat). Ilyen változások többek között: a megosztások, telekhatár-rendezések, házhelykiosztások és más telekalakítások, vagy a művelési ágak határainak módosulásai, épületek keletkezésével vagy megszűnésével kapcsolatos, stb. feladatok.

Természetesen az említetteken kívül is vannak olyan térképi objektumok, amelyek változnak, de nem kerülnek bele „automatikusa” a rendszerbe. Tehát ezek is a használati érték csökkenését eredményezhetik.

9.5.2 A karbantartás fokozatai

A térképi adatok karbantartása az objektumok változásainak folyamatos követését jelenti.

A változások lehetnek:

  • geometrai változások és

  • attribútum-módosulások.

Utóbbival külön nem foglalkozunk, mert a geometriai értelmű változások maguk is attribútum-változással járnak, tehát azokkal azonos módon kezelendők, legfeljebb eljárási szabályok tekintetében van némi eltérés.

A geometriai változások követésének többféle lehetősége (fokozata) ismeretes:

  • a már említett változásvezetés,

  • időszakos helyszínelés keretében (eredményeként) történő karbantartás,

  • különféle térképhelyesbítések, és generális térképfelújítás, de

  • lényegében ide értendő még az ún. „felméréséi, térképezési, területszámítási hiba” javítása is.

9.5.3 A térképi változások átvezetésének menetéről

Fentiek előrebocsátásával a térképi változásokat tartalmazó munkarészek előállításával kapcsolatban – összhangban a 9.5 pontban leírtakkal – a következőket említjük meg.

A változások észlelése

  • a bejelentési kötelezettség teljesítésekor,

  • más hatóságok megkeresésével összefüggésben, ill.

  • a földhivatalok munkája során, továbbá

  • az időszakonként végzett helyszíni ellenőrzés alapján történhet.

A változások fajtái (az érvényesítés szempontjából):

csak a térképi tartalmat érintő változás,

a térképet és az ingatlan-nyilvántartás egyéb adatait is érintő változás,

jogokat és jogilag jelentős tényeket érintő változás.

Utóbbival kapcsolatban továbbra is megkülönböztetünk:

  • előzetes és

  • végleges változás átvezetést.

A változási munkarészek készítéséhez végzett adatgyűjtéskor naprakész adatokat lehet szolgáltatni:

  • nemcsak digitális formában, de

  • hagyományos adathordozón is.

A munkák végrehajtására az eredeti adatminőségi jellemzők minimális megtartása mellett a vonatkozó szakmai előírásokat kell betartani, végül a munkarészeket a digitális adatbázisba való bedolgozásra alkalmas formában kell elkészíteni.

A vizsgálatra benyújtott munkákat részben a korábbi, részben szoftveres vizsgálattal ellenőrzik, majd a megfelelő záradékkal ellátják és betöltik az adatállományba, szükség szerint az „előzetes” státusz-megjelöléssel.

A jogok és jogilag jelentős tények átvezetése véglegesen csak a bejegyzésre benyújtott kérelem alapján történhet.

Az átvezetési tranzakció zártláncú, azaz egyszerre kerül a változás átvezetésre a teljes adatbázisban (beleértve az ingatlan-nyilvántartás attribútumait is). Az átvezetés tartama alatt az adatlekérés szünetel, befejezése után minden - jogosultsággal rendelkező - hálózati felhasználó már az új adatokat látja.