Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 6., A településrendezés és az agrárvonatkozások

Prof. Emer. Dr. Szabó Gyula (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

6.5 Településfejlesztés, mezőgazdasági típusváltás

6.5 Településfejlesztés, mezőgazdasági típusváltás

Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) a magyar mezőgazdaságot nem csak termelési ágazatnak tekintette, hanem olyannak, amely a teljes vidéki térségben levő emberi és természeti erőforrások közös fejlesztéséért és hasznosításáért is felel. Erre az alappillérre építve készült el az Országos Területrendezési Terv (OTT).

Ismeretes, hogy az Országos Területrendezési Tervről szóló, 2003. évi XXVI., 2008-ban módosított Törvény deklarált célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, tagi, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére.

A törvény VII. fejezetre és 31. §.-ra tagolódik:

  1. Általános rendelkezések (A törvény célja; Fogalommeghatározások);

  2. Az országos területrendezési terv;

  3. Az ország szerkezeti tervére vonatkozó szabályok (Térségi területfelhasználási kategóriák; A térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok; A területfelhasználásra vonatkozó általános szabályok; Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok);

  4. Térségi övezeti szabályok (Térségi övezetek);

  5. Az országos övezetekre vonatkozó szabályok (Országos ökológiai hálózat övezete; Komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete; Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete; Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete);

  6. A kiemelt térségi és megyei övezetekre vonatkozó szabályok (Védett természeti terület övezete; Természeti terület övezet; Ökológiai (zöld) folyosó övezete; Térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezete; Tájképvédelmi terület övezete; Rendszeresen belvíz járta terület övezete; Hullámtér és nyílt ártér övezete; Csúszásveszélyes terület övezete; Vízeróziónak kitett terület övezete; Széleróziónak kitett terület övezete);

  7. Hatályba léptető és vegyes rendelkezések.

A törvény szerint az OTT felülvizsgálata legalább 5 évente történik.

Az EU-tól átvett joganyag döntően meghatározta a mezőgazdasági termelés és a települések kapcsolatát. A falu nem tud megélni mezőgazdasági termelés nélkül, de nem biztos, hogy mint alaptevékenység meghatározó lesz a falvak életében.

El kell döntenünk, hogy milyen típusú mezőgazdaságot akarunk?

  1. Versenyző, profitorientált mezőgazdaság.

Az átlagosnál kedvezőbb adottságú területeken.

  1. Különleges termőhelyeken folytatott termelés.

Egyedi értékkel bíró termékek előállítását teszik lehetővé.

  1. Extenzív mezőgazdálkodás a marginális területek hasznosítására.

Szerény mértékű, jövedelem-kiegészítő jellegű támogatással extenzív, alacsony eszközigényű és környezetbarát termelés fenntartható.

  1. Foglalkoztatást javító, szociális típusú mezőgazdaság.

Társadalompolitikai érvek alapján indokolható.

  1. Családi szükségletre termelő, helyi ellátást javító mezőgazdaság. Elsősorban a család és a szűkebb lakókörnyezete szükségletére termel.

  2. Visszavonuló mezőgazdaság.

Mintegy 700 ezer ha területen. A leggyengébb területeken a mezőgazdálkodás fokozatos visszavonulásával és végső soron a szóban forgó területek erdősítésével, vagy pedig extenzív gyepként való hasznosításával számolunk.

  1. Környezetvédelmi, tájvédelmi funkciót ellátó mezőgazdaság.

Kijelölt természetvédelmi területek és nemzeti parkok területein korlátozott árutermelő, vagy nem árutermelő, elsősorban értékmegőrző mezőgazdálkodással számolunk. Az ilyen területek hasznosítása csak a védelmi funkciónak alárendelve történhet.

