Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 6., A településrendezés és az agrárvonatkozások

Prof. Emer. Dr. Szabó Gyula (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

6.4 A tanyák és a tanyás térségek

6.4 A tanyák és a tanyás térségek

A magyar tanyavilágról, a tanyás térségekről, mint nemzeti örökségünk meghatározó részéről a szak BSc. szintű képzése számára tananyagfejlesztő modult írtunk. Az ott leírtakat nem ismételjük meg, tovább építkezünk. Ajánljuk azt is a mesterszakos hallgatók számára.

Bármelyik szakirodalmi forrásra hivatkozva állítható, hogy hazánk eltelt évszázadaiban olyan tanyamodell alakult ki, amelyik a legteljesebb mértékben megfelelt a természettel való együttélésnek és a fenntartható fejlődésnek. Fejlődésnek látszó degradációs folyamatokban, tanyarombolásokon, elhagyott tanyákon át jutunk el a máig. A tanya, mint települési rendszer klasszikus formájában megszűnt, teljesen átalakult. Sok helyen elveszett a tájjelleg, a korábbi örökség, a hagyományos érték. A fiatalok számára nem vonzó a tanyasi élet. Több vizsgálat pedig azt igazolta, hogy életforma átalakítással, termelési és termesztési támogatással, turisztikai lehetősége bővítésével, a biotermelés körülményeinek kedvezőbbre formálásával vonzóvá lehetne tenni a tanyasi életformát fiataljaink, a nagycsaládosok, külföldi vállalkozók és nyugdíjas korosztály számára.

Komplex állami megközelítéssel; ésszerű forrásfelhasználással; a helyiek összefogásával lehetne az Alföld hátrányos helyzetén segíteni. (Haraszthy L., 2009)

A programalkotásban feltehetően infrastruktúra törvény megalkotásával és birtokrendezési törvénnyel is számolni kell. Út, villany, rendezett gazdaság nélkül nincs versenyképesség és jövedelmezőség. (300 ha-os gazdálkodónak nem lehet 20 darabban a földje!)

Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) elnökének ajánlásával (2009) az új tanyaprogramnak, az Alföld-programhoz kapcsolódóan az alábbi alapalapelvek harmóniájára kell épülni:

  • A természet teherbíró képességének felmérése;

  • A gazdálkodási ésszerűség szempontja;

  • Az emberi elszántság, akarat ismerete.

Másfél évszázados településtörténelem vállalásán túl folyamatosan segíteni kell a politikai akarat pozitív és progresszív elemeinek érvényesülését a siker érdekében. (Szabó Gy., 2010. 12. mod.)

2010 tavaszán, a Lakitelki Népfőiskolán elkezdődött a Tanyakollégium második kutatási hete. A program kapcsolódott a tanyák és a tanyás térségek megőrzéséről, fejlesztéséről szóló 49/2009. (V.27.) OGY határozathoz. A kutatók célként tűzték ki egy olyan törvény megalkotásának segítését, amely útmutatást adhat a tanyavilág megmentéséhez, az emberi élet és megújított, a megváltozott körülményekhez igazodó gazdálkodási forma megteremtéséhez.

Az MNVH elnöke előadásában túllépett az előző célkitűzéseken. Új emberi megoldásokat, új eddig nem ismert aktivitásformákat javasolt a problémák megoldásához, a homokhátsági tanyavilág sorsfordításához:

  1. A természettörténelmi folyamatok (éghajlatváltozás, félsivatagosodás, vízhiány, talajvízszint süllyedés, stb. ) fogadására fel kell mérni az egyes tanyatípusok feltételrendszerét: lakótanya, gazdálkodó és pihenőtanya arányát illetve arányváltozását.

  2. A tanyakutatásnak kell meghatározni mi a reális cél, mi az, ami finanszírozható és mi az, ami csak veszteséggel végezhető. A közhasznúság a mindenekelőtti prioritás! Az élelmiszertermelésnél a tájmegőrzést, a munkahelyteremtést és a piacot kell figyelembe venni. Hangsúlyossá érdemes tenni, a mezőgazdálkodás ma már nem csak élelmiszertermelés, az „környezetet is termel”.

  3. A nagytérségi szemlélet meghatározó szerepét el kell fogadni. A tanyás életmódot a Homokhátság, mint természeti táji egység sorsa határozza meg. Az uniós támogatással megvalósuló vízrendszer és szennyvízhasznosítással javulhat a Homokhátság tanyáinak kilátása. A nagy kormányprogramok közé azonban már csak 2014-2020 években sorolódik a természetgazdálkodás Európa-tervbe nem került programja.

  4. Állam és politikai akarat függő jelenleg is az OGY. tanyahatározat megvalósulása. Az államnak kell dönteni az infrastruktúra, a megközelíthetőség, közbiztonság, az iskolafenntartás tárgyában. El kell dönteni az állami támogatás célját, értelmét és azt is lesz-e emberbarát jogszabályi környezet.

  5. Jó lenne azt is tudni, hogy az MNVH ajánlásait mennyire fogadja el a társadalom. Reális tervet csak az emberekkel együtt, támogatásukkal lehet célul tűzni és megvalósítani. Tud e eleget segíteni a modern kommunikáció (telefon, internet, sajtó, különféle fórumok).

  6. Csapatmunkára lenne szükség, ahol együtt dolgoznak a különböző szakterületek (földrajz, közgazdaság, szociológia, történelem, vízgazdálkodás, agrárgazdaság, birtokfejlesztés, stb.) A biodiverzitást, a biotermelést, a tájfenntartó és környezetkímélő gazdálkodást valamennyi rendelkezésre álló eszközzel meg kell valósítani. A kutatási eredményeknek ezt támogatni kell.

A tanyakollégium résztvevői, előadói együttesen sok-sok pozitívum mellett megállapították, hogy a tanyák lakói legnagyobb problémaként élik meg a szegénységet, a nagyon rossz minőségű utakat, a közbiztonság hiányát, az emberek általános elkeseredettségét. Kiemelt gondot jelent az aszály, a szárazság és a gyakori porviharok megjelenése. Olyan forgatókönyvre lenne szükség, amely előtérbe helyezi a környezettudatosságot, a vízetikát és a partnerséget.

Vannak olyan felmérések, kutatási eredmények, amelyek arról számolnak be, hogy sok fiatal visszaköltözne a tanyára, vállalná a tanyai életmódot és az azzal együtt járó jövedelmező termeléstechnológiákat (pl. kertgazdálkodás, vendéglátás, őshonