Ugrás a tartalomhoz

Nagyméretarányú térképezés 9., A DAT adatbázis térképfelújításai és dokumentálása

Dr. Vincze László (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

9.2 A digitális térképi adatbázisok betöltése az adatkezelő rendszerekbe és kezelése

9.2 A digitális térképi adatbázisok betöltése az adatkezelő rendszerekbe és kezelése

9.2.1 Feltételek (követelmények) a DAT adatbázis-kezelőkkel szemben

  • értelmezze az objektumszemléletű DAT adatbázis felépítését,

  • támogassa a digitális adatok betöltését többféle formátumból (ITR, ASCII, DXF, DAT), emellett biztosítsa a megjelenítést, a hibaüzenetek küldését és mentését, naplózását, illetve bizonyos típushibák javítását automatikusan végezze el;

  • jelenítse meg a térképi grafikát és az adattáblák tartalmát,

  • tegye lehetővé a „többkulcsos” keresést, kiválasztást, listázást,

  • támogassa a lekérdezéseket standard (általánosan előforduló) és egyedileg „megfogalmazható” formában (SQL nyelven, támogatással), többszintűen és több oldalról is;

  • menedzselje az adatbázis karbantartását,

  • legyen gyors és követhető,

  • gondoskodjon az AB védelméről és dokumentálásáról,

  • legyen megbízható,

  • könnyen kezelhető (elsajátítható),

  • a perifériák (nyomtató, plotter, szkenner) kezelését széleskörűen támogassa,

  • legyen „ésszerűen rugalmas”,

  • továbbfejleszthető; továbbá

  • segítse elő a más adatbázisokkal való összekapcsolhatóságot.

9.2.2 A hazai nagyméretarányú térképi adatbáziskezelők áttekintése

Az elkészült objektum-szemléletű állományokat (a főváros kivételével) 1996-tól a TAKAROS program keretében fejlesztett KÉKES programmal kezelték, kísérleti jelleggel (1996-1999).

Kifejezetten a DAT állományok kezelésére 2002-től a GeoNET2000 Kft által fejlesztett DATView 2.4, (amely Microstation-alapú szoftver), majd 2005-től a DATView 3 változata szolgált (utóbbi közvetlen a Windows-ra fejlesztett változatként oldotta meg a felmerülő feladatokat, beleértve a KÜVET és a BEVET keretében létrejött állományok átkonvertálását is).

A DAT szabályozások keretében készülő térképek tartalma elsősorban az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos objektumok és attribútumaik előállítására korlátozódott, így a kezelő program is erre lett kifejlesztve.

Budapest területén a digitális térképek kezelésére a svájci állam támogatásával idekerült INFOCAM rendszer, majd 2008-tól a TopoBase program elégíti ki az igényeket.

2009-ben készült el a FÖMI fejlesztésében a DATR program és bevezetése is megtörtént a főváros kivételével a többi földhivatalban. Az ugyancsak közvetlenül a Windows-ra épülő térképi tartalom kezelését menedzselő program már az ún. „alapadatok”, vagyis a többlet-tartalom kezelésére is fel lett készítve.

Nincs formális akadálya tehát annak, hogy térképeinket teljeskörűen DAT adatbázisban tároljuk és kezeljük.

9.2.3 Digitális térképi adatbázisok betöltése

Az elkészült térképeket be kell tölteni a földhivatalok adatkezelő rendszerébe, amelyet szigorúan meghatározott jogosultságokkal lehet megtenni. Ez a térképi adatbázis azután kapcsolatba hozható az egyéb írásbeli ingatlan-nyilvántartási adatbázissal és adatokkal. Hazánkban jellemzően a TAKAROS rendszerben, relációs ORACLE adatbáziskezelőbe töltött Ingatlan-nyilvántartási és Informatikai Rendszer-adatok (TAKAROS IIR) illetve a DATR térképi adatbázisok összekapcsolása történt meg a főváros földhivatalai kivételével az összes „vidéki” földhivatalban.

Melyek a legfontosabb térképi adatkezelési feladatok? És milyen jogosultságok kellenek a térképi adatok kezeléséhez.