A falu és a mezőgazdaság kapcsolat-átalakításánál vigyázni kell arra, hogy a termelési és lakófunkció egymás mellett élhessen tovább, a település-földrajzosok hét falutípusa lehetőleg megmaradjon:

  1. Gyorsan fogyó népességű, alapfokon ellátatlan, kedvezőtlen életkörülményeket nyújtó, egysíkú funkcióval rendelkező kis és aprófalvak;

  2. Hagyományos falusi funkciójú, agrár (járulékosan ipari, vagy tercier) foglalkozási szerkezetű, közepes méretű falvak;

  3. Agrár - vegyes foglakozási szerkezetű,stagnáló – csökkenő népességű nagy és óriásfalvak, egykori mezővárosok;

  4. Városias funkciókkal is rendelkező, tercier – ipari foglalkozási szerkezetű községek;

  5. Dinamikusan fejlődő, urbánus művi környezettel, gyors népességnövekedéssel rendelkező ipari községek;

  6. Az agglomerációk, lakóövezetek községei;

  7. Speciális szerepű falvak, például országos jelentőségű üdülő-települések, vasutas községek.

Az Országos Építésügyi Szabályzatot (OÉSZ) az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet hatályon kívül helyezte. Az új rendelet 1998. 01. 01. napján lépett hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indított ügyekben kellett alkalmazni. A rendelkezéseket 2008-ban több helyen módosították. Hatályosság: 2008.09.12-től (csak a tartalom, a szerkezet nem változott).

Tartalomjegyzéke:

  1. Fejezet: Általános rendelkezések; Településrendezési eszközök;

  2. Fejezet: Településrendezési követelmények; Településszerkezet, területfelhasználás; A területfelhasználási egységek tagozódása; Beépítésre szánt területek; Beépítésre nem szánt területek;

  3. Fejezet: Építmények elhelyezése; Építmények közműellátása;

  4. Fejezet: Építmények létesítési előírásai; Általános előírások; Épületszerkezetek; Beépített vezetékhálózatok, berendezések; Helyiségek általános előírásai; Egyes helyiségek, terek; Építmények, önálló rendeltetési egységek általános előírásai; Egyes építmények, önálló rendeltetési egységek; Meglévő építmények;

  5. Fejezet: Vegyes és záró rendelkezések; Az egyes előírásoktól való eltérés feltételei.

Az OTT kitűzött céljával összhangban több mindent részletesen és jól határoz meg:

Térségi területhasználat módját és övezeteit, a területi adottságok hosszútávú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését; az országos, regionális, megyei, települési rendezési tervek egymásra épülésének részleteit; orientálja a regionális-, a megyei-, sokszor a települési rendezési terveket; összehangolja a kormányzati szervek munkáját; megadja az ország hosszútávú térszerkezetét. Mindezt úgy teszi, hogy összhangban van az Európai Megállapodás tárgykörébe tartozó szabályozással.

Reményeink szerint biztosítottak a soron következő birtokrendezés feltételei, tekintetbe vehetők az új üzemi struktúra igényei; az uniós támogatások továbbra is segíteni tudják a környezetbarát termelést, az extenzív irányú földhasználatot, megvalósulhat a modern fél évszázadra tervezett erdőstratégia.

A téma szempontjából jelentősnek minősíthető Fejér megye területrendezési terve (javaslattevő fázis), a benne foglalt koncepciók, programok. 2008 szeptemberében a dokumentáció egyik bemutató fóruma intézményünkben volt.

6.5.1 Erdőgazdálkodási térségre vonatkozó ajánlás

Alapvető elvárás, hogy a meglévő erdőterületeket ne vonják belterületbe, illetve azokat ne minősítsék beépítésre szánt területté. Az erdőtelepítésre figyelembe vehető területek kiválasztásánál a termőhelyi adottságokat, a talajok termőképességét, a mezőgazdasági művelésre való alkalmasságot, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi igényeket javasolt figyelembe venni.

  1. Meglévő természetes-, természet-közeli állapotú erdők fenntartásával, erdőtelepítésre alkalmas új területek kijelölésével, erdők telepítésével javasolt elérni, hogy Fejér megye átlagos erdősültsége a jelenlegi 12,4%-ról az OTrT szabályaival összhangban átlagosan 15 %-ra növekedjen. Az erdőtelepítések egyaránt szolgálják a racionális földhasználat kialakítását, valamint a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek védelmét.

