Ugrás a tartalomhoz

Nagyméretarányú térképezés 3., A digitális alaptérképek fogalma, fajtái, jellemzői

Dr. Vincze László (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

A digitális alaptérkép (DAT) fogalma és előállításának főbb előírásai

A digitális alaptérkép (DAT) fogalma és előállításának főbb előírásai

3.1.5 A digitális alaptérkép (DAT)

A digitális alaptérkép ( DAT ): az Egységes Országos Térképrendszerben (EOTR-ben) értelmezett földmérési alaptérkép számítógépes feldolgozásra és felhasználásra alkalmas formája. Olyan adatállomány, amely - elsősorban egységes adattartalma és adatszerkezete révén - egyértelműen és az előírt pontossággal - tartalmazza az ábrázolt területen a földmérési alaptérképekre vonatkozó, szabályzatokban rögzített, közhiteles térképi tartalmat és esetleges tematikus tartalmi adatokat, információkat.

A digitális térkép olyan adatállomány , amely a terep ábrázolandó részleteire (entitás, egyed) vonatkozó információikat numerikusan:

- közvetlen, vagy

- közvetett formában, tartalmazza.

Közvetlen formaként elsődlegesen az objektumok töréspontjainak koordinátái, továbbá egyes térképi elemek méretei (pl.: az ívek sugarai) tekinthetők.

Közvetett formában fejezhetjük ki:

  • az egyes pontok közötti kapcsolatokat,

  • az egyes elemek, tárgyak logikai csoportosítására vonatkozó információkat és

  • más, a térkép „hagyományos” tartalmát lényegesen kibővítő (leíró jellegű) információkat (az ún. attribútumokkal) .

A digitális térképet hasznosítása során más-más méretarányban kell alkalmaznunk. Ennek megvalósítása megkívánja a méretaránynak (rajzi méretnek) megfelelő

- feliratozás és a

- jelkulcsi elemek használatát.

A felhasználási igényeknek megfelelően egyes kiválasztott információkat

- kihangsúlyozhatunk, vagy

- elhagyhatunk.

A digitális alaptérkép - mint információs adatbázis - az állami földmérési alaptérkép tartalmának számszerű formában létrehozott változata, mely

  • hatféle alapvető információ-csoportból és

  • az azt kezelő számítástechnikai rendszerből áll.

Az információ-csoportok a következők:

  1. a térképi vonalak törés pont jainak koordinátái,

  2. a töréspontok összekötés ének szabályai , vagyis a térkép struktúrája,

  3. a térkép elemei nek (pont, vonal, ív) jellemzői és

  4. objektumainak azonosítói , valamint

  5. a jelkulcsi jeleket, illetve egyéb információkat (kódolt formában) leíró adatok ; továbbá

  6. a térképi elemekhez és a belőlük alkotott objektumokhoz tartozó leíró információs adatállományok ( attribútumok ).

A digitális térképi állomány ezeken kívül természetesen még egyéb (opcionális) kiegészítő információ val is rendelkezhet.

Mielőtt a részletezésre rátérnénk, célszerű néhány további fogalmat tisztázni, egységesen értelmezni.

A digitális földmérési alap térkép létrehozásának kiemelt célja és feladata – nevéből is következően –, hogy közvetlenül felhasználható legyen és egységes alapot biztosítson minden térképészeti alapon nyugvó információs rendszernek, ezek közül is kiemelten a földügyi és térképészeti információs rendszer nek.

A DAT kétféle alapadatot különböztet meg: állami alapadat nak nevezzük azokat az adatokat, melyek hitelességét és folyamatos változásvezetését az állam jogszabályban biztosítja. Az alaptérkép állami alapadatokon kívül még több adatot tartalmaz. Ezeket alapadat oknak nevezzük. Az alapadatok teszik lehetővé, hogy a térképeket, (az adatbázisokat) szélesebb körben fel lehessen használni .

Lényeges elvárás, hogy többféle célra tudjunk helyes adatokat biztosítani ugyanabból az adathalmazból. Ennek előfeltétele , hogy

  • az adatok jól szervezett adatbázisban a rendelkezésünkre álljanak,

  • adatok bármely célra egy azon adatbázisból legyenek lehívhatók és

  • az esetleges változások ebben azonnal (folyamatosan) át legyenek vezetve .

Mindezek együttesen biztosítják, hogy a DAT alapként és csatlakozó felületként szolgálhat: az önkormányzati, közmű-, közlekedési, vízügyi és más szakági felmérésekhez és nyilvántartásokhoz, továbbá a nagyméretarányú alapokat igénylő térinformatikai rendszerekhez (pl. önkormányzati térinformatikai rendszer, közmű-nyilvántartási rendszerek, stb.).

