Ugrás a tartalomhoz

Mérnökgeodézia 1., A szakterület kialakulása, fogalma, tartalma. A beruházások geodéziai munkáinak általános áttekintés.

Dr. Ágfalvi Mihály (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

1.3 A beruházás fogalma, folyamata, a beruházás résztvevői

1.3 A beruházás fogalma, folyamata, a beruházás résztvevői

Egy mérnöki építmény létrehozása, amint az az előző fejezetből is kitűnik egy rendkívül bonyolult műszaki és gazdasági tevékenység is. Ennek a tevékenységnek a keretét egy beruházási eljárás adja.

1.3.1 Beruházási alapfogalmak

A különböző szakirodalmakban a beruházás fogalmát más-más oldalról szokták megvilágítani. A közgazdaságtanban beruházás alatt termelőeszköz előállítását vagy vásárlását (néha magát az előállított vagy vásárolt termelőeszközt) értik. A gazdaság szereplői (pl. egy üzleti vállalkozás) ezáltal olyan javakhoz jutnak, amellyel más javak termelését segítik majd elő.

Egy ilyen tevékenység például az építés, amelynek kereteit jogszabályok írják elő. A beruházás általános meghatározáson belül célszerűnek tűnt kiemelni az építési tevékenységet, ezért vele kapcsolatban megjelent az építési beruházás fogalma. Ezt a fogalmat a magyar jogrendbe a 45/1961.(XII.9.) Korm. rendelet vezette be (Felelős műszaki vezetők kézikönyve, 2005). E rendelet végrehajtására kiadott jogszabály gyűjtemény volt a Beruházási Kódex, mely a múlt század hatvanas éveinek végéig volt érvényben.

Jelenleg az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény fogalom-meghatározásának 30. pontjában olvashatjuk a definícióját: az építési beruházás az építési tevékenység megvalósításával összefüggésben végzett gazdasági, és építésügyi tevékenységek összessége.

A Mérnökgeodézia tantárgyban az építési beruházásnak az építési tevékenységét támogató geodéziai ismereteit tárgyaljuk, s a továbbiakban ezzel foglalkozunk majd részletesebben. Az építésekhez kapcsolódóan a beruházásoknak azt az építési, rekonstrukciós vagy korszerűsítési tevékenységét vizsgáljuk, amelynek célja egy szervezet (vállalat, vállalkozás, intézmény stb.) un. eszköz állományának bővítése, pótlása. E munkákat különböző szempontok szerint lehet csoportosítani.

Termelőképesség szerint lehetnek:

  • termelő (productive investment)

  • nem termelő (non productive investment)

A termelő jellegű beruházások az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság, a teherszállítás stb. fejlesztését, korszerűsítését szolgálják.

A nem termelő jellegű beruházások a beruházásoknak az a csoportja, amelyek a társadalom nem termelő részeinek (az egészségügy, az oktatás, a kultúra, a lakás, a szociális ellátás, valamint az egyéb kommunális szolgáltatások) fejlesztését, működését szolgálják, termékek előállításában nem vesznek részt.

Fontos osztályozási szempont az építési költség nagyságrendje szerinti csoportosítás. E szempontok szerint lehetnek (Takács Á. 2004):

  • mikro beruházások (5 M Ft alatti építési érték)

  • kisberuházások (5 - 25 M Ft közötti építési érték)

  • közepes beruházások (25 - 100 M Ft közötti építési érték)

  • középnagy-beruházások (100 - 500 M Ft közötti építési érték)

  • nagyberuházások (500 M Ft – 5 Mrd Ft közötti építési érték)

  • kiemelt beruházások (5 Mrd Ft feletti építési érték).

