Ugrás a tartalomhoz

Nagyméretarányú térképezés 12., A változási vázrajzok fogalma, fajtái és általános jellemzői

Dr. Vincze László (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

12.4 A vonatkozó szabályozások főbb előírásai és a változási vázrajz általános jellemzői

12.4 A vonatkozó szabályozások főbb előírásai és a változási vázrajz általános jellemzői

A változási vázrajzok készítésére és felülvizsgálatára 2010-től miniszteri rendelet vonatkozik [5]. Ezt megelőzően az ún. F.2 Szabályzat a sajátos célú földmérési munkák végzésére (elsősorban: változási vázrajzok készítésére) és az ezekkel kapcsolatos hatósági eljárások lefolytatására vonatkozóan került kiadásra előbb 1975-ben, majd némi módosítással 1986-ban. 2002-ben újabb módosításra került (2002.03.18-án), elsősorban a digitális állományok elterjedése és a változások digitális adatbázisban történő érvényesítése kérdéskörében.

A 46/2010 FVM.sz. rendelet főbb előírásai:

  • A munkákat legalább a változással érintett alaptérképre vonatkozó előírás szerinti

    • tartalom,

    • méretarány és

    • pontosság betartásával kell végezni!

  • Alappontsűrítés esetén hivatkozik az ugyancsak nemrég kiadott 47/2010 FVM. sz. rendeletre.

Vonatkozik:

  • lakó- és üdülőtelkek (építési telek) kialakítására,

    • egyéb telekalakítások (megosztás, összevonás, házhelyosztás és más telekátalakítás) végrehajtására,

    • földrészlet-határ azonosításra és kitűzésére,

    • épületfeltüntetési vázrajz készítésére, és

    • egyéb változási vázrajzok elkészítésére; továbbá:

    • „hatósági feladatként” a változások átvezetésére a nyilvántartásban.

Emellett tartalmazza a földmérési alapadatok karbantartásának legfontosabb szabályait (időszakos helyszínelések és felmérési hiba kijavítása).

12.4.1 A vázrajzokra vonatkozó általános előírások

A változási vázrajzok digitális és/vagy analóg formában, a nyilvántartási térkép alapján (és a tulajdoni lap bejegyzéseivel összhangban) készülhetnek. A nyilvántartási térkép minden tekintetben azonosnak számít az eredeti térképpel, de a változásokat ezen vezetik.

A változási vázrajzokat hitelesített állami alapadatok felhasználásával kell elkészíteni.

A földrészlet határvonalának változásával és kitűzésével kapcsolatos földmérési munka megkezdése előtt a munkavégzőnek be kell szereznie a megrendelő írásbeli nyilatkozatát arról, hogy az érintett földrészlet határvonalával kapcsolatosan volt-e, vagy jelenleg van-e folyamatban bírósági eljárás. Ha a határvonal helyét korábban jogerős bírósági ítélettel állapították meg, akkor a munkát végző csak olyan vázrajzot készíthet, amely a bíróság által megállapított határvonalat és az ennek megfelelő területi adatokat tartalmazza.

A változási vázrajzot közigazgatási egységenként kell elkészíteni. Közigazgatási egységen belüli több fekvést érintő változás esetén a változási vázrajzot fekvésenként kell elkészíteni.

A változási vázrajzot és a hozzátartozó területkimutatást az [5] mellékleteiben megadott minták szerinti formában és tartalommal kell kinyomtatni. A kinyomtatott változási vázrajznak lehetőleg északi tájolásúnak kell lennie, egyébként az északi irányt a vázrajzon fel kell tüntetni.

12.4.2 A változási vázrajzok felépítése és általános tartalma

A vázrajzok tartalma nagyrészt azonos, jóllehet minden vázrajz más és más területet ábrázol.

12.4.2.1 A változási vázrajz általános tartalma

A változási vázrajz címfeliratának tartalmaznia kell a település nevét, a fekvést, az érintett helyrajzi számokat, a változás jellegét, a vázrajz méretarányát, a vetület megnevezését, továbbá a készítő vállalkozó vagy vállalkozás nevét, a munkaszámot vagy iktatószámot.

