Ugrás a tartalomhoz

Nagyméretarányú térképezés 3., A digitális alaptérképek fogalma, fajtái, jellemzői

Dr. Vincze László (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

A digitális adatállományok leíró adatai, az attribútumok

A digitális adatállományok leíró adatai, az attribútumok

A digitális adatállományok leíró adatai

  • attribútumok,

  • tematikai,

  • logikai , és az ún.

  • topológiai kapcsolatok,

  • kereszthivatkozások

esetében beszélhetünk. Ezekről a tanulmányok előrehaladásával tesztünk részletesebben említést.

A kapcsolatok fejezik ki, részben az adatbázisba kerülés szükségességét, részben a redundancia (ismétlődés)-mentesség biztosítását.

A leíró jelleg legáltalánosabban az attribútumok és a metaadatok esetében jelentkezik. Utóbbiról a 3.11 pontban esik szó.

3.1.9 Az attribútumok fogalma, értelmezései,

Az objektumokra vonatkozó leíró ismeretek alapvető csoportját az attribútumok képezik. Az attribútum: az objektum azonosítási, helyzeti, tematikai, adatgyűjtési és adatminőségi tulajdonságait írja le . Az attribútum kifejezést szűkebb és bővebb értelmezésben is használják.

Tágabb értelemben valójában attribútumokkal írják le az adatbázisban (DB) az egész grafikus térképi tartalom valamennyi adatát (így a geometriai, topológiai és más kapcsolt információkat, hivatkozásokat), tehát a digitális térképi adatbázis az attribútumok rendezett halmaza.

Az objektumokra vonatkozó leíró ismeretek alapvető csoportját az attribútumok képezik. Az attribútum magában foglalja az objektum:

  • azonosítási,

  • helyzeti, alaki,

  • tematikai és

  • adatminőségi, stb. tulajdonságait .

Szűkebb értelemben csak az objektumok – grafikában ki nem fejezhető további , mintegy kiegészítő – leíró tulajdonságait (mint az objektumok kiegészítő információit) értik attribútum alatt. Utóbbi értelmezés onnan származik, hogy a korábban analóg módon előállított térképek esetében az volt a természetes , hogy a rajzelemekből felépült a térkép. Az objektum-alapú térképi adatbázis ehhez képest tartalmaz feltétlenül többlet -információkat! Vagyis tekinthetjük csupán a kiegészítő tulajdonságokat attribútumnak.

Azt, hogy a DAT adatbázishoz mely attribútumféleségek és milyen formában kell, hogy tartozzanak, a DAT1 szabályzat M-1. sz. melléklete írja le részletesen. Az attribútumféleségekhez tartozó konkrét attribútum-értékek részletes ismertetése a DAT adatbázis táblázataiban, illetve azok magyarázatában megtalálható.

3.1.10 Az attribútumok előállításának kötelezősége

Az attribútumok lehetnek kötelező en megadandók (jelük: K ) és lehetnek opcionális ak (az adatszerkezeti táblázatokban O jellel utalnak erre a lehetőségre). Utóbbi azt jelenti, hogy az adatbázisban a megfelelő mező értékét üresen lehet hagyni (NULL érték). Léteznek ezenkívül : opcionálisan kötelező ( OK jelű) attribútumok is, ami azt jelenti, hogy az opcionális adatokat bizonyos feltételek mellett kötelező megadni. (Pl. a magasságot nem kötelező előállítani, de ha szerződés előírja, akkor igen. Ugyanakkor ebben az esetben meg kell adnunk a magasság meghatározására jellemző középhiba-értéket is!)

3.1.11 Az attribútumok típusai és azok változatai

Formai megjelenésük szerint az attribútumok lehetnek: számszerűek (numerikusak: N) és karakteres formájúak (alfanumerikusak: AN). Az adatbázisban lényeges, hogy az attribútumok milyen értéket vehetnek fel és hogy hány karakter „hosszúak” lehetnek.

A numerikus (N) attribútumoknak 4 változata ismeretes, amelyekre némileg sajátos szabályok vonatkoznak:

  • sorszám-típusú (csak pozitív, egytől növekvő egész szám)

  • koordináta-típusú,

  • kód-típusú (mint a sorszám, de véges előfordulással helyettesítenek bizonyos értékeket) és

  • dátum- típusú attribútumok (amelyben az első 4 szám az évszám, majd egybeírva a hónapok száma, végül ugyanígy a napok száma a hónapban).

Utóbbiak pl. keletkezési vagy megszűnési időpontot rögzítenek az adatbázisban, azaz az objektumok „életének” jelentős adatai (születés, változás, „halál”).