1.3.2 Az építési beruházás folyamata, a beruházás résztvevői

A felsorolt beruházás típusok a mérnökgeodézia munkákra is kihatással vannak. Fokozatosan összetettebb és egyre nagyobb szakértelmet és szervezettséget igénylő mérnökgeodéziai munkák jelentkeznek az építési költségek növekedésével jellemezhető beruházásokban. A mikro- és kisberuházások rendszerint olyan építési beruházások (pl. meglevő kisebb üzemek felújítása, korszerűsítése), amelyek során vagy nincs szükség geodéziai munkákra (a beruházó, a kivitelező nem igényli), vagy csak nagyon egyszerű feladatokat (nem bonyolult kitűzések, esetleg geodéziai művezetés) kell megoldani. A közepes beruházások (pl. kis és közepes üzemek fejlesztési munkálatai, kisüzemek létrehozása) mérnökgeodéziai feladataihoz már szükség van jól szervezett és nagy gyakorlattal rendelkező csapatokra. A középnagy-beruházások nagy részét jogi személyek indítják. Néhány kivételtől eltekintve (pl. a nagy összegű és kiemelt állami nagyberuházások, egy nemzetgazdasági ágazatban valamilyen stratégiai szempontból kiemelt beruházás, vagy koncentrált ingatlanfejlesztések stb.) ide soroljuk az előző kategóriákban nem említett beruházásokat. A tantárgy további fejezeteiben e beruházási (fejlesztési) kategóriájú építési feladatoknál jelentkező mérnökgeodéziai munkákat fogjuk alapvetően tárgyalni. Annyi megjegyzést teszünk előzetesen, hogy az ebben a beruházási kategóriában jelentkező munkák megoldása során megismert mérnökgeodéziai technikák alkalmazhatók mind a kiemelt beruházások, mind a kisebb építési értékű beruházások feladatainak megoldásakor is.

Az építmények összetett projektek. Megvalósításuk több mérnöki tevékenység szoros együttműködésének eredménye. Ennek következtében az építési folyamat tudatos tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése szükségszerű.

Az új építményt létrehozó vagy egy már meglevő építmény értékét növelő építési beruházás a fejlesztési ötlet, a tőke és a helyszín kombinációjából jöhet létre. A piacgazdaságban a beruházás egy része vállalkozás. A vállalkozó a haszon minél gyorsabb megtérülése reményében fekteti be tőkéjét. Így az előírt minőségben, és a megállapodott költségen történő megvalósításának igényéhez a lehető leggyorsabb építés kényszere társul.

Az építtető célját ilyen feltétel mellett az építés profi menedzselésével, annak folyamatos ellenőrzésével érheti el. A szakmai alapozás érdekében projektek készülnek. Ez összefoglalja azokat a tevékenységeket, amelyek a beruházás céljának a megfogalmazásától a megvalósításig szükségesek. A projekt résztvevői szerződéses kapcsolat szerint osztják meg a tevékenységeket, a felelősséget és a kockázatokat. Tekintsük át ezeket a kapcsolatokat. A hagyományos formát az alábbi ábrán lehet követni:

1-2. ábra Hagyományos beruházás szervezés

A hagyományos beruházási szervezés szerint a projektben a:

beruházó → generáltervező → generálkivitelező

hármas osztja meg egymás között a fő feladatokat, s ehhez csatlakoznak, szükség szerint, az altervezők, és az alvállalkozók, a beruházás nagysága, összetettsége, és az építési környezettől függően.

A beruházó: a megrendelő. A generáltervező a tervezés munkáját végzi, illetve szervezi. A beruházás tervezése szerteágazó, sok olyan speciális tervezési feladatot jelent, amely igényli a szaktervezők bevonását a szervezési feladatokba. Ilyenkor megrendelő és adatszolgáltató is. Az altervezők közé soroljuk a geodéziai feladatok megoldását végző vállalkozást, vagy vállalkozásokat. Ez azt jelenti, hogy egy időben több geodéziai szervezet is jelen lehet a beruházás területén. Ez a szituáció a nagyberuházások során állhat elő. Ilyenkor a geodéziai vállalkozások munkáinak összefogására, koordinációjára és a minőségbiztosítás érdekében földmérési felelőst kell bevonni a munkálatokba.

A generál kivitelező (fővállalkozó) az építés szerelés munkáját végzi. Az építési-szerelési munka, a tervezéshez hasonlóan szerteágazó. A speciális (építési) feladatok megoldására a fővállalkozó alvállalkozókat bíz meg. Ilyenkor megbízó és a munkákat koordináló szerepe is van.

