Ugrás a tartalomhoz

Növény- és állattani ismeretek 6., Gazdasági állatok tenyésztése 1 (szarvasmarha, ló)

Dr. Udvardy Péter (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

6.3 A lótenyésztés

6.3 A lótenyésztés

6.3.1 Származás, jelentőség

A ló (Equus caballus) páratlan ujjú patások rendjébe, a lóalakúak családjába, a lovak nemzetségébe tartozik. Evolúciója 70 millió év alatt ment végbe, háziasítására 6 ezer évvel ezelőtt került sor a mai Ukrajna területén, de Kínában is találtak bizonyítékot a háziasításra. Rokonai az ázsiai vadszamarak (félszamarak, Ázsiában honosak), a szamarak (az afrikai vadszamár változatai) és a zebrák.

A háziasítás során az ember képes lett a lovak használatával napi száz kilométernél nagyobb táv megtételére, a harci szekereket is ló húzta. A görögök olimpiai versenyszámmá tették a kocsi- és a lóversenyt. A szkítáknak Krisztus előtt a nyolcadik században fejlett lótartásuk volt. A Rómaiaknál igen népszerű volt a ló és a lóval kapcsolatos versenyek. Sokáig a ló a harci események része volt. Európában az 1400-as évektől kezdve kezdtek el nem katonai célokra lovakat használni.

A lovat kocsihúzó és hátasló szerepe mellett Ázsia egyes területein fejik, és tejét felhasználják (például kumisz készítése), illetve húsát fogyasztják. A nem katonai célú lóhasználat egyik lehetősége a lóversenyzés (galopp, ügető) és a lovassportok (díjlovaglás, díjugratás, military, fogathajtás, lovas torna, távlovaglás, lovaspóló). A vemhes kanca vizeletéből hormonokat vonnak ki, amit a gyógyszergyártásban hasznosítanak. A szérumtermelés szintén gyógyászati célú felhasználás.

A magyarság életében mindig nagy szereppel bírt a ló. A honfoglaláskor őseink lóháton jöttek a Kárpát medencébe. A lótenyésztés, lótartás magyarországi története négy fő korszakra bontható:

  • A magyar ló korszaka: a honfoglalástól nagy szerepet játszottak a lovak őseink életében. Szent László törvényben tiltotta a tenyészlovak kivitelét Magyarországról.

  • Az arab ló hatása: az 1500-as évek közepétől kezdve a török megszállás a lótartásra is hatással volt. Az arab lovak nemesítési hatására az akkori magyar ménesek nagyhírűek voltak egész Európában.

  • A spanyol ló hatása: a nagy testtömegű, spanyol származású lovak kis mértékben hatottak a magyar lótartásra. Ez a hatás az 1780-as évektől kezdve erősödött, ekkor alapították a mezőhegyesi ménest is.

  • Az angol telivér hatása: az első Pesti Lóversenyt 1827-ben rendezték meg angol mintára Széchenyi hatására. Az 1800-as évek közepén a kisbéri ménes révén Magyarország telivér tenyésztésben nagyhatalom lett. Az 1874-ben született Kincsem 54 versenyen veretlen, ami világrekord. A második világháborúig a tenyésztés jól működött, de a háború a lólétszámot is megtizedelte. 1955-től folyamatosan csökkent a magyarországi lóállomány.

6-2. táblázat - A lóállomány létszámának alakulása az elmúlt 75 évben

Év

Létszám (ezer darab)

1935

886

1945

329

1955

650

1965

310

1975

155

1985

97

1993

75

2009

61


Forrás: Horn P. (szerk.)(1995): Állattenyésztéstan 1.,KSH (2009)

A 6-2. táblázatból jól látható, hogy a lóállomány szinte folyamatosan csökkent az elmúlt időszakban. A lovak nagy része magántulajdonba került, ez a folyamat még az 1970-es években kezdődött el.

6-5. ábra Kincsem a veretlen angol telivér kanca

Forrás: http://csiko.info/lo/kincsem

Néhány európai történelmi ménes:

  • Kladrub: 1579-től létezik, fekete nagyméretű lovak

  • Lipica: 1580-tól létezik, hintós lovak

  • Trakehnen: 1732 óta létezik, katonai hátasló

  • Mezőhegyes: 1785 óta, mezőhegyesi félvér, nóniusz, gidrán

  • Bábolna: 1789 óta, keleti típusú ló

  • Radautz: 1792 óta, arab félvér

  • Kisbér: 1853 óta, nemes vérű katonai hátasló

  • Pompadour: 1700-as évek óta, nagy haszonértékű ló

A világon 60 millió körülire teszik a lovak számát. A lovakat típusuk alapján csoportokra lehet bontani:

  • Melegvérű lovak: kisebb méretű, élénk vérmérsékletű lovak, igényesek a tartásmóddal szemben. Hasznosításuk: hátasló, kocsiló, sportló.

