Ugrás a tartalomhoz

Geodézia 13., 13 Speciális geodéziai műszerekTarsoly

Tarsoly Péter (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

13.4 Hidrosztatikai szintezőműszerek

13.4 Hidrosztatikai szintezőműszerek

Szintezéskor egy szintfelületet állítunk elő, és ettől mérjük a pontok merőleges távolságát. A szintfelület előállítását végezhetjük a hagyományos módon, egy optikai szintezőműszer segítségével, de lehetőségünk van arra is, hogy definiáljuk a szintfelület egy elemi darabját egy a közlekedő edények elvén működő műszer, a hidrosztatikai szintezőműszer segítségével. A szintfelület darabját a műszer csővezetékében lévő szabad folyadékfelszín hozza létre.

A hidrosztatikai szintezőműszer két mérőberendezésből (mérőhenger) és az azokat összekötő folyadékkal töltött rugalmas csőből (tömlő) áll. (13-14. ábra)

13-14. ábra A Meisser-féle hidrosztatikai szintezőműszer

A műszer sajátos szerkezeti felépítése miatt csak kisebb távolságban lévő pontok magasságkülönbségének meghatározására alkalmas (30-50 méter), bár különleges kiegészítő berendezésekkel vonalszintezés is végrehajtható ilyen műszerrel. Széles folyók, tengerszorosok átszintezéséhez több száz méter vagy néhány kilométer hosszú hidrosztatikai szintezőműszereket is használtak. Érdekességként megjegyezzük, hogy a 20. század elején, amikor Németország elcserélte Angliával Zanzibár „fűszer szigetét” az észak német partok előtt található Helgoland szigetére, akkor a kontinensről a szigetre ilyen hidrosztatikai szintezőműszerrel vitték át a magasságot. A hidrosztatikai szintezést már az ókorban is ismerték, és egyszerűbb formában mind a mai napig használja az építőipar. A geodéziai szempontból fontos, nagy pontosságú hidrosztatikai szintezőműszerek gyártása az 1930-as években indult meg. Mindegyik közös tulajdonsága, hogy a folyadékfelszín távolságát a ponttól egy mikrométer csavarral mozgatott tűvel lehet megmérni. A mérőcsúcsot mindig felülről vezetik a folyadékfelszínhez, és érintkezését a folyadékkal egyszerűbb esetben szemrevételezéssel, precízebb esetben elektromos regisztrálással oldják meg.

Magyarországon a gyakorlatban a Meisser-féle hidrosztatikai műszerek használata terjedt el. A műszer üvegből készült mérőhengereit elölről fémfoglalat védi. Ebben mozgatható a mérőcsúcs egy mikrométer csavarral. A mérőcsúcs helyzetét egy 100 mm hosszú beosztásos skálán olvashatjuk le milliméter élesen. A mikrométer dobról 0.01 mm-t közvetlenül leolvashatunk, az ezredmillimétereket pedig becsülhetjük. A műszer méréskor egy beépített lemezen fekszik fel a speciális gömbölyű fejű csapokra. A műszer lecsúszását szorítócsavarok és egy támasztó kengyel oldja meg. A műszer függőlegességét az állítógyűrűkre szerelt csavarok segítségével állíthatjuk be a szelencés libella középre hozásával. A mérés megkönnyítése érdekében a műszert egy indikátor-lámpával szerelték fel, amely azonnal felvillan, amint a mérőcsúcs elérte a folyadék felszínét. Egy csőfekvéssel maximum 10 cm magasság különbség határozható meg.

A hidrosztatikai szintezőműszerek részletesebb felépítésével és használatuk módjával későbbi tanulmányainkban fogunk részletesebben megismerkedni.