A világ különböző országaiban (a sajátos hagyományok által is befolyásolva), különböző, a hagyományostól eltérő szervezeti sémák alakultak ki, amelyeknek „exportjával” feltétlen számolni kell a gyakorlatban dolgozó szakembereknek. Ilyen a következő ábrán látható, un. menedzsment típusú szervezésnek egyik formája.

1-3. ábra Menedzsment típusú beruházás szervezés

Menedzsment típusú szervezeti megoldásban az építtető a beruházó, aki a projekt meghatározó résztvevője. Lehet egyén, intézmény vagy bármilyen szervezet, amely a finanszírozás eszközeivel, majd a projekt befejezése után az eredménnyel: az építménnyel rendelkezik.

A tervező jogosultsággal rendelkező egyén vagy ilyeneket foglalkoztató, tervezésre (is) szakosodott cég, az építtető bizalmi partnere. A szervezéstől függően az építtetővel, vagy a kivitelezővel szerződve fővállalkozóval végzi feladatát (tervezés, tervezői művezetés, konzultáció). A tervezés legtöbbször építész- és szakági tervezésből összeálló csapatmunka.

Gyakran engineering elnevezéssel is illetik a tervezői tevékenységet. Ekkor a komplex tervezést és művezetést is magába foglaló tevékenységről van szó, beleértve az üzemi technológiai eljárást, a berendezés specifikációt, annak elrendezését, valamint az üzembe helyezésen át a teljesítményigazolásig minden, a projekthez tartozó mérnöki feladat elvégzését (Gyulai J. – Kiss J. szerk. 2001).

A kivitelező az építési-szerelési munkákra szakosodott, jogosultsággal rendelkező szervezet. Szerződése vonatkozhat a generál-kivitelezésre, fővállalkozásra vagy a megállapodás szerinti munkák elvégzésére.

Főbb feladatai a kivitelezés előkészítése (szerződéskötés, organizáció); a kiviteli tervek elkészítése vagy elkészíttetése; és a kivitelezés (annak irányítása, minőségi ellenőrzés).

Szakterületünk szempontjából fontos, hogy az építés közbeni kitűzés, az építésirányítás és a megvalósulási felmérés a kivitelező feladata, azonban kényes kitűzések és ellenőrző mérések elvégzésére független geodéta alkalmazása is betervezhető.

A projektmenedzsment módszertana az építőiparban is elterjedőben van. A „lebonyolítás” irányítója gyakran a projektmenedzser. A lebonyolító olyan szakértő szervezet, amely megbízási díj ellenében, vagy eredményfelelősséggel vállalja a projekt megvalósítását. A konzultáns mérnökök nemzetközi szervezete a FIDIC (Federation Internationale des Ingenieurs Conseils) ajánlása alkalmazásával készülő projektekben a „független mérnök”-öt, mint egyént vagy szervezetet bízza meg az építtető a projekt irányításával. A menedzselés mellett azonban kiterjedtebb a feladata, s nagyon gyakran egészen az üzemeltetői szervezet magjának a kialakításáig terjedhet a megbízása. (Gyulai J. – Kiss J. szerk. 2001).

Nagy volumenű beruházás esetén a kockázat csökkentésére tanácsadó szakértő (konzulens) szervezet (pl. mérnök-közgazdász iroda) is kapcsolható a projektbe.

Nem elhanyagolható az építési projekt sikeres megvalósításában a hatóságok szerepe. A hatósági jogkörrel felruházott szervezetek egyes szakterületeken egyeztetnek, jóváhagynak, engedélyeznek, szakmai állásfoglalásokat adnak. Engedélyük nélkülözhetetlenek az építési projekt létrejöttében.

1.3.3 A beruházás folyamatához tartozó geodéziai feladatok rövid áttekintése

A modul végén a beruházások folyamatához tartozó geodéziai munkákat mutatjuk be. Ez csak egy rövid áttekintés lesz, mivel a tantárgy következő, 2. moduljában a geodéziai feladatok részletesebb összefoglalóját végezzük el. Most csak olyan mélységig ismertetjük a feladatokat, hogy legyen egy előzetes ismeretünk a munkákról, s ugyanakkor a beruházás résztvevőinek a szerepét is meg lehessen mutatni az építési beruházás folyamatában.

