Ugrás a tartalomhoz

Nagyméretarányú térképezés 12., A változási vázrajzok fogalma, fajtái és általános jellemzői

Dr. Vincze László (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

12.2 Változási vázrajzok fogalma és fajtái

12.2 Változási vázrajzok fogalma és fajtái

A földmérési alaptérkép tartalmi előírásaival egyező (lásd. földrészlethatár-kitűzési vázrajz) és annak felhasználásával készülő, az alaptérképi változások átvezetését szolgáló (pl. épületfeltüntetési, telekalakítási, stb.) vázrajzokat változási vázrajzoknak nevezzük.

A változási vázrajzot az alaptérképre előírt tartalommal és pontossággal kell készíteni, figyelemmel még az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó előírásokra, illetve - telekalakításnál – a területrendezési, építésügyi szabályokra is.

A változási vázrajzok az alábbiak szerint csoportosíthatók.

A.) Közigazgatási egységek határvonalának változásával összefüggő változási vázrajz fajtái:

  1. az államhatár változásával összefüggő változási vázrajz, valamint

  2. a közigazgatási határ - ideértve a megyehatár, a település, kerületenkénti ingatlan-nyilvántartási egység esetében a kerület, valamint a fekvés határát - változásával összefüggő változási vázrajz.

B.) Földrészlet határ változásával összefüggő változási vázrajz fajtái:

  1. a megosztással összefüggő változási vázrajz;

  2. a telekegyesítéssel összefüggő változási vázrajz;

  1. a telekhatár-rendezéssel összefüggő változási vázrajz;

  1. telekcsoport újraosztásával összefüggő változási vázrajz, továbbá

  2. a kisajátítási változási vázrajz.

C.) Földrészleten belüli állami alapadatok változásával összefüggő változási vázrajz fajtái:

  1. az épületek, önálló tulajdonú épületek, valamint a közterületről nyíló pincék feltüntetésével vagy ábrázolásának megszüntetésével összefüggő változási vázrajz;

  2. a művelési ág változásával összefüggő változási vázrajz.

D.) Változási vázrajzként kell kezelni [5 alapján] az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmában változást nem eredményező alábbi változási vázrajzokat, térképeket és vázlatokat:

  1. jog bejegyzésére szolgáló változási vázrajz;

  2. tény feljegyzésére szolgáló változási vázrajz;

  1. kitűzési vázrajz és kitűzési vázlat;

  1. felmérési vázlat, megvalósulási térkép;

  2. földrészleten belüli használati megosztással összefüggő vázrajz.

A vázrajzok fajtái másként is megemlíthetők:

  • államhatár, településhatár, és fekvéshatár változási vázrajz,

  • telekalakítási (földrészlet határvonalának változását feltüntető) vázrajz (megosztás, egyesítés, házhelyosztás, utcanyitás, stb.),

  • épületfeltüntetési vázrajz,

  • művelési ág változási vázrajz,

  • ingatlan-nyilvántartási tartalmat érintő megvalósulási térkép.

  • Egyéb vázrajzok:

    • osztatlan ingatlanra vonatkozó több kezelői jog,

    • telki szolgalmi jog,

    • villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog,

    • vezetékjog,

    • vízvezetési és bányaszolgalmi jog bejegyzéséhez szükséges vázrajz; illetve megjegyezzük, hogy a

    • kisajátítási térkép is változási vázrajz.

A telekalakítási vázrajokkal és a kisajátítási térképpel külön foglalkozunk (15. és 17. modul).

A változási vázrajz adataiból változási állomány-t kell előállítani, amely a változással érintett földrészletek határvonalán belül csak az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érintő, változás utáni állapotot tartalmazza. Ez egy 2010-ben bevezetett új fogalom, ami majd a változás bevitelére szolgál a térképi adatbázisba.