Ugrás a tartalomhoz

Geodéziai hálózatok 6., A szintezési hálózatok és a magassági alappontsűrítés

Dr. Busics György (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

6.7 A magassági alappontok számozási rendszere

6.7 A magassági alappontok számozási rendszere

Az országos magassági alappontok számozási rendszere az elsőrendű poligonokhoz és az adott szintezési vonalhoz kötődik. A pontszám általánosan három részből áll: poligonszám+vonalszám+pontsorszám. Mivel e jegyzet írásakor még kétféle magassági alapponthálózat él Magyarországon, mindkét hálózat számozási rendszerét ismertetjük.

Pontszámozás a Bendefy-hálózatban

Az elsőrendű pontok száma négyjegyű: az első két szám az elsőrendű vonal számát, a második két számjegy a vonalon belüli pontszámot jelenti. Mivel az elsőrendű vonalak határolnak el két poligont, így egyikhez sem tartoznak, a poligonszám hiányzik (példát lásd a 4.3. táblázatban). A másod- és harmadrendű pontok száma hatjegyű: az első két jegy annak az elsőrendű poligonnak a száma, amelyben a vonal található. A második két számjegy a vonal száma, az utolsó két jegy pedig a vonalon belüli pontsorszám. Hasonlóan épül fel a harmadrendű pontok száma, azzal a különbséggel, hogy míg másodrendű vonalnál a vonalszám 10 alatti, addig harmadrendű vonalnál 10 feletti.

6-3. A magassági alappontok számozásának áttekintése a Bendefy-hálózatban. táblázat -

rendűség

pontszám képzésének leírása

példa

elsőrendű

vonalszám + 01-től induló pontszám

1301

másodrendű

poligonszám + vonalszám (<10) + pontszám

140612

harmadrendű

poligonszám + vonalszám (>10) + pontszám

141326

negyedrendű

megyekód + kötőjel + vonalszám + kötőjel + pontszám

07–13–12

pontpótlás esetén:

Eredeti pontszám + törtvonal + római szám

1301/I


Az általunk sűrített negyedrendű pontok száma is hatjegyű, de a kettes számcsoportokat kötőjel választja el és jelentésük más, mint az országos alappontoknál. Az első két számjegy a megye azonosítója, az ún. megyekód, amely 01-20 közötti szám (01: Budapest, ... 20: Zala megye). A második két jegy a megyén belüli vonalszám, az utolsó két jegy a sorszám. Megyehatáron áthaladó vonalnál a megyekód változik, de a pontsorszámozás folyamatos lehet.

Ha pontpótlásra, áthelyezésre kerül sor, akkor a legközelebbi (vagy elpusztult) pontszám után egy törtjelet követően római számokkal jelölték az újabb pontokat.

Pontszámozás az EOMA-ban

Az Egységes Országos Magassági Alapponthálózatban hasonló elveket követtek, mint az előző hálózatnál, de vannak kisebb eltérések. Az országos alappontok pontszáma mindig nyolcjegyű, minden egyes jegyet mindig kiírnak (akkor is, ha az zérus). A pontszám utolsó számjegye az ún. jelzőszám, amely általában az állandósítás sorrendjére utal, első esetben mindig 1, majd ha pótlásra kerül a sor, eggyel nő (hasonlóan a levezetett pontok számozásához). A jelzőszámot egy kötőjel választja el az első hét jegytől. Az első hét számjegy felépítése: poligonszám (két jegy), vonalszám (két jegy), pontsorszám (három jegy).

6-4. A magassági alappontok számozásának áttekintése az EOMA-ban. táblázat -

rendűség

pontszám képzésének leírása

példa

elsőrendű SZVP

poligonszám (mindig: 00) + vonalszám + + pontszám (>100) + kötőjel + jelzőszám

0013136-1

másodrendű SZVP

poligonszám + vonalszám (<20) + + pontszám (>100) + kötőjel + jelzőszám

1013108-1

harmadrendű SZVP

poligonszám + vonalszám (>20) + + pontszám (>100) + kötőjel + jelzőszám

0626124-1

negyedrendű

4 (mindig) + megyekód + vonalszám + pontszám + + kötőjel + jelzőszám

40701326-1

különleges pontok:

főalappont

poligonszám (00) + vonalszám (00) + + pontszám (<41) + kötőjel + ikerpont száma

0000008-2

elsőrendű KKP

poligonszám (00) + vonalszám + + pontszám (<100) + kötőjel + jelzőszám

0013025-1

másodrendű KKP

poligonszám + vonalszám (<20) + + pontszám (<100) + kötőjel + jelzőszám

1016024-1

pontpótlás esetén:

Eredeti pontszám + jelzőszám eggyel nő

0013136-2


Az elsőrendű pontok esetében kiírják a 00 poligonszámot, majd következik az elsőrendű vonal száma és a pontsorszám. A pontsorszám a szokásos állandósítású szakaszvégpontok esetében 101-től indul, míg a kéregmozgásvizsgálati pontoknál (K-pont vagy KKP) 001-től.

A másodrendű pontok száma az elsőrendű poligon számával kezdődik, majd ezt követi a vonal száma. A másodrendű vonalak száma 01-től indul (és mindig 20 alatti), míg a harmadrendű vonalak számozása 21-től kezdődik. Vannak másodrendű KKP-k is, de harmadrendűek nincsenek.

A 40 darab EOMA főalappont száma is ilyen elvek szerint épül fel, de itt a poligonszám is, és a vonalszám is csupa zérus. A főalappontok jelzőszáma az ikerpontokat vagy a sziklaüregben lévő különböző idomtesteket jelöli. Az első számú főalappont a nadapi. A nadapi őspontnak (Nadap I.) is van száma: 0000001-0 (tehát a jelzőszám itt kivételesen nulla). Az 1952-ben állandósított, akkoriban Nadap-II.-nek jelölt főalappont EOMA-száma: 0000001-1.

6-16. ábra. A nadapi őspont metszete

6-17. ábra. Másodrendű és harmadrendű vonalak a 08-as számú poligonban

Amennyiben elpusztul egy EOMA alappont és a közelben pótolják azt, csak a jelzőszám nő eggyel. A földfeletti állandósítású pontoknál az 1-5 jelzőszámok erre a célra vannak fenntartva. A 6-9 jelzőszámokat a vonalban elhelyezett újabb (beillesztett) pontok sűrítésekor adják.