  • Hidegvérű lovak: nagytömegű, jól izmolt, magas és dongás lovak. Nyugodt vérmérsékletű, nem túl igényes fajták, nehéz kocsik húzására és húshasznosításra tartják és tenyésztik.

  • Pónilovak: a kis testméretű lovak tartoznak ide, testük arányaiban tér el a melegvérű lovakétól. Szőrzetük tömöttebb, jól bírják a rideg környezetet. Kitartó fajták.

6.3.2 Értékmérő tulajdonságok

A ló értékmérő tulajdonságai két csoportba sorolhatók: kvalitatív (minőségi) és kvantitatív (mennyiségi) tulajdonságok.

A kvalitatív tulajdonságok:

  • Szín : az alapbesorolás szerint a négy fő lószín a szürke, a pej, a fekete és a sárga. A szürke minden szín felett domináns, a sárga pedig recesszív. A lovak színének öröklődése bonyolult génhatásokon alapul, melynek magyarázatától itt eltekintünk.

  • Immungenetikai tulajdonságok : a vércsoportok és a DNS vizsgálatok segítségével a ló származása, rokonsága ellenőrizhető

  • Örökletes terheltségek : ezeknek a betegségeknek az ismerete fontos a jó minőségű tenyészállatok kiválasztásánál. Ilyen terheltség lehet a vérzékenység, ikerellés, hörgősség, letális fehér gén, köldöksérv, rövidlátás, kehesség, stb.

A kvantitatív tulajdonságok:

  • Erő : azt mutatja meg, hogy milyen erő kifejtésére, munka végzésére képes a ló. Dinamométerrel mérik.

  • Gyorsaság : a sebességet jelenti különböző járásmódokban. Összefügg az erővel, de egyben az állat idegrendszerét is jellemzi.

  • Ügyesség : az ideg-izom koordinációját jelenti, bizonyos hasznosítási irányoknál igen lényeges tulajdonság (például díjlovaglás, ugratás).

  • Teljesítőkészség : azt mutatja meg, hogy az állat milyen szívesen kész a rábízott feladatot elvégezni. Fontos tulajdonság az igavonó lovak esetében.

  • Kitartás : a tartós munkavégzés képessége.

  • Vérmérséklet : a környezet ingereire adott válasz gyorsasága és ereje. Az élénk vérmérsékletű lovak igényesebbek környezetükkel szemben.

  • Koraérés : versenylovak esetén előny, ha minél korábban tájékozódunk a ló teljesítményéről és képességeiről. A tenyészméneknél és tenyészkancáknál a tenyészérettség elérésének az ideje meghatározó a korai tenyésztésbe vétel szempontjából.

6.3.3 Fajták, hasznosítási irányok

A fajták alapjában befolyásolják a hasznosítási irányt. A fajtákat csoportosíthatjuk:

  • testtömeg, méret, vérmérséklet alapján,

  • elterjedtségük szerint,

  • a nemesítettség foka alapján.

Melegvérű fajták :

  • Arab ló: világfajta, több ezer éves múltra tekinthet vissza a fajta kialakulása. Az Arab Lótenyésztők Világszövetsége (WAHO) több alfajtát különböztet meg: arab telivér, Shagya arab (bábolnai arab), arab félvér. Az arab ló nemes és szép, rövid, élénk mozgású füle van, szikár izomzatú, kemény, szabályos patával rendelkezik. Kiváló hátasló, igénytelen, gyors, attraktív mozgású, intelligens. Szinte minden fajta nemesítésében szerepet játszik.