Vetületi rendszere : az Egységes Országos Vetület (EOV), amely egy ferdetengelyű redukált konform (szögtartó) hengervetület , amely biztosítja az egész ország területének egyetlen síkon (síkba teríthető hengerpaláston) való ábrázolását. Térképrendszere az EOV-re támaszkodó térképek szelvényrendszerében ( EOTR ) ábrázolandó.

A magassági rendszer alapfelülete: a Balti -tenger Kronstadtnál mért középvízszintje, melyet hazánkban a Nadap nevű szintezési főalappont, HNadap   = 173,1638 m magassága képvisel.

3.1.6 A DAT előállítására vonatkozó előírások

A digitális alaptérkép létrehozásának célja és feladata az, hogy egységes alapot biztosítson minden térképészeti alapon nyugvó információs (pl. térinformatikai) rendszernek, ezek közül is kiemelten a földügyi és térképészeti információs rendszereknek. Ezért készítésükre olyan általános elvárások érvényesek, amelyek nem technológiai vonatkozásokat szabályoznak, hanem az egységes "arculatú" végtermék előállításának feltételeit határozzák meg.

Létrehozására a DAT szabvány és az ún. DAT szabályzatok (DAT1 és DAT2) vonatkoznak. (Megemlítendő, hogy folyamatban van ezen szabályzatoknak átdolgozása és miniszteri rendelet formájában való közzététele).

A DAT létrehozása óriási feladat, ezért, - térben, időben és a tartalmi részletek tekintetében - csak a fokozatosság elve alapján készülhet el, azaz a települések digitális térképi állományai nem egyszerre, nem azonos technológiával ; s ebből következően némileg eltérő tartalommal , de azonos törzsadatokkal és egységes követelmények (rendszerezett elvek) szerint állítható elő.

A digitális térképi állományok előállítása jelentős munka- és költségigénnyel járó feladat, amelynek megvalósítását, gondozását - több más feladat között - a N emzeti K ataszteri P rogramban ( NKP ) tűzték ki célul. A térképek előállíttatásában szervező, lebonyolító szerepet tölt be az NKP Nonprofit Kft. (korábban: Kht) Részt vesz a folyamatban a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) és jelentős részt vállalnak az illetékes földhivatalok (mint az alapadatok jelenlegi kezelői és az adatgazdai jogok jövőbeni gyakorlói).

A szabályozások egyik fontos alapelve az, hogy az előírás hardvertől, szoftvertől, és technológiától független legyen, ne gátolja meg az új technikai eszközök és technológiák alkalmazását. Az egységes értelmezhetőség kedvéért szabványban (szabályzatban) rögzítik a DAT tartalmát, szerkezetét, és szabványosították az adatrendszerét. Így a digitális térkép előállítói és felhasználói tetszőleges programokat és technológiákat alkalmazhatnak, de feltétel, hogy az előállított és felhasznált adatállomány megfeleljen az előírásoknak.

A DAT előállításának fogalma kiterjed a földmérési-térképészeti és az ingatlan-nyilvántartási adatok együttesére.

A jelen pontban hivatkozottak egyaránt érvényesek az új felméréssel, és térképfelújítással készülő digitális térképeknél.

A digitális átalakítással történő digitális alaptérkép készítés részleteit a DAT2 jelű szabályzat tárgyalja.

Az előállítás az MSZ 7772-1 szabványban megfogalmazott

  • állami alapadatok teljes körére,

  • az alapadatok (a Műszaki Tervben megfogalmazott) teljes, vagy szűkített körére, valamint a

  • háttéradatokra

vonatkozhat. Az állami alapadatok, alapadatok és háttéradatok köre, valamint attribútumaik a szabvány [4] M1. és M2. mellékletében, valamint részletezve (táblázatos formában) a DAT1 szabályzat DAT1-M1. mellékletében találhatók.

A digitális alaptérképnek a terepmunka befejezésének időpontjában fennálló állapotot kell tartalmaznia . Amennyiben a terepmunka befejezése és az állami átvételi vizsgálatra való leadás között a műszaki tervben foglaltnál hosszabb idő telik el, külső konzisztencia vizsgálatot (záróhelyszínelést) kell tartani. A terepmunka befejezése és az állami átvételre leadás között jogerőssé váló változásokat a felmérő cég köteles bedolgozni a digitális alaptérkép állományába.

Az előállítás folyamata magában foglalja az objektumok szabványban megfogalmazott geometriai adatainak, attribútumainak és adatminőségi jellemzőinek a gyűjtését és a szabályzat 7. fejezetében előírt adatszerkezet szerinti digitális alaptérképi adatállomány készítését, az eredmények dokumentálását és állami földmérési alaptérkép vagy tájékoztató célú térkép [2] adatállományból történő kirajzolás.



[2] A tájékoztató célú megjelenítés fogalmával az MSZ 7772-1 szabvány 12.2. fejezete foglalkozik.