Ugrás a tartalomhoz

Nagyméretarányú térképezés 6., Terepi (geodéziai) újfelmérés munkafolyamata, feladatai és dokumentálása

Dr. Vincze László (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

6.9 Területmeghatározás, területjegyzék és összehasonlítás

6.9 Területmeghatározás, területjegyzék és összehasonlítás

A számítógépek kapacitása és a szoftverek fejlődése lehetővé tette azt, hogy a területszámítások klasszikus szemléletén is változtassunk.

Ma már mind a nagyobb egység , mind a kisebbek területe ugyanabból a koordináta-állományból számítható, mert minden pont numerikus. Így elhagyható a szelvény, illetve a hasznos/üres területének a számítása. Különösen automatikus területszámításnál borul a hagyományos rendszer, ami azonban nem a megbízhatóság kárára, hanem éppen a javára íródik ennek a megoldásnak.

Alkalmas adatbázis és modell esetében, teljes topológiájú adatszerkezet létrehozásával a részterületek összege feltételezhetően egyező kell legyen a befoglaló területtel, azaz valódi terület számítás nélkül előállítható a terület adata is!

A meghatározott területekről azonban természetesen kellenek ún. területlisták és a területjegyzéket is el kell készíteni. Ezek alapján –szoftveres megoldással – össze kell vetni a területeket a korábbi nyilvántartási értékükkel és ki kell mutatni az eltéréseket. Ezen túl az 5, illetve a 10 %-nál nagyobb eltéréseket vizsgálni és indokolni, valamint dokumentálni kell.

A területszámítás a digitális térképi állományban tárolt részletpont-koordináták alapján, numerikusan történhet, 5 (esetleg 7) tizedesre, általában jól automatizált eljárással. A területszámítás célja kettős:

  • egyrészt a felületszerű objektumok területének meghatározása,

  • másrészt az adatállomány „egyszerűsített” belső konzisztenciájának előzetes ellenőrzéseként értelmezhető.

Ugyanis, ha a területszámítás nem fut le, vagy nem minden alakzatra, akkor az szerkesztési vagy megírási hibára utal, amit mindenekelőtt ki kell javítani.

Napjainkban a számítások egyidejűleg elvégezhetők mind a teljes területre (a kontúrpontok koordinátáiból), mind az egyes földrészletekre, illetve azokon belül az alrészletekre és a talajfoltokra. A számítás végeredménye m2-re kerekített formában is előáll és itt történik meg a nagyobb területre való ráállás (ugyan néhány m2-re, de) úgy, hogy a kisebb egységek kerekített területeit összeadva pontosan a nagyobb egység kerekített területét kapjuk (természetesen ún. kényszerkerektés előfordulhat).

A területszámítás végeredményeként születő Területjegyzék a teljes felmérési munka fontos végterméke. Az alkalmazott technológiától függetlenül a területjegyzéknek az alábbi követelményeknek kell megfelelnie.

A területjegyzéket településenként , azon belül fekvésenként kell elkészíteni.

  1. A területjegyzéknek teljesnek kell lennie: minden földrészletet a helyrajzi számok sorrendjében, azon belül az alrészleteket tartalmaznia kell.

  2. A területeket egész m2 egységben kell feltüntetni.

  3. A művelési ágak, épületek jelzése, megnevezése szakszerű kell legyen.

  4. A területjegyzék bizonylat. Ebből fakadóan:

    • a területjegyzékben javítani nem szabad, az esetleges változásokat területjegyzék - függelékben kell kezelni;

    • a területjegyzék adatai között nem szabad sort kihagyni, a lap alján esetlegesen üresen maradt sorokat ki kell húzni.

A bizonylati jelleget a gépi úton előállított területjegyzéknek is biztosítania kell.

Amennyiben a térképkészítés alatt (pl. a záróhelyszínelés következtében) valamely földrészlet/alrészlet adatai megváltoztak, Területjegyzék-függeléket kell felfektetni és abban tételesen kell kimutatni a változás előtti, majd a változás utáni állapotot.

Ezt követően elkészítendő a területeltérési lista , illetve a korábbi területekkel való összevetés és az eltérések elemzése, szükség szerint a terepi ellenőrzés és javítás, valamint ismételt konzisztencia-vizsgálat.

A felmérő cégnek a belterületi és különleges külterületi új felmérés esetén — az új területjegyzék alapján — a földkönyv-kivonat jegyzet rovatában kell feltüntetnie a földrészlet felmérés utáni összterületét, valamint a földrészlet új területjegyzék szerinti és az ingatlannyilvántartási terület közötti előjelhelyes területkülönbözetét (új terület mínusz ingatlannyilvántartási terület), továbbá a területi eltérés okát (5 %-ot meghaladó esetekben). Amennyiben a földmérési alaptérképkészítéskor a helyrajziszámozás változott, a régi helyrajziszám után közvetlenül az új helyrajzi számokat is fel kell tüntetni.

Térképátalakítás esetén elegendő csak a területváltozással érintett (vetületi eltérés elszámolása stb.) földrészletek területének és területi eltérésének feltüntetése.