  2. Meglévő erdők fenntartásánál, új erdők telepítésénél fokozott szerepet kell kapni a gazdasági rendeltetésen - fatermesztésen - kívül a védelmi, egészségügyi, szociális és turisztikai rendeltetésnek.

  1. Védelmi rendeltetésű erdőket egyrészt az ökológiai hálózat rendszerszerű fejlesztése érdekében természetvédelmi, másrészt árvízvédelmi, talajvédelmi, levegőtisztaság- védelmi és településvédelmi céllal indokolt telepíteni.

  1. Az egészségügyi-szociális és turisztikai erdők telepítésére a település-együttesek, nagyobb települések, és üdülőterületek környezetében kell törekedni. Előnyben javasolt részesíteni a pollenben szegényebb és kevésbé allergizáló fafajtákat.

  2. Az egykori zártkertek területét, amennyiben azok termelési, vagy üdülési hasznosítása már felhagyásra került - alkalmasság esetén – javasolt településvédelmi célú erdőtelepítés útján hasznosítani.

  3. A nem őshonos fafajokból álló hullámtéri erdőket - amennyiben az árvíz-védelmi célokkal nem ellenkezik - állományszerkezet-átalakítás révén természet-közeli állapotú erdőkké célszerű alakítani.

  4. A megye védett tájainak erdőterületein az elsődleges természetvédelmi rendeltetés mellett meghatározó az egyéb védelmi és közjóléti (egészségügyi-szociális, turisztikai) funkció is, ezért ezeken a területeken indokolt összehangolni a vízgazdálkodás, a táj- és természetvédelem, az ökoturizmus, valamint az erdőgazdálkodás szempontjait.

  5. Az erdőtelepítésből kizárandó a természetvédelmi oltalom alatt álló gyepterület, védelemre tervezett gyepterület, természeti területnek minősülő gyep. A védett és a NATURA 2000 hálózatba tartozó területeken erdőtelepítést az illetékes nemzeti park igazgatóság hozzájárulása alapján lehet végezni.

  6. Gazdasági erdők telepítésénél a gazdasági szempontok az irányadók, a természeti adottságokat károsító hatások kizárása mellett.

  7. Erdőtelepítéseknél - ahol a termőhelyi viszonyok lehetővé teszik - őshonos fafajok alkalmazásával előnyben kell részesíteni a természet-közeli erdőtársulások létrehozását.

  8. Az erdők telepítésénél megyei szinten kiemelten kezelendők a hegy és dombvidéki tájak, valamint a víz- és szélerózió által veszélyeztetett övezetek által érintett területek.

6.5.2 Mezőgazdasági térségre vonatkozó ajánlás

  1. Termőföldek művelésből való kivonása elsősorban a gyengébb minőségű földeken és csak legszükségesebb mértékben valósulhat meg.

  2. A kiváló termőhelyi adottságokkal rendelkező termőföldek (szántó, szőlő, gyümölcsös ágban) művelési ágának megváltoztatását kerülni javasolt.

  1. A gyenge adottságú és/vagy környezetileg érzékeny mezőgazdasági területeken, a termőhelyi és a környezeti jellemzők alapján művelési ág (gyepesítés, erdősítés) vagy intenzitási fok (szántóföldi extenzifikáció) megváltoztatása javasolt.

  1. A megyében a meglévő homoki és sziki gyepek, valamint a lápterülelek megőrzése, valamint a természetvédelmi célokat is integráló hasznosítása kiemelten fontos feladat.

  2. Az árvíz és belvíz által veszélyeztetett mezőgazdasági területeken figyelembe kell venni az árvizek akadálymentes levezetésének feltételeit, illetve a termesztett kultúrák belvízérzékenységét. Ennek megfelelően kell a művelési ágat, valamint a művelési módot megválasztani, illetve megváltoztatni.