  • Angol telivér: az 1600-as évektől kezdődően keleti ménekkel javították az addig vegyes ló állományt Angliában. Négy ősmén és 40 királyi kanca jelentette a nemesítés alapját. 1793-tól számítjuk az angol telivér eredetét, ekkor jelent meg a fajta törzskönyve (General Stud Book), amit a mai napig frissítenek és kiadnak. Ez a könyv a mai napig meghatározó a törzskönyvezésben. Az angol telivérek száma a világon több százezer, főleg a Brit Nemzetközösség és az Egyesült Államok területén. Magyarországon Széchenyi és Wesselényi honosították meg angol mintára a lóversenyzést és az angol telivérek is az ő hatásukra kerültek Magyarországra. Külleme kevésbé finom megjelenésű, mint az arab telivéré, jól vágtázik. Az angol telivér a legtöbb fajta nemesítésében fontos szerepet kap.

6-6. ábra Overdose pej mén

Forrás: http:// http://www.deluxe.hu

  • Ügető lófajták: nemesítési cél a jól ügető fajta kialakítása volt. Oroszországban az orlov ügetőt, az Egyesült Államokban az amerikai ügetőt nemesítették ki. Ezen felül van még svéd-, orosz és francia ügető fajta is. Magyarországon az 1800-as évek közepén nemesítették ki a jukkert (ügető). Az ügető lófajták külleme változatos, felhasználásuk ügetőversenyeken és az országúti fogatolásnál jelentős.

  • Sportló fajták: az 1940-es évektől kezdve tenyésztik a kifejezetten sportolási célokra alkalmas, jó ugróképességű lovakat. Nyugodt vérmérsékletűek, könnyen lovagolhatók. Ilyen típusú a trakehneni-, a hannoveri-, a holsteini ló, a francia hátasló. Magyarországot ezen fajták között a mezőhegyesi sportló képviseli.

  • Kisbéri félvér: magyar fajta, az 1800-as évek óta létezik, katonai hátasló céljára nemesítették. A második világháború után megszüntették a kisbéri ménest, állománya Pusztaberénybe és Sárvárra került. 1989-től kezdődött újra ennél a fajtánál a tenyésztői munka.

  • Gidrán: magyar fajta, 1818-ban kezdődött a nemesítése. Nagyobb testtömegű sportló, színe sárga, ménese jelenleg Marócpusztán és Szilvásváradon található. Romániában és Bulgáriában is vannak leszármazottai.

  • Mezőhegyesi félvér (Furioso-North Star): Furioso és North Star angol telivér ménekkel alakították ki a fajtát. Ménese Apajpusztán és Hódmezővásárhelyen található, de van állomány Romániában és Szlovákiában..

  • Nóniusz: magyar fajta, az1810-es évektől ismert, az 1860-as évektől az állományt angol telivérekkel javították. Fekete, és pej színű, igavonásra alkalmas fajta. Ménese Hortobágyon és Mezőhegyesen található.

  • Lipicai: magyar fajta, az 1800-as évek elején került Mezőhegyesre az állomány, ekkortól számít magyarnak. Színe főleg szürke, de van fekete és pej is. Ménese Szilvásváradon van.

  • Magyar félvér: az angol telivérekkel nemesített, az előző magyar fajtákba nem sorolható lovak tartoznak ebbe a csoportba (mezőhegyesi sportló).

Hidegvérű fajták:

  • Belga ardenni ló: nagy testtömegű lófajta, arányos testalkatú. Igavonóként és hústermelésre hasznosítják. Alapvető állománykialakító, szinte az egész világon keresztezésre használják.

  • Magyar hidegvérű ló: a vegyes magyarországi állományt a második világháború után átkeresztezték belga ménekkel, így a belgához hasonló, de annál kisebb testalkatú ló lett az eredmény.

6-7. ábra Hidegvérű ló

Forrás: http://www.hidegverulo.hu

  • Muraközi ló: a hidegvérű fajták között kistestű, mozgékony fajta. Fennmaradása a kis létszám miatt kétségesnek tűnik.

  • Sodrott ló: nem lófajta, a hideg- és melegvérű lovak keresztezéséből, általában igavonásra használt lovak. Nem alkalmas tenyésztésre, csak tartásra.

6.3.4 Lótenyésztés

A lótenyésztés gyakorlata hasonló más gazdasági állatok tenyésztéséhez, viszont a származás kérdése kezdetektől fogva fontos szempont a tenyésztésbe vételnél. Az egyik legismertebb az angol telivér fajta törzskönyve (General Stud Book), mely meghatározza a fajtához tartozás szabályait. A törzskönyvben általában öt generációig vezetik vissza az egyes egyedek származását. A származás alapján az angol telivéreket piros tintával ’xx’ jelöléssel, az arab telivéreket zöld tintával ’ox’ jelöléssel, az anglo-arab lovakat pedig ’x’ jelöléssel látják el.

