Ugrás a tartalomhoz

Nagyméretarányú térképezés 3., A digitális alaptérképek fogalma, fajtái, jellemzői

Dr. Vincze László (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

A térképi adatállomány geometriai tartalma

A térképi adatállomány geometriai tartalma

A térkép a terep képe. Bővebben: a terepről a különféle felmérések által gyűjtött - célirányos információkat tartalmazó - adatok grafikusan (hagyományos rajzhordozón megjelenített), vagy numerikusan (digitális térképpé) kódolt formája.

A digitális térképeknek különféle változatai hozhatók létre, melyek a felhasználás tipikus céljával függenek össze. Ehhez a tipikus célhoz igazodik általában a tartalom, a pontosság és a megjelenítés méretaránya is. Megemlítendő, hogy léteznek az eredeti létrehozás felhasználói céljától eltérő alkalmazások is, amelyek veszélyeket hordoznak magukban, elsősorban a pontosság, de akár a tartalom tekintetében is (pl. kisméretarányú térkép digitális átalakítása és nagyméretarányú célú felhasználása).

A felhasználásoknak egy szélesebb és szűkebben vett értelmezése is használatos.

A szűkebben vett értelmezés:

  • az analóg térképekre alkalmazott nagy "méretarányú", elsősorban a műszaki és nyilvántartási célokra készülő térképek helyébe lépő Digitális AlapTérkép (DAT) , illetve

  • a kis- és közepes méretarányú felhasználói igények kielégítését célzó, Digitális Topográfiai Alaptérkép (DTA) adatállományai létrehozását jelenti.

A tágabban vett értelmezés szerint digitális térképnek nevezik a legkülönfélébb formában előforduló, számítógéppel kezelhető térképszerű rajzokat. Így a fenti térképi alapok felhasználásával készülő ún. sajátos célú térképi állományokat (pl. közműtérképeket és más szakági térképeket, térképi alapú digitális terveket, és más - különféle pontosságú tematikus alkalmazásokat is digitális térképeknek nevezhetjük.

A digitális alap térképek közül külön ki kell emelni a digitális földmérési alaptérképet (korábbi rövidítéssel: DFT) , vagy más néven a digitális kataszteri térképet , mely a DAT állami alapadat-tartalmát hordozza. A nagyméretarányú térképekkel szemben támasztott követelményeket mindenkor jól körülírt felmérési szabályzatok fogalmazták meg, amelyek betartása biztosíték a megfelelő paraméterekkel rendelkező térképi állományok létrehozására.

A DAT előállítására vonatkozó hazai rendelkezések nemcsak az állami alapadat ként deklarált adatok körét és helyét szabályozzák. Néhány olyan " alapadat " is megfogalmazásra került a szabványban - mintegy kapcsolódási pontként -, amelyeknek elsősorban a különféle egyéb adatbá zisokban van szerepe ( mivel ezek a kifejezetten műszaki létesítmények információi) - de többek érdeklődésére számot tartó információk, így alapadat ként tekinthetők a felhasználók szempontjából (pl. közlekedési, vízi műtárgyak, távvezetékek, stb.).

Jelen tananyag keretében a DAT létrehozásával kapcsolatos ismeretek részletezésére kerül sor.

3.1.7 A térképi objektumok tulajdonságai

A DAT-ban a valós világ konkrét tárgyait, dolgait, jelenségeit térképi objektumok formájában képezzük le. Azok jellemző tulajdonságait attribútumnak nevezzük a köztük levő viszony a térképi objektumok tárolt kapcsolatai formájában kerülnek leírásra.

Eszerint: a térképi objektum a valós világ tárgyainak, dolgainak vagy jelenségeinek adatbázisban leképezett és ismeretekkel leírt megjelenési formája.

Az eddigi ismereteket felhasználva: a digitális alaptérkép (DAT) a terepi objektumok geometriai adatait és a hozzájuk kapcsolódó szöveges adatokat numerikus formában tartalmazó olyan adatállomány, amely egységes adattartalma révén egyértelműen és a szabályzatokban rögzített pontossággal ábrázolja az általa érintett terület közhiteles geometriai és tematikus tartalmi információit .

A nagyméretarányú digitális alaptérképek síkrajzi tartalma bizonyos esetekben logikai hierarchiát tükröz, pl. a következő objektum-kategóriákban :

  • közigazgatási egység (állam, megye, település),

  • fekvés (bel- és külterület, zártkert),

  • tömb,

  • földrészlet,

  • alrészlet,

  • épület, építmény és ezek toldalékai,

  • vonal, vagy pontszerű objektum, és

  • a földmérési alaptérképen ábrázolandó alappontok.

Az egyes objektumokat - geometriai értelemben - azok információ, jellemző tulajdonságai (attribútumai) határozzák meg.

Az információk lehetnek konkrét adatok (koordináták, megnevezések, stb.), vagy az adatok logikai kapcsolatát kifejező, a struktúrát kifejező leírások.