6.5.3 Települési térségre vonatkozó ajánlások

Alapvető elvárás, hogy a meglévő erdőterületeket ne vonják belterületbe, illetve azokat ne minősítsék beépítésre szánt területté. Az erdőtelepítésre figyelembe vehető területek kiválasztásánál a termőhelyi adottságokat, a talajok termőképességét, a mezőgazdasági művelésre való alkalmasságot, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi igényeket javasolt figyelembe venni.

  1. Meglévő természetes-, természet-közeli állapotú erdők fenntartásával, erdőtelepítésre alkalmas új területek kijelölésével, erdők telepítésével javasolt elérni, hogy Fejér megye átlagos erdősültsége a jelenlegi 12,4%-ról az OTrT szabályaival összhangban átlagosan 15 %-ra növekedjen. Az erdőtelepítések egyaránt szolgálják a racionális földhasználat kialakítását, valamint a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek védelmét.

  2. Meglévő erdők fenntartásánál, új erdők telepítésénél fokozott szerepet kell kapni a gazdasági rendeltetésen - fatermesztésen - kívül a védelmi, egészségügyi, szociális és turisztikai rendeltetésnek.

  1. Védelmi rendeltetésű erdőket egyrészt az ökológiai hálózat rendszerszerű fejlesztése érdekében természetvédelmi, másrészt árvízvédelmi, talajvédelmi, levegőtisztaság- védelmi és településvédelmi céllal indokolt telepíteni.

  1. Az egészségügyi-szociális és turisztikai erdők telepítésére a település-együttesek, nagyobb települések, és üdülőterületek környezetében kell törekedni. Előnyben javasolt részesíteni a pollenben szegényebb és kevésbé allergizáló fafajtákat.

  2. Az egykori zártkertek területét, amennyiben azok termelési, vagy üdülési hasznosítása már felhagyásra került - alkalmasság esetén – javasolt településvédelmi célú erdőtelepítés útján hasznosítani.

  3. A nem őshonos fafajokból álló hullámtéri erdőket - amennyiben az árvíz-védelmi célokkal nem ellenkezik - állományszerkezet-átalakítás révén természet-közeli állapotú erdőkké célszerű alakítani.

  4. A megye védett tájainak erdőterületein az elsődleges természetvédelmi rendeltetés mellett meghatározó az egyéb védelmi és közjóléti (egészségügyi-szociális, turisztikai) funkció is, ezért ezeken a területeken indokolt összehangolni a vízgazdálkodás, a táj- és természetvédelem, az ökoturizmus, valamint az erdőgazdálkodás szempontjait.

  5. Az erdőtelepítésből kizárandó a természetvédelmi oltalom alatt álló gyepterület, védelemre tervezett gyepterület, természeti területnek minősülő gyep. A védett és a NATURA 2000 hálózatba tartozó területeken erdőtelepítést az illetékes nemzeti park igazgatóság hozzájárulása alapján lehet végezni.

  6. Gazdasági erdők telepítésénél a gazdasági szempontok az irányadók, a természeti adottságokat károsító hatások kizárása mellett.

  7. Erdőtelepítéseknél - ahol a termőhelyi viszonyok lehetővé teszik - őshonos fafajok alkalmazásával előnyben kell részesíteni a természet-közeli erdőtársulások létrehozását.

  8. Az erdők telepítésénél megyei szinten kiemelten kezelendők a hegy és dombvidéki tájak, valamint a víz- és szélerózió által veszélyeztetett övezetek által érintett területek.

1. Mezőgazdasági térségre vonatkozó ajánlás

  1. Termőföldek művelésből való kivonása elsősorban a gyengébb minőségű földeken és csak legszükségesebb mértékben valósulhat meg.

  2. A kiváló termőhelyi adottságokkal rendelkező termőföldek (szántó, szőlő, gyümölcsös ágban) művelési ágának megváltoztatását kerülni javasolt.

  1. A gyenge adottságú és/vagy környezetileg érzékeny mezőgazdasági területeken, a termőhelyi és a környezeti jellemzők alapján művelési ág (gyepesítés, erdősítés) vagy intenzitási fok (szántóföldi extenzifikáció) megváltoztatása javasolt.