A tenyésztési módszerek megválasztása a használattól és a kitűzött (nemesítési) céloktól függ:

  • A lótenyésztésben a fajtatiszta tenyésztés tekinthető elterjedtnek az egész világon. A melegvérű lovaknál a telivérek használata terjedt el, ebben az esetben mindig a legjobb egyedeket tartják tenyésztésben, a félvérek esetén pedig fontos a speciális tulajdonságok megőrzése.

  • Keresztezésre akkor kerül sor, ha valamilyen rossz tulajdonságot kell kiküszöbölni egy adott állományban, vagy egy előnyös tulajdonság létrehozása lenne kívánatos. Speciális eset a sodrott ló előállítása és fedeztetése szamárral jó öszvérutódok elérése céljából (igavonás, málhás ló).

  • Galopp versenyló tenyésztés: fontos értékmérője a teljesítmény (gyorsaság), és a küllem. A teljesítményt a megnyert futamokban/pénzben fejezik ki.

  • Ügetőló tenyésztés: értékmérője az egységnyi távolság futásához (ügető jármód) szükséges idő. A nyertes kancák és mének utódait tartják tenyésztésben az eredmények javításához.

  • Sportló nemesítés: küllem, mozgás, ugrás, lovagolhatóság – mint értékmérő tulajdonságok játszanak szerepet a speciális sportcél elérése érdekében. Szintén a jobb teljesítményű kancákat és méneket tenyésztik tovább.

  • Fogatló nemesítés: a vonóerő és a kitartás jellemzi a jó fogathúzó lovat. Lényeges még a nyugodt vérmérséklet.

  • Húshasznú ló előállítás: fontos értékmérője a testtömeg és a testtömeg gyarapodási képesség. Magyarországon a lóhús fogyasztása nem általánosan elterjedt.

Tenyésztésre termékeny, jó csikónevelő, egészséges, szilárd szervezettel rendelkező kancák alkalmasak. Jó kancaválasztás esetén több generáción keresztül öröklődnek az elvárt jó tulajdonságok. A párosítás javító hatású ménnel történik, amely a jó tulajdonságok örökítését segíti. Célszerű figyelembe venni a kanca és a mén szármázását. Az újszülött csikókat egyedileg megjelölik, törzskönyvezik.

A ló elhelyezésére különös figyelmet kell fordítani. A tűző napot és a hőséget nem kedveli, a hűvös időjárás optimális számára. Érzékeny a légnyomás növekedésre és csökkenésre, a légkör minden változására. Viharban könnyen megijedhet.

Tartása során a jó minőségű legelő és a mozgási lehetőség fontos követelmény, a szabad tartás kedvezően hat életfolyamataira. A tenyészállatok élettartama a szabadon tartott méneseknél hosszabb.

Forrás: http://itthon.hu/

A tűző nap ellen fontos szabad tartás esetén a védelem biztosítása (árnyékolók). Télen a lovak a hideget jól bírják. Az lóistálló legyen világos, szellős, de nem huzatos, a padozat száraz, de nem poros. Az önitató használata célszerű. Az istálló lehet egyedi állásos vagy boxos, a versenylovakat, a kancákat a csikóval együtt kizárólag boxokban tartják. Csikók tartására és nevelésére a futóistálló a legalkalmasabb.

A ló takarmányozásának alapja szabad tartás esetén a legelő. A magas rosttartalmú takarmányt istállózott tartás esetén is biztosítani kell számukra. Mivel hasznosítása során elsősorban izomerejét veszi igénybe, a takarmányok magas energia tartalma fontos, de az izombeépülés idején fehérjeigénye sem elhanyagolható. Tömegtakarmányokkal jól tartható, de a takarmány adagját fizikai munkavégzés esetén ki kell kiegészíteni abraktakarmányokkal.

A lovakkal réti széna, takarmányszalma, szenázs, kukoricaszilázs, répafélék jól etethetők, kiegészítő abraktakarmányként zab, árpa, kukorica, jöhet még számításba.

A lovak só igényét nyalósóval biztosítják.

Az abraktakarmányok porosságára a ló igen érzékeny, folyamatosan poros takarmány etetésekor csökken a teljesítőképessége. Fontos a tiszta ivóvíz, lehetőség szerint önitató felszerelése ajánlott.