A felületszerű objektumok geometriai (egyben topológiai) leírásának mindig teljesnek (önmagába visszazáródónak) kell lennie. Ez nem jelenti azt , hogy az objektum megszerkesztésekor egyazon vonallánccal kell zárni az objektumot (mert ez pótolható az adatbázisba vitelkor (lásd konvertálás) is, amint a területszámítás is „lefuttatható”, ha az objektum képzésében szerepet játszó vonalakat tartalmazó rétegeket „bekapcsoljuk”, azaz együttesen figyelembe vesszük, felhasználjuk.

Alapobjektumokat (pl. földrészlet) nem szabad megszakítani, legfeljebb összefoglaló (pl. tömb) objektumot (hiszen az alapobjektum attól objektum, hogy valami konkrét egyedet képvisel. Az összefoglaló/összetett objektumokat leíró adatállományok geometriai és topológiai értelemben vett felépítése általában célszerűen követi a digitális térkép hierarchiáját (pl. állam-megye-település-kerület-fekvés-tömb-földrészlet-alrészlet-minős� gi osztály).

Az egésznek az alapja koordináták halmaza, mert ezekhez kapcsolódik a teljes rendszer, valamennyi információja (beleértve az attribútumokat is). Koordinátaként a DAT-ban csak EOV adatot szabad tárolni. Az egyéb vetületi rendszerekkel ( ha szükséges ) a kapcsolatot matematikai (vagy közvetett) úton kell megteremteni. A tárolt koordináták megtalálása (és felhasználása) történhet pontszám hivatkozással és/vagy kapcsoló (index) állomány segítségével (utóbbi tekintendő általánosabbnak).

Példaként a föld- és alrészlethatárok, termőföld-minőségi osztályok és az épületek objektumosztályaiba (lásd 3.7.2 alpont) tartozó objektumok egyes fajtáira (objektumféleségeket) mutatunk be táblázatokat.

3.2. táblázat - Nem közterületi földrészletek

OBJEKTUMOSZTÁLY: B HATÁROK OBJEKTUMCSOPORT: D FÖLDRÉSZLETEK II. (NEM-KÖZTERÜLETI) Hivatkozott attribútumtáblázat: ATTRBD

Objektum- féleség kódja

Objektumféleség megnevezése

Alapadat jellege

Objektum kiterjedése [3]

BD01

Belterületi nem-közterület földrészlet

1

3

BD02

Külterületi nem-közterület földrészlet

1

3

[3] A térbeli kiterjedés kódja. Fogalmát a későbbiekben pontosítjuk.


3.3. táblázat - Alrészletek és művelési ágak

OBJEKTUMOSZTÁLY: B HATÁROK OBJEKTUMCSOPORT: E ALRÉSZLETEK ÉS MŰVELÉSI ÁGAK Hivatkozott attribútumtáblázat: ATTRBE

Objektum- féleség kódja

Objektumféleség megnevezése

Alapadat jellege

Objektum kiterjedése

BE01

Alrészlet

1

3

BE02

Művelési ág

1

3

BE03

Alrészlet, szabvány alatti területű

1

3

BE04

Művelési ág, szabvány alatti területű

1

3


3.4. táblázat - Termőföld-minőségi osztályok

OBJEKTUMOSZTÁLY: B HATÁROK OBJEKTUMCSOPORT: F TERMŐFÖLD-MINŐSÉGI OSZTÁLYOK Hivatkozott attribútumtáblázat: ATTRBF

Objektum- féleség kódja

Objektumféleség megnevezése

Alapadat jellege

Objektum kiterjedése

BF01

Termőföld-minőségi osztály területe

1

3

BF02

Termőföld-minőségi osztály területe, szabvány alatti

1

3


3.5. táblázat - Épület-objektumféleségek

OBJEKTUMOSZTÁLY: C ÉPÜLETEK, KERÍTÉSEK ÉS TEREPTÁRGYAK OBJEKTUMCSOPORT: A ÉPÜLETEK (a D, E és F objektumosztályba sorolhatók is) Hivatkozott attribútumtáblázat: ATTRCA

Objektum- féleség kódja

Objektumféleség megnevezése

Alapadat jellege

Objektum kiterjedése

CA01

Lakóépület

1

3

CA02

Üdülőépület

1

3

CA03

Intézményi épület

1

3

CA04

Üzemi épület

1

3

CA05

Melléképület (12 m2-nél kisebb területű is)

1

3

CA06

Gazdasági épület

1

3

CA07

Vegyes funkciójú épület

1

3

CA08

Rendezetlen funkciójú épület

1

3


A továbbiakban [4] alapján mutatjuk be a DAT adatbázisának lényegét, a szükséges mértékig értelmezve és magyarázva egyes fogalmakat, kivonatosan szemléltetve az adatbázis felépítését.

3.1.8 Az objektumok előállításának kötelezősége

Az objektumféleségek "alapadat jellege" a már említett két kategória -   "állami alapadat" (táblázatbeli jele: 1 ) és "alapadat" (jele: 2 ) -  megkülönböztetésére szolgál attól függően, hogy az objektumféleség változásvezetését és hitelességét az állam jogszabályban biztosítja vagy nem.