  1. A megyében a meglévő homoki és sziki gyepek, valamint a lápterülelek megőrzése, valamint a természetvédelmi célokat is integráló hasznosítása kiemelten fontos feladat.

  2. Az árvíz és belvíz által veszélyeztetett mezőgazdasági területeken figyelembe kell venni az árvizek akadálymentes levezetésének feltételeit, illetve a termesztett kultúrák belvízérzékenységét. Ennek megfelelően kell a művelési ágat, valamint a művelési módot megválasztani, illetve megváltoztatni.

1. Települési térségre vonatkozó ajánlások

  1. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a település beépítésre nem szánt területeit beépítésre szánt területté minősíteni csak akkor indokolt, ha az ezzel elérni kívánt cél (lakó, gazdasági, üdülő vagy különleges terület kialakítása) beépített terület újrahasznosításával nem érhető el, vagy ehhez nincs elég beépítésre szánt terület.

  2. Az új beruházásokat, lakóterület-növelést elsősorban a meglévő beépített területek rehabilitációs és rekonstrukciós területein indokolt elhelyezni. Ennek megfelelően korlátozni javasolt új területek igénybevételét zöldmezős beruházások, ipari parkok, új lakóterületi egységek és lakóparkok céljára. Ezért preferálni, támogatni ajánlott a meglévő lakóterületek intenzívebb hasznosítását, illetve a lakatlan és funkcióját vesztett, üres létesítmények újrahasznosítását. A beépített területen kívül települni kívánó zöldmezős beruházások, ipari, kereskedelmi, szolgáltató centrumok telephely-kijelölését a településrendezési tervekben a természet és környezetvédelem és a termőföld-védelem szempontjainak figyelembevételével kell szabályozni.

  1. A táj- és településkép védelme érdekében adott településen szükséges lehet az építménymagasság korlátozása (lásd: tájképvédelmi övezetbe sorolt települések), ezért az épített környezethez történő illeszkedés érdekében az átlagnál magasabb építmények tervezését, engedélyeztetését előzetes településképi vizsgálathoz célszerű kötni, és ennek megfelelően az építési övezetekben az építménymagasságok mértékét a településrendezési tervekben javasolt szabályozni.

  1. A kulturális örökség és a természeti környezet szempontjából érzékeny területeken indokolt elkerülni a település hagyományos szerkezetének és jellegének megváltoztatását, a települések beépített területének kiterjesztését és a közlekedési hálózat fejlesztéséhez kötődő üzletközpontok, raktárbázisok céljára új beépítésre szánt területek kialakítását.

  2. Korlátozni kívánatos, illetve szigorú feltételekhez javasolt kötni a beépítésre szánt területek bővítését, valamint területhasználatát a védett természeti területek környezetében és az ökológiai hálózat egyéb területein, továbbá a kiváló termőhelyi adottságú szántó, szőlő- és gyümölcsös termőterületeken, hidrogeológiai védőterületen, belvíz- és árvízveszélyes területen, továbbá ott, ahol azt a településkép- védelmi szempontok megkövetelik.

  3. Javasolt megőrizni a települések kialakult egyedi karakterét, szerkezetét, valamint a települési összenövések megakadályozásra meghagyni a települések közötti megfelelő nagyságú - legalább a terület ökológiai funkcióinak biztosításához elegendő méretű- beépítetlen területsávokat, különös tekintettel a városi település együttesekbe tartozó településekre.

  4. Javasolt a tényleges geográfiai adottságok figyelembevételével a településeket védő zöldövezeti erdők, fásítások létesítése, a beépített területeken zöldfelületek, parkok növelése.

  5. A lakóterületek bővítésére figyelembe vehető volt zártkertek és üdülőterületek átalakításához előfeltételként szükséges az infrastruktúra kiépítése.

  6. Történelmi településmagok rehabilitálása, a közművek lehetőség szerinti rejtett vonalvezetése a településképi megjelenés javítása érdekében ajánlott.

  7. Települések belterületei és a mellettük tervezett főútvonalak, elkerülő utak között védő-takaró zöldsávok létesítése javasolt.