Amennyiben az adatok szolgáltatása és a munka leadása között 22 munkanapnál hosszabb idő telik el, az adatszolgáltatáskor kiadott adatokat a munka leadása előtt a földhivatalnál egyeztetni kell. Az adatokban bekövetkezett időközi változásokat a munka elkészítése során figyelembe kell venni.

A változási vázrajzon fel kell tüntetni:

  • a készítés időpontját;

  • a földmérő nevét (nyomtatott betűvel) és aláírását;

  • a minőségtanúsítást végző nevét (nyomtatott betűvel), aláírását, az ingatlanrendező földmérői minősítésének számát;

  • a készítő földmérő vállalkozó vagy vállalkozás bélyegzőlenyomatát;

  • „A feltüntetett méretek a helyszínen mért mérési adatok” szövegű záradékot;

  • „A változás akaratunknak megfelelően történt.” záradékszöveg alatt az érdekelt felek aláírására fenntartott helyet;

  • a minőségtanúsításról szóló záradékszöveget.

Telekalakítás és kisajátítás esetében a felülvizsgáló az építészeti-műszaki szakterületen érvényes geodéziai tervezési jogosultság (GD-T) megnevezését és számát fel kell tüntetni a változási vázrajzon az ingatlanrendező földmérői minősítést végző száma alatt

A változási vázrajz fő részei.

  • rajzi rész és a

  • területegyenleg (területkimutatás).

A vázrajzot fekete színnel kell analóg formában megjeleníteni. A megváltozott helyrajzi számokat és az érvénytelen vonalakat is fekete színnel szüntetjük meg, az új (térképi) objektum-azonosítókat (helyrajzi szám, házszám, alrészlet betűjel és művelési ág megírás) félkövér, dőlt betűvel írjuk meg.

A változási vázrajzot a készítő (-ik) és a vizsgálón kívül – a földhivatali bejegyzésre való benyújtás előtt – mindazoknak alá kell írniuk, akik a változás alapjául szolgáló okiratot is aláírták (de az aláíratás nem tartozik a földmérő kötelességei közé, legfeljebb tájékoztatást célszerű erről adni a megrendelőnek).

Ha a munkát nem földmérő szerv, hanem arra jogosult személy végezte, a jogosultságot igazoló oklevél, és az engedély számát is fel kell tüntetnie. Esetenként Ingatlanrendezői földmérői minősítéssel rendelkező szakembernek külön is jeleznie kell azt, hogy a munkát felülvizsgálta.

A vázrajzon célszerű lehet feltüntetni az adatszolgáltatási számla számát is (pl. a szelvényszám alatt), de a vizsgálatra benyújtás kísérőlevelében mindenképpen szerepelnie kell.

A digitális változási vázrajz-állományában megfelelően (pl. más-más rétegbe helyezéssel vagy attribútumokkal) el kell különíteni:

  • a változással érintett terület határát,

  • a megváltozott új és a megszűnő tartalmat,

  • az egyes eltérő forrásból származó adatokat tartalmat.

Utóbbiakat a kinyomtatott vázrajzon nem szabad megjelentetni.

A digitális változási állományban – mint utaltunk rácsak a változás után is megmaradó térképi tartalom (beleértve a pontkódokat is) szerepelhet!

12.4.2.2 A változási vázrajz általános felépítése

A vázrajzok általános felépítése a modulok ábráira is tekintettel – négy fő részre csoportosítva - említhető meg.

  1. Tájékoztató adatok, megnevezések

    • A munkát végző (fent, bal sarokban, cégnév és cím, 2 mm, dőlt betű)

    • Alatta a munkaszám a vállalkozónál

    • Településnév (fent, jobb sarokban, 2 mm dőlt betű), alatta a fekvés

    • Majd középen: Változási vázrajz felirat (5 mm dőlt betűvel)

    • Alcímben pontosítva, milyen jellegű munka (3 mm dőlt betűvel) melyik földrészlet(ek)re vonatkozik a vázrajz (pl. hrsz.ok és kiegészítő magyarázat)

    • Méretarány (2.5 mm dőlt betű) és

    • EOV vetületi rendszer felirat (2.5 mm dőlt betűvel).