Az építési beruházás megvalósításának időszakai leegyszerűsítve:

  • tervezés

  • kivitelezés

  • átadás

Természetesen ezek időben nem lezárható, merev határokkal bíró szakaszokat jelentenek. Több lépcsős tervezések során, lehet olyan helyzet is (pl. ha egy második ütemű tervezés is indul), amikor a kivitelezés munkái egy megelőző ütemben már megkezdődhetnek.

A szokásos hivatkozással folytatjuk: ez, a leegyszerűsített folyamathoz összeállított rész, elsősorban a közép-nagy beruházások „példáján” mutatja meg a beruházás folyamatát. Hangsúlyozni kell azonban azt, hogy más beruházási kategóriák esetén hasonló lehet a folyamat. Elsősorban mégis a közép-nagy beruházások, és az azt követő, az építési költségek emelkedő nagyságrendje szerinti, beruházásokra jellemző a folyamat. Hivatkozva az 1.1 és 1.2 ábrákra tekintsük át, hogy az építési beruházás ott felsorolt egyes „szereplői” milyen módon kapcsolódnak a geodézia munkákhoz és milyen feladatokat kell ellátniuk a munka során.

A beruházó, vagy a projekt menedzsment a beruházás minden időszakában jelen kell, hogy legyen. Az M1 Szabályzat szerint a tervezés megkezdésekor geodéziai anyagokat kell biztosítania a tervezéshez.

A kivitelezéskor feladatai:

  • a szerződéskötés és a pénzügyi fedezet biztosítása a geodéziai munkákra,

  • a beruházás megvalósításához szükséges alapponthálózatok (vízszintes és magassági) és a beruházási alaptérkép elkészítése, vagy elkészíttetése,

  • a megvalósult állapotot tartalmazó térképek elkészítése, vagy elkészíttetése,

  • el kell készítenie, vagy készíttetnie mindazokat a munkarészeket és a területileg illetékes földhivatalnak meg kell küldenie (állami átvételre), amelyek segítségével a földmérési térkép tartalmában bekövetkezett változások átvezethetők.

  • a munkaterülten elhelyezett földmérési jelek védelme

  • a geodéziai munka elősegítése a tervező és a kivitelező részére történő adatszolgáltatással

  • az elkészült állapottérképek megőrzése és folyamatos kiegészítése

  • a kitűzött és a terepszint alá kerülő létesítmények tervszerinti megvalósításának ellenőrzése,

  • a mozgásvizsgálatok elvégzése, vagy elvégeztetése.

A beruházó, az építtető csak a legritkább esetben rendelkezik a geodéziai munkák végrehajtására képes szervezeti egységgel, ezért geodéziai munkára jogosult szervezetet kell megbíznia ennek végrehajtására.

A generáltervező – vagy kisebb beruházásoknál, ha ilyen nincs, akkor a tervező – feladata:

  • a beruházás megvalósításához szükséges geodéziai munkák elkészítése,

  • a tervezéshez szükséges különböző térképek, helyszínrajzok, vázlatok elkészítése (ezek fajtáiról a következő modulban részletesen lesz szó),

  • a tervezett létesítmények kivitelezéséhez szükséges geometriai elemek (pontok, egyenesek, síkok) tervszerinti kitűzése a terepen

  • a geodéziai munkák tervének elkészítése.

A mai szervezeti adottságok mellett a generáltervezőnek (tervezőknek) sincs általában a felsorolt feladatok megoldására alkalmas egysége, ezért az építési beruházás ezen szereplőinek is geodéziai munkára jogosult szervezete(ke)t kell megbíznia a végrehajtására.

