Ugrás a tartalomhoz

Nagyméretarányú térképezés 3., A digitális alaptérképek fogalma, fajtái, jellemzői

Dr. Vincze László (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

A DAT objektumainak további csoportosításai

A DAT objektumainak további csoportosításai

A DAT objektumainak csoportosításaira a leképezéshez szükséges attribútumok (tulajdonságok) megismerése céljából van szükség.

A DAT objektumai többféleképpen csoportosíthatók:

  • tartalmi vagy tematikai (3.7.2 pont),

  • térbeli kiterjedés (1.5.2 és 3.7.4 pont) és

  • időbeliség, időbeli kiterjedés (3.7.3 pont);

  • összetettség (3.7.5 pont);

  • adatjelleg (3.7.1 pont), valamint

  • adattípus (3.5.2 pont) szerint.

Az említett csoportosításokkal a hivatkozott alpontokban foglalkozunk annak érdekében, hogy az objektumok tárolandó tulajdonságaira megfelelően rávilágítsunk.

Az adattípus szerint – mint a 3.5.2 pontban említettük – megkülönböztetünk:

  • állami alapadatot képező és

  • alapadat kategóriába tartozó

objektumokat.

3.1.13 Az objektumok jellege

Az objektumok a térkép tartalmában betöltött szerepük, illetve jellegük szerint lehetnek:

  • geometriai objektumok,

  • szöveges objektumok és

  • jelkulcs-típusú objektumok.

A geometriai objektumok a térképi vonalak által ábrázolt egyedek megfelelői (képe) a térkép rendszerében.

A térképi adatbázis tartalmának megjelenítésekor szükség van arra, hogy az egyes objektumokat (csoportokat, osztályokat), magyarázó szöveggel –névrajzi vagy térképi megírásokkal – lássunk el, vagy bizonyos kapcsolatokat felirattal teremtsünk meg (pl. a hrsz a földrészlet további, adatbázisban tárolt attribútumaival teremti meg a kapcsolatot).

Ezeket a különféle magyarázó szövegeket, tájékoztató feliratokat a digitális térkép grafikus (látható geometriai) tartalmában kell megjeleníteni, melyek lehetnek: betűkombinációk, számok vagy vegyes (alfanumerikus) karakterek.

A térképi feliratokat szöveges objektumok nak célszerű nevezni, melyeket – a geometriai objektumokhoz hasonlóan, de szűkebb mennyiségben – mint kiegészítő, jellemző tulajdonságokat ugyancsak szerepeltetni kell a digitális adatbázisban. A szöveges objektumoknak számos tulajdonságát kell definiálni, majd tárolni az adatbázisban.

A szöveges objektumok kétfélék lehetnek:

  • csupán térképi megírások (feliratok) vagy

  • geometriai objektumok azonosítói .

Utóbbiak is kétfélék lehetnek:

  • ún. természetes vagy hagyományos térképi azonosítók (pl. helyrajzi szám, utcanév, stb.), vagy

  • mesterséges (az adatbázishoz szükséges egyedi) azonosítók (pl. a az objektumféleségek kódja).

A felirat , mint szöveges objektum jellemzői (attribútumai) az alábbiak:

  • azonosító ,

  • a magyarázó szöveg tartalma ,

  • a szöveg első karakterének, vagy közepének beszúrási pontja : x,y koordináta (nem tévedés a sorrend!),

  • a megírás iránya („sodrása”),

  • alkalmazandó betűtípus, betűnagyság, dőlés, szín, stb .

A magyarázó szöveg a kartografálás objektuma. A DAT adatbázis szerkezeti hierarchiájában a geometriai objektumok attribútumaitól elkülönítve kap helyet, külön (T_FELIRAT) táblázatban. Minden magyarázó szöveg előfordulás saját, egyedi azonosítóval rendelkezik.

A szöveges objektumok egyben betölthetik az objektum-azonosító (módosult geokód) szerepét is , mint pl. a Hrsz.

A jelkulcsok , mint objektumok lényegében rajzi (geometriai) objektumok, mivel rajelemekből, meghatározott szabályok alapján kerülnek előállításra, de eltérő a szerepük a geometriai objektumokétól. Míg azok a terepi valóság hű leképezését szolgálják, addig a jelkulcsok „szabvány-rajzok” és csupán kiegészítő információ hordozására szolgálnak . Térbeli helyük sokféle lehet ugyan, de azonos jelkulcsok azonos formában és méretben (egyezményes jelek) jelennek meg a térképen (pl. azonos rendű és állandósítású alappontok ugyanazzal a jellel kerülnek megjelenítésre, amely által kibővítik a ponthely információit, de „egyediségük” hely-független, csupán egy másik jelkulccsal szemben érvényesül.

