Ugrás a tartalomhoz

Geodéziai hálózatok 3., A vízszintes pontmeghatározás munkaszakaszai

Dr. Busics György (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

3.8 A vízszintes alappontok számozási rendszere

3.8 A vízszintes alappontok számozási rendszere

A vízszintes alappontok számozása az EOTR térképrendszerhez kapcsolódik. A felsőrendű pontok és a negyedrendű főpontok számozásának alapja az 1:50000 méretarányú EOTR szelvény; a negyedrendűeké az 1:25000, az ötödrendű és a felmérési alappontoké pedig az 1:4000-es szelvény. A 3-5. táblázatban áttekintő jelleggel mutatjuk be a pontszámozás logikáját, amihez a továbbiakban rövid magyarázatot fűzünk.

3-5. A vízszintes alappontok pontszámozásának áttekintése. táblázat -

rendűség

pontszám képzésének leírása

példa

elsőrendű

50000-es szelvényszám + 001-től 009-ig

54–2001

harmadrendű

50000-es szelvényszám + 011-től 049-ig

54–3012

negyedrendű főpont

50000-es szelvényszám + 051-től 099-ig

54–4052

negyedrendű

25000-es szelvényszám + 01-től 99-ig, vagy 25000-es szelvényszám 4-gyel növelve + 01-től 99-ig *

54–4389 54–4726 *

ötödrendű

4000-es szelvényszám + 50-től 99-ig

54–413–252

felmérési

4000-es szelvényszám + 500-tól 999-ig

54–413–2519

Különleges alappontok:

iránypont

anyapont pontszáma + abc kis betűje

54–2012a

levezetett pont

anyapont pontszáma + alátörés + 1 (első állandósításkor)

54–413–252/1


Az EOTR szelvényszámozás ismert rendjéből következik, hogy a szelvény számában csak 1,2,3,4 számjegyek szerepelhetnek, kivéve a 100000-es szelvényszámot, amely a sorok és oszlopok 1-11 közötti sorszámaiból áll és kivételesen háromjegyű is lehet (Magyarország ÉK-i részén). A negyedrendűnél magasabb rendű alappontok számának negyedik számjegye mindig 0, az elsőrendűeknél a harmadik számjegy is 0.

A negyedrendű pontok pontszáma a 25000-es szelvényszámhoz van kötve, a 3-5. táblázatban szereplő 54–4389 pont az 54–43 szelvényhez tartozik. Vannak olyan szelvények, ahol 99-nél több pont található, ilyenkor azonban a számozás nem volt folytatható, hiszen egy másik szelvényre kerülnénk át. A példát folytatva, az 54–4399 után nem jöhet 54–4400 majd 54–4401, mert ilyen szelvény, illetve ilyen pont már van. A számozást a meglévő szelvények számait követően folytatták, így a példánál maradva: 54–4199 után 54–4501, 54–4299 után 54–4601, 54–4399 után 54–4701, 54–4499 után 54–4801 következett. A táblázatban csillaggal jelzett pontszám is az 54–43 szelvényhez tartozik, mint az előző. Erre onnan jöhetünk rá, hogy a negyedik számjegye 4-nél nagyobb, noha rendes esetben csak 1-4 közötti lehetne. A negyedrendű pontok számozását egyébként északról dél felé haladva végezték. 200-nál több pont nem esik egy 25000-es szelvény területére, mert a legnagyobb, 2 pont/km2 belterületi pontsűrűség a 12km×8km=96 km2 méretű szelvényen is csak 192 pontot jelentene. Az általunk létrehozott ötödrendű és felmérési alappontoknak az illetékes megyei földhivatal ad végleges pontszámot, az ott felfektetett EOTR 1:4000-es szelvény-koordinátajegyzékek nyilvántartása alapján.

A „különleges” alappontokhoz sorolt levezetett pontok száma mindig az anyapont pontszámával kezdődik (ennek rendűsége természetesen bármilyen lehet), majd ezt egy alátörés követi és az első létesítéskor arab 1-es számjegy. Az 1-es szám az első állandósítást jelöli. Ha a pont elpusztul és pótolják vagy áthelyezik, akkor az 1-es számjegy helyett 2-es kerül, ha az is elpusztul, akkor a 3-as stb. A magaspontnak csak egy levezett pontja van (csak egyet állandósítanak), az őrhálózat többi, földalatti állandósítású pontját római számokkal jelölik.