A nagy építési beruházásokban a geodéziai munkák végrehajtása során fontos szerepe van a geodéziai felelősnek. A mai magyar beruházási gyakorlatban általánosan még nem elterjedt szereplőnek fontos feladatai vannak:

  • részt vesz a geodéziai terv összeállításában,

  • a beruházás teljes területére kiterjedő geodéziai tevékenység koordinálásában,

  • a geodéziai műszaki, és pontossági kérdések érvényesítésében,

  • szakvéleményadás a beruházás megvalósításán dolgozó szervezeteknek,

  • együttműködik a beruházóval, a tervezőkkel és a kivitelezőkkel, a területileg illetékes földhivatal(okk)al

  • szükség szerint ellenőrzi a geodéziai munkák műszaki tervszerinti ellenőrzését.

A geodéziai vállakozás(ok) feladatai közé tartozik az eddig felsoroltak megoldása is, amennyiben ezekre megbízást kapott. Ezentúl mindazokat a geodéziai munkákat végzi, amelyeket a megbízóival kötött szerződésben vállalt. Szolgáltatja a szükséges mérési , jegyzőkönyvi és térképi adatokat. Felelős a kitűzött-, és meghatározott pontok megfelelő megjelöléséért, a veszélyeztetett alappontok szükség szerinti áthelyezéséért.

A szervezet feladata az általa végzett geodéziai munkát, annak helyességét és teljességét, az alappontok és a kitűzött pontok átadását jegyzőkönyvileg rögzíteni.

A szervezet a beruházás folyamán készített geodéziai munkák munkarészeiről nyilvántartást vezet, amely tartalmazz a munkarészek tárolási helyét is.

A kivitelezést végző vállalkozások, a kivitelezők feladatai a kivitelezés során:

  • a beruházások folyamatában végzendő feladatokat az építmények kivitelezését csak az építmények alakjelző főpontjainak kitűzése után kezdheti meg

  • az építmények kitűzött főpontjait a földmérési vállalkozótól haladéktalanul át kell vennie és épségben tartásukról, védelmükről gondoskodnia kell

  • a kitűzésre vonatkozó észrevételeiket (a tervtől esetleg eltérő kitűzések és méretek, az átadási jegyzőkönyvben feltüntetett tervszámok nem egyezése stb.) haladéktalanul jeleznie kell a beruházónak, vagy a geodéziai felelősnek,

  • gondoskodniuk kell a geodéziai alappontok megóvásáról, az alappont szükséges áthelyezését időben jelezni kell a beruházónak, vagy a geodéziai felelősnek

  • földalatti létesítmények elkészültét – betemetés előtt – bemérés céljából be kell jelenteniük a geodéziai vállalkozónak (és a geodéziai felelősnek), a betemetést csak a bemérés befejezése után kezdhetik meg.

A kivitelező csak részkitűzéseket végezhet a földmérési vállalkozó által kitűzött és átadott pontok alapján.

Nem szerepel a hivatkozott ábrákon a beruházás megvalósításában közvetlenül nem tevékeny szervezet, a beruházás elkészülte után belépő üzemeltető. Feladata, értelemszerűen, elsősorban a létesítmény megvalósulása után kezdődik, de lehetnek olyan beruházások, amikor már a jövendő üzemeltető is szerepet kap a megvalósulás során. Esetenként maga a beruházó szervezet alakul át a létesítmény megvalósítási munkálatai során, s válik üzemeltetővé. Feladata a geodéziai munkákkal kapcsolatosan a következők lehetnek:

  • meg kell őriznie a geodéziai szervezetek által készített és átadott geodéziai alappontokat és létesítményeket, gondoskodnia kell azok fennmaradásáról

  • ha az üzemeltetés következtében ezek biztonsága veszélyben van, akkor a földhivatalnak be kell jelentenie ezt a tényt, és a pontok áthelyeztetéséről gondoskodnia kell

  • a megvalósulási térképet meg kell őriznie, és azon – mint üzemi térképen – a változások folyamatos és az eredeti munkarészek paramétereinek megfelelő átvezetéséről gondoskodnia kell

  • az üzemeltetés biztonságát segítendő, a nagy erőhatásoknak kitett szerkezetek mozgásvizsgálatát időnként el kell végeztetnie.