3.1.14 A DAT tematikus felépítése

Az objektumok közös tulajdonságaik alapján különbözőképpen csoportosíthatók . A legáltalánosabb szempontok alapján a 3-1. ábra szerint (lényegében az ábrázolás témái szerint) objektum osztályba sorolhatók. Az egyes osztályokon belül objektumcsoportok különíthetők el, melyeken belül találhatók az egyes objektumféleségek. Az egyes csoportosítási szintekhez – beleértve ebbe az objektum szintjét is – attribútumok és kapcsolatok rendelhetők, amelyek a valós világ tárgyainak, dolgainak a DAT szempontjából lényeges tulajdonságait írják le adatok formájában .

A DAT adatbázisban az osztályozási szintek és jelük (négyjegyű kódjuk ) következők: 

  • objektumosztály (jele: nagybetű az első karakterhelyen),

  • objektumcsoport (jele: nagybetű a második karakterként),

  • objektumféleségek (további 01-99 sorszám).

Példa : a „határok” objektumosztályon ( B ) belüli „közterületi” (B C ) csoportba tartozó, „közút” földrészlet a 03 sorszámú objektumféleséget kapja, azaz a BC03 objektumféleség -kód dal jellemezhetjük. Egy lakóház kódja: CA01, gazdasági épületé: CA06.

A térkép információtartalmát a digitális (földmérési) alaptérkép részben direkt (koordináták, alakzatok) formájában, részben indirekt (alakzatok leírása, területek, egyéb szöveges tartalom) módon tartalmazza. Az egyes pontok közötti kapcsolat ot, az egyes elemek logikai csoportosítására vonatkozó információkat ugyancsak közvetett formában fejezzük ki.

Az objektumok csoportosítása a fentiek alapján (a DAT szabvány: MSZ 7772-1) szerint:

A GEODÉZIAI PONTOK

AA VÍZSZINTES ÉS 3D GEODÉZIAI ALAPPONTOK

AB MAGASSÁGI GEODÉZIAI ALAPPONTOK

AC RÉSZLETPONTOK

B HATÁROK

BA KÖZIGAZGATÁSI EGYSÉGEK

BB KÖZIGAZGATÁSI ALEGYSÉGEK

BC FÖLDRÉSZLETEK I. (KÖZTERÜLETI)

BD FÖLDRÉSZLETEK II. (NEM-KÖZTERÜLETI)

BE ALRÉSZLETEK ÉS MŰVELÉSI ÁGAK

BF TERMŐFÖLD-MINŐSÉGI OSZTÁLYOK

BG EGYÉB ÖNÁLLÓ INGATLANOK (EÖI)

C ÉPÜLETEK, KERÍTÉSEK ÉS TEREPTÁRGYAK

CA ÉPÜLETEK (a D, E, F objektumosztályba sorolhatók is)

CB ÉPÜLETEK TARTOZÉKAI (a CA objektumféleségeinek tartozékai)

CC KERÍTÉSEK, TÁMFALAK, FÖLDMŰVEK 

(a D, E, F objektumosztályba sorolhatók is)

CD TEREPTÁRGYAK, EGYEDI ÉPÍTMÉNYEK

CE KÖZTÉRI SZOBROK, EMLÉKMŰVEK, EMLÉKHELYEK

D KÖZLEKEDÉSI LÉTESÍTMÉNYEK

DA KÖZLEKEDÉSI LÉTESÍTMÉNYEK AZONOSÍTÓ PONTJAI

DB BELTERÜLETEK KÖZLEKEDÉSI LÉTESÍTMÉNYEI

DC KÜLTERÜLETEK KÖZLEKEDÉSI LÉTESÍTMÉNYEI

DD VASUTAK ÉS MÁS KÖTÖTTPÁLYÁS KÖZL. LÉTESÍTM.

DE LÉGIFORGALMI LÉTESÍTMÉNYEK

DF KÖZLEKEDÉS MŰTÁRGYAI (I.)

DF KÖZLEKEDÉS MŰTÁRGYAI (II.)

E TÁVVEZETÉKEK, FÜGGŐPÁLYÁK

EA TÁVVEZETÉKEK, FÜGGŐPÁLYÁK TENGELYVONALAI

EB TÁVVEZETÉKEK, FÜGGŐPÁLYÁK MŰTÁRGYAI

F VIZEK ÉS VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK

FA FOLYÓVIZEK ÉS ÁLLÓVIZEK

FB VÍZI KÖZMŰVEK

FC VÍZÜGYI MŰTÁRGYAK

G DOMBORZAT

GA SZINTVONALAK

GB DOMBORZATI ALAKZATOK

GC DIGITÁLIS DOMBORZATMODELL

H TERÜLETKATEGÓRIÁK

HA FELMÉRÉSI MUNKATERÜLETEK

HB DAT ADATBÁZIS KEZELÉSI EGYSÉGEK (ABKE)

HC TÉRSÉG JELLEGŰ TERÜLETEK

I RASZTERES (digitális háttér-) ÁLLOMÁNYOK.

A digitális alaptérkép objektumféleségeit, objektumcsoportjait és objektumosztályait meghatározó fenti osztályozás részletesen a DAT Szabvány mellékletében találhatók.