  2. Rajzi rész: vékonnyal a változás előtti tartalom és a megszüntető jelek, vastaggal a változás utáni tartalom.

A változási vázrajz rajzi részén ábrázolni kell az előzetes változásokkal kiegészített hatályos ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisnak megfelelő tartalommal a változás előtti, valamint a változás után keletkező állapotot. Ezen belül ábrázolni kell a meglévő és az új földrészletek helyrajzi számát, az alrészleteket és betűjelüket, a minőségi osztályok határvonalait, a művelési ágakat és a minőségi osztályok jeleit. Az épület feltüntetéséről készített változási vázrajzon ábrázolni kell az új vagy változott épületet, az utcanevet és a házszámot.

A változás utáni:

  • új földrészletek határvonalát és a változott épületeket 0,5 mm vastag, folytonos vonallal,

  • a változott alrészletek határvonalát 0,5 mm vastag pontozott vonallal, valamint

  • a megszűnt határvonalakat és egyéb térképi elemeket a megszüntetés jelével kiegészítve kell feltüntetni,

  • a megváltozott régi helyrajzi számokat, alrészlet betűjeleket, utcaneveket, házszámokat át kell húzni és az újakat fel kell tüntetni.

A változási vázrajzon ábrázolni kell a változással érintett földrészletekhez csatlakozó szomszédos földrészletek határvonalait (a változási vázrajzon mért legalább 2 cm hosszúságban) és helyrajzi számát.

Hosszan elnyúló ún. vonalas létesítmények esetében a változási vázrajzon a földrészlet változással érintett részét, valamint ennek környezetében a szomszédos földrészletek határvonalát (a változási vázrajzon mért legalább 2 cm hosszúságban) kell ábrázolni.

A „változási állomány”-nak azonban a teljes földrészletet tartalmaznia kell.

A változási vázrajzon csak a változott vonalak jellemző terepi méreteit kell feltüntetni.

Egyéb - ellenőrző, beillesztéshez szükséges stb. - méreteket a mérési jegyzetnek, a mérési vázlatnak, vagy tömbrajznak kell tartalmaznia.

  1. Ezalatt a területekkel való elszámolás következik, esetleg más magyarázat - a vázrajz típusától függően (pl. szolgalmi vagy használati jog bejegyzéséhez készített vázrajzon). Ha a változáskor a földrészlet, alrészlet, vagy alosztály határvonala, így a területe is változik, területelszámolást kell a vázrajzon (táblázatban), vagy (nagyobb mérvű változáskor) külön készíteni igazgatási egységenként, illetve fekvésenként (részletezve a 12.3.2.3 alpontban).

  1. Egyéb adatok, záradékok, aláírások helye:

    • készítés dátuma

    • készítő aláírása,

    • felülvizsgálatról szóló záradék, illetve

    • a vizsgáló aláírása.

    • Ide kerül(nek) a későbbiekben a bejegyzésben érdekeltek aláírása(i).

A vázrajznak tartalmaznia kell az új vonalak térképezéshez szükséges méreteket is, ezeket azonban külön (célszerű ezt alkalmazni) mérési jegyzeten/vázlaton is megadhatjuk (illetve ott mindenképpen meg kell adni).

A vázrajzok felépítését a 16 és 18. modulban tanulmányozhatjuk részletesen, megismerve a speciális megoldásokat is.

A földrészletekre vonatozó változási vázrajzon (a méretarány alatt, az itt leírtak szerint két sorban) szerepelhet még a következő két, figyelemfelhívó megjegyzés:

„E vázrajz ingatlan-nyilvántartási átvezetését sorrendben

megelőzi a ........................... sz. vázrajz(ok) átvezetése.”

vagy

„E vázrajz érvényteleníti a.................... sz.

alatt záradékolt vázrajzot.”

Az első felhívást akkor kell elhelyezni a vázrajzon, ha készítésekor előzetes változás alatt álló adatot használtunk fel, utóbbit akkor, ha egy korábbi, már felülvizsgált és záradékolt vázrajz került átdolgozásra. Egyébként a feliratoknak nincs helye a vázrajzon (vagyis a formanyomtatványokon szereplő szöveget általában törölni kell).