Az alfanumerikus (AN) attribútumok is többfélék lehetnek:

  • szöveges értelmű karakterlánc,

  • egzakt vagy levezethető érték (pl. terület),

  • definitív érték,

  • %-os érték vagy bizonytalanság kifejezése (pl. az elhatárolás mértéke)

  • intervallum-érték szövegesen vagy számszerűen.

Az attribútumok szerepe az adatbázisokban egyértelmű. Segítségükkel lehetséges a térképi adatbázis adatainak és tulajdonságainak korrekt leírását elvégezni.

A leíró tulajdonság absztrakt megjelölésére az attribútumféleség kifejezés használatos  (pl. "irány-pontok száma"). Minden attribútum-féleséghez előre meghatározott, vagy tetszőleges számú, konkrét attribútum-értékek halmaza tartozik (pl. az iránypontok számának lehetséges értékei: 2, 3, 4).

A DAT szabvány azt fogalmazza meg, hogy az objektumcsoportokhoz, az objektumosztályokhoz és a DAT adatbázishoz mely közös attribútumféleségek tartoznak. Az attribútumféleségekhez tartozó konkrét attribútum-értékek halmazának ismertetése nem képezi a tananyag tárgyát.

Az attribútumok táblázatai DAT 1 Szabályzat M-1 sz. mellékletében [5] találhatók. Ezekből csupán példa ként mutatunk be néhányat.

Az objektumcsoportok mindegyikében számos olyan attribútumféleség szerepel, amely az ATTRHA kódú, a felmérési munkaterületre  (s így az abban szereplő minden objektumra) vonatkozó attribútumtáblázatban található meg. Ezért minden attribútumtáblázat hivatkozik a T_OBJ_ATTRHA táblázatra.

Néhány attribútum-féleséget mutat be a földrészletekre vonatkozóan a következő (3.6 sz. ) táblázat.

3.6. táblázat - Példa a „szűkebben vett” attribútumokra

Attribútumtáblázat kódja: ATTRBD

FÖLDRÉSZLETEK II. (NEM-KÖZTERÜLETI) ATTRIBÚTUMAI 

Azonosító

Az attribútumféleség megnevezése

1

Földrészlet vagy EÖI azonosítója

2

objektumféléségének kódja

3

helyrajzi száma (EÖI esetében alátöréssel)

4

postacíme

5

Befoglaló település neve

6

Fekvés kódja

7

Nyilvántartott terület nagysága

8

Földérték

9

A földrészlet vagy EÖI szerzéskori forgalmi értéke

10

Szektor adatai

11

Jogi jelleg adatai

12

Szolgalmi jogok adatai

13

Jogállás adatai

14

Szerzési jogcím adatai

15

Teher, jelzálog adatai

16

Művelési ágak (művelés alól kivett terület is)

17

Tulajdonos személyek vagy szervezetek név és cím adatai

18

tulajdonhányada

19

Vagyonkezelő vagy használó személy vagy szervezet adatai

20

Elhatárolás jellege (előzetes, jogerős)

A földrészlet vagy EÖI létrejöttét eredményező változás adatai:

21

Dátum

22

Határozat iktatási száma

23

Változási jelleg (pl. egyesítés, megosztás, szolgalmi jog)

24

Változási vázrajz tárolási címe

25

Megszűnés dátuma

26

Megjelenítéshez a jelkulcs kódja

27

A vonatkozó felmérési munkaterület azonosítója

28

Földrészlet geokódja (x, y[, H])


3.1.12 Szabályok az attribútumok megadásához

A digitális alaptérkép adatszerkezetének kialakításánál a sokcélú használatot segítő ún. kereszt-hivatkozások egyértelművé tétele érdekében az alábbi szabályokat kell betartani:

  • az objektumféleségek, attribútumféleségek és táblázataik nevei egymástól különbözőek legyenek;

  • az objektumféleségek, attribútumféleségek és táblázataik definiálása egymástól eltérő;

  • az objektumféleségek, attribútumféleségek és táblázataik nevei nem használhatók azok definiálásában;

  • az objektumféleségek és az attribútumféleségek definiálásakor mértékegységek, méretek nem használhatók;

  • bármely, konkrét értékkel nem ellátott attribútumféleség értéke NULL mező -nek tekintendő.

A geometriai építőelemek legfeljebb csak adatminőségi attribútumokkal rendelkezhetnek, azok közül is csak a következőkkel: eredet, aktualitás, pontosság, adatvédelem. Használatuk opcionális. Ha léteznek, akkor az objektum kombinatív úton átveszi az őt alkotó geometriai építőelemek fent megengedett attribútumainak értékét. Ha ennek folyamán ellentmondás alakul ki és a kombinálandó attribútumértékek között precedencia (elsőbbség, előny) nincs definiálva, akkor a konkrét objektumra vonatkozó attribútumérték megadásáról külön gondoskodni szükséges. Az adattáblák kitöltésére további szabályokat találhatunk a 3.9.2 pontban.