Az objektumféleségeket felsoroló táblázatok tartalmazzák az "Objektumféleség kódját", az "Objektumféleség megnevezését", "Alapadat jellegét" és az "Objektum kiterjedését". A kódok alkalmazására azért van szükség, hogy az adatokat egyszerűbben (és rövidebben) tudjuk tárolni, valamint azokra egyértelmű hivatkozásokat tehessünk az adatbázisban.

Az objektumok fentiek szerinti csoportosítását egyben (lévén, hogy az objektumok témája szerint történt az elkülönítés) tematikai csoportosításnak is nevezhetjük.

3.1. ábra: A DAT objektumosztályai és felépítési szintjei

3.1.15 Az objektumok időbelisége

Az időbeli értelmezés olyan adatminőségi kategória, mely azt fejezi ki, hogy:

  • az adat mikor keletkezett és

  • érvényes-e még?

Utóbbi szempontból ismét kétféle állapotot érdemes megkülönböztetni a digitális térképek esetében az objektumokról:

  • már nem érvényes (azaz megszűnt, logikailag törölt), illetve

  • még nem érvényes, vagyis változás-átvezetés alatt levő állapotú („záradékolt”).

3.1.16 Az objektumok térbeli kiterjedése

A földfelszín természetes és mesterséges objektumainak leképzésére hivatott térbeli egyedek a valóságban háromdimenziós geometriai elemek, de grafikus megjelenésük alapján nulla- egy- két- és háromdimenziós (szokásos jellel: 0D, 1D, 2D, és 3D) térbeli objektumokként kezelhetők, amely alapvetően a térbeli kiterjedés mértékeként jellemzi azokat.

Az objektumok térbeli kiterjedésük szerint tehát (amint az 1.5.2 pontban is említettük): pontszerű, vonalszerű, felületszerű és testszerű objektumokként csoportosíthatók. Ezeket nevezzük az objektumok geometriai típusainak, röviden objektumtípusoknak. A DAT adatbázisában jelenleg közülük az első három szerepel:

  1. pontszerű (jele/kódja: 1) ;

  2. vonalszerű (jele: 2) ; és

  3. felület (terület)szerű (jele: 3 )

  4. mátrix-szerű.

Az objektumok különféle változatait a következő (3.2.) ábra szemlélteti.

3.2. ábra: Pontszerű, vonalszerű és felületszerű objektumok

- Pontszerű objektumnak : térbeli kiterjedése nincs, vagy a DAT szempontjából elhanyagolható, azaz 0-dimenziójú objektum, amely csak helyzeti adattal (koordinátával) rendelkezik,

- Vonalszerű objektum :  1-dimenziójú objektum, amelyet hosszirányú kiterjedése, alakja és helyzete jellemez: szakasz, sokszög (polyline) és zárt alakzat (polygon ≈ “drótkeret”) lehet.

- Felületszerű ( területszerű ) objektum : 2-dimenziós objektum, amely területi kiterjedéssel és kerülettel is rendelkezik. Térbeli kiterjedésű (3 dimenziós) objektumok esetén azok síkba történő vetítésekor kapott 2-dimenziós képe (vetülete) is felületszerű objektumként említendő meg.

- Mátrix-szerű (rács-szerű) az az objektum, amelynek minden sarokpontjához hozzárendelhető egy magasság. Eszerint 2+1 dimenziójú objektumról beszélhetünk, mert ezek a rácspontok nincsenek folytonos kapcsolatban egymással

Általános szabály, hogy


— minden objektum 
  • csak egyetlen objektumosztályhoz és

  • csak egyetlen objektumcsoporthoz, ill.

— bármely objektum csak egyféle kiterjedésű kategóriába tartozhat.

Pontszerű objektumoknál a DAT  adatmodell megkülönböztet:

  • valóságos objektumpontot  (pl.:  háromszögelési pont),

  • felületpontot  (pl: geokódhoz rendelt pont) és

  • címkepontot (pl. földrajzi név, más térképi felirat beszúrási helye).

3.1.17 Az objektumok összetettsége

Az objektumok geometriai típusai között lehetséges még egy további az összetettséget (komplexitást) kifejező csoportosítás: 

  • egyszerű objektumok és

  • összetett objektumok.

Ez utóbbiak az egyszerű (pontszerű, vonalszerű és felületszerű) objektumok valamilyen összekapcsolásával születnek, de még tovább is tagolhatók:

  • azonos szintű (mellérendelt) objektumokból (pl. egy szántóban szigetként szereplő másik vagy több művelési ág) keletkezően összetett, vagy

  • bizonyos hierarchia-szabály szerint befoglalt objektumokat (pl. településen belüli kerületek, tömbök, földrészletek, stb.) tartalmazó objektumok.

3.3. ábra: Objektumtípusok kiterjedés és összetettség szerint

Felületszerű (területi kiterjedésű) objektum:

  • egyszerű, ha csak egyetlen külső határ határolja

  • összetett (ha mind külső, mind legalább egy belső határral rendelkezik).

Az objektumok – a vizuális megjeleníthetőség szempontjából – geometriai alapelemekből és a köztük levő kapcsolatok leírásából állnak.