Budapesten a változási vázrajzokat térrajznak nevezik. Ezek készítése némileg eltér az itt leírtaktól:

- a kezelt ingatlanok határvonalát vastagított vonallal,

- a környezetet a nyilvántartási térképen feltüntetett vonalvastagsággal,

- az új vonalakat eredményvonallal tüntetik fel;

- az építési övezet számát,

- feljegyzések-rovatot és

- jelmagyarázatot is tartalmaz, továbbá

- a térrajz a részterületek (csökkentő=eleső, ill. növelő=hozzáeső)

elszámolását is tartalmazza.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a változási vázrajz csak a munka során készült egyik dokumentum. Emellett szinte minden esetben készül

  • Mérési jegyzet/kitűzési vázlat és

  • Területszámítási jegyzőkönyv (legalább ellenőrzés végett). A területszámítás eredménye (m2-re kerekítve) kerül be a rajzi rész alatti területelszámolási (táblázatos) részbe.

  • Numerikus és digitális munkákhoz Koordináta jegyzék, esetleg

  • Koordináta-számítási (tervezési) jegyzőkönyv is tartozhat, de a digitális állományok is a munka dokumentumai, de

  • Egyéb ún. műszaki munkarészek is készülhetnek (pl. Műszaki leírás, Vizsgálati jegyzőkönyv, stb.), lásd még a 12.4.4 pontban.

12.4.2.3 Területelszámolás (Területkimutatás) és tartalma

Területi változások esetén mindenkor kell Területszámítási jegyzőkönyvet felfektetni, melyben a változás előtti helyrajzi szám, művelési ág, a (adott és ellenőrzésül lemért vagy kiszámított) terület, valamint a változás után ugyanezeken kívül a területszámítási elemek, illetve a számítási módra utalás, az előzetes és a végleges területek, továbbá a javítás találhatók.

Mindezek a felsorolt adatokkal együtt – meghatározott elhelyezésben –találhatók a vázrajzon.

A változási vázrajzokhoz az ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljának megfelelő területkimutatás tartozik. Ennek két fő oldala van: a változás előtti és a változás utáni adatok számára.

A területkimutatás változás előtti része tartalmazza a hatályos ingatlan-nyilvántartásnak megfelelően

  • a földrészletek változás előtti helyrajzi számait növekvő sorrendben;

  • az alrészletek betűjelét, művelési ágát és minőségi osztályát,

  • a földrészletek, az alrészletek és a minőségi osztályok területi és

  • a kataszteri tiszta jövedelmi adatait (jelenleg: Ak-ban), valamint

  • a földrészletek területének összegét.

A területkimutatás változás utáni része a fenti adatokat – értelemszerűen megváltoztatva tartalmazza.

Tartalmazhatja továbbá: a változás utáni tervezett tulajdoni állapotot (amennyiben a megrendelő azt kéri, és az ehhez szükséges adatokat biztosítja).

A fővárosban – mint írtuk – a változás előtti és változás utáni rész között az eleső és hozzájövő részterületek kimutatandóak.

A területkimutatás külön munkarészként is elkészíthető, de ebben az esetben a változási vázrajzot „A változási vázrajz a területkimutatással együtt hatályos.” szöveggel kell ellátni.

A külön munkarészként elkészített területkimutatáson fel kell tüntetni a változási vázrajzra vonatkozó azonosító adatokat (település, fekvés, érintett földrészletek helyrajzi száma, EOV rendszer, készítés időpontja, készítő vállalkozás és személy neve, munkaszám, iktatószám).

A területelszámolás a változás előtti és az utáni területi adatokat, a területszámítás eredménye alapján m2 -re kerekített értékkel tartalmazza. A területeknek az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal (vagy azok összegével) mind változás előtt, mind változás után egyeznie kell.

Amennyiben a munkaterületről új térkép készítése van folyamatban, a vázrajzot esetenként az új térkép szerint is („kettős állapot”) el kell készíteni. Ez általában azt jelenti, hogy a műszaki adatokat az új térképi adatok szerint kell figyelembe venni, de a vázrajzot kétféleképpen. A vázrajz rajzi része általában azonos, míg a területegyenleget egyszer az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal és a másik változat szerint az új területi adatok szerint kell elkészíteni.

12.4.3 A változási állomány elkészítése

A változás során kialakuló objektumok szerkesztését a digitális alaptérkép készítéséről szóló jogszabály előírásainak megfelelően kell végrehajtani.

A változási állománynak a változással érintett területre vonatkozóan csak

  • az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban szerepelő és a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése után is hatályban maradó adatokat, továbbá

  • az olyan új vagy változott adatokat, amelyek a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése után válnak hatályossá, valamint

  • a digitális alaptérképek készítéséről szóló jogszabály szerinti kötelező attribútum adatokat

kell tartalmaznia.

A változási állományt a földhivatalnak vizsgálatra és záradékolásra – a jogszabály szerint [5] DAT adatcsere formátumban kell átadni.

A változási állományt tartalmazó adathordozón külön text típusú fájlban el kell helyezni

  • a készítő nevét,

  • munka számát,

  • a munka megnevezését (település megnevezését, fekvését, változás típusát),

  • az érintett földrészletek helyrajzi számait, és

  • az adatállomány méretét.

A változási állományok átadása esetén a záradékolás iránti kérelemnek tartalmaznia kell

  • a készítő nevét,

  • a munkaszámot,

  • a munka megnevezését (település megnevezését, fekvését, változás típusát),

  • érintett földrészletek helyrajzi számait,

  • a földhivatal által a munka megkezdésekor szolgáltatott és a földhivatali vizsgálatra, záradékolásra leadott adatállomány típusát, nevét, nagyságát, formátumát,

  • a nyilatkozatot arról, hogy a feltüntetett adatállományok szerepelnek az átadott adathordozón,

  • a földhivatali vizsgálatra, záradékolásra leadás dátumát,

  • az átadó és az átvevő személy nevét, aláírását, bélyegzőlenyomatát,

  • az adathordozó vírusmentességének igazolását (vírusvizsgáló program nevét, vírusvizsgálat időpontját, vírusvizsgálatot végző nyilatkozatát, aláírását), és

  • az átadott digitális adatok tartalomjegyzékét.

A földhivatali vizsgálatra és záradékolásra történő átadáskor a földhivatal ellenőrzi, hogy a változási állomány a nyilatkozatban feltüntetett nevű, típusú, nagyságú adatállomány, és olvasásra megnyitható.

A változással érintett területen az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt pontok pontszámait megváltoztatni nem szabad, pontkódjaik esetleges változása esetén a 6. melléklet előírásait kell alkalmazni. A változás során megszűnő pontok megtartják eredeti pontszámaikat.

A változási állományban az új pontokat 1-től kezdődően folyamatos számozással kell ellátni. Az új pontok pontkódjait az FVM rendelet [5] 6. melléklete szerint kell meghatározni.

A fővárosi változási vázrajzok készítéséhez az új határpontokat az ingatlan fekvése szerint illetékes budapesti Körzeti Földhivatal által előírt pontszámokkal kell megjelölni.

A változási vázrajz és a hozzá tartozó munkarészek belső vizsgálatát és minőségének tanúsítását az 11. modulban említett előírásoknak megfelelően kell elvégezni. A belső vizsgálatot és annak tanúsítását, valamint a munka tényleges minőségét a földhivatal ellenőrizni köteles.

A belső vizsgálat alapján a tartalmi és pontossági szempontból megfelelő munka minőségét „A változási vázrajz megfelel a 46/2010. (IV. 27.) FVM rendeletben foglalt tartalmi és pontossági előírásoknak.” záradék feltüntetésével és a vizsgálatot végző személy aláírásával kell tanúsítani.

12.4.4 A változási vázrajz-készítés kötelező mellékletei

A változási vázrajz vizsgálatához és záradékolásához - a változási vázrajz fajtáitól és az alkalmazott mérési módszertől függően - az alábbi iratokat és munkarészeket kell a földhivatalnak átadni:

  • vizsgálat és záradékolás iránti kérelmet,

  • borítólapot vagy dossziét,

  • tartalomjegyzéket,

  • műszaki leírást (minőségi tanúsítványt),

  • vizsgálati jegyzőkönyvet (amennyiben szükséges),

  • adatszolgáltatási számla számát,

  • a felhasznált alappontok helyszínelés eredményével kiegészített pontleírásait,

  • a felhasznált és újonnan létesített alappontok és részletpontok koordináta-jegyzékét és pontleírását,

  • mérési- és számítási jegyzőkönyveket kinyomtatva és adathordozón,

  • mérési és számítási vázlatot (tömbrajzot, pontszámos mérési vázlatot), tervezési és kitűzési (kiosztási) vázlatot adathordozón PDF-formátumban, valamint ezek kinyomtatott változatát,

  • mérési jegyzetet papíron,

  • területkimutatást a változási vázrajzon vagy külön munkarészként,

  • területszámítási munkarészeket,

  • változási vázrajzot adathordozón PDF-formátumban, valamint ennek kinyomtatott változatát a megrendelő által kért, de legalább 6 példányban,

  • az alaptérképi átvezetésre nem kerülő változási (pl. szolgalmi és egyéb jogok bejegyzése vagy jogi szempontból jelentős tény feljegyzéséhez készített) vázrajzok esetében a változási vázrajz térképi részét tartalmazó vektoros digitális adatállományt, az alkalmazott rétegkiosztás mellékelésével,

  • változási vázrajzhoz tartozó változási állományt adathordozón (az előbbi esetekben nem kell készíteni),

  • épületfeltüntetéshez és bontáshoz készített vázrajz esetén a jogerős használatbavételi, fennmaradási vagy bontási engedélyt, építésügyi hatósági bizonyítványt és kérelmet az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez.

12.4.5 Változási vázrajz készítése új alaptérkép készítése esetén

Amennyiben az új állami földmérési alaptérkép állami átvételi vizsgálatra való leadása, illetve az alkalmassági nyilatkozat kiadása még nem történt meg, csak az érvényben levő ingatlan-nyilvántartási térképről és a hozzátartozó területi adatokról és egyéb munkarészekről kell adatot igényelni. A változási vázrajzot ezek alapján kell elkészíteni.

Az új alaptérkép állami átvételi vizsgálatra való leadását, illetve az alkalmassági nyilatkozat kiadását követően (az ingatlan-nyilvántartás átalakításának megtörténtéig és vele együtt az új alaptérkép forgalomba adásáig terjedő időszakban) mind az új, mind az érvényben levő (hatályos) ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis, valamint a hozzátartozó munkarészek alapján kell a változási munkarészeket elkészíteni. A változási munkarészeket mindkét állapot szerint el kell készíteni. A kettős munkarészek összhangjáról a készítőnek (földmérőnek) kell gondoskodnia (szükséges esetekben a földhivatallal konzultálva).

A forgalomba nem adott munkarészekből szolgáltatott adatokat „Ingatlan-nyilvántartás átalakítása előtti állapot” figyelmeztető felirattal kell ellátni.

A földhivatal feladatai folyamatban levő új alaptérképkészítés idején készülő változási vázrajzokkal kapcsolatban az alábbiak.

Az állami földmérési alaptérképi adatbázis készítéséhez szükséges első földhivatali adatszolgáltatás időpontjától az alaptérkép készítésére vonatkozó szerződésben meghatározott időpontig az elkészült sajátos célú, új vagy változott állami alapadatot tartalmazó, jogerős változási munkarészeket összegyűjtve, rendszerezve, bedolgozás céljából a felmérést végző részére a földhivatal kéthavonta köteles átadni. Az átadás-átvételt a felmérési törzskönyvben dokumentálni kell.

Jogerős határozat nélkül az ingatlan-nyilvántartás tartalmát érintő változási vázrajz bedolgozására - az épületfeltüntetési vázrajzok kivételével - intézkedni nem szabad.

Az alaptérképi adatbázis készítés helyszíni munkáinak befejezése, vagy a munka záróhelyszínelése után érkezett változási vázrajzok új állami földmérési alaptérképen, illetve adatbázison történő átvezetéséről – az állami átvétel megtörténte után – a földhivatal gondoskodik az új állami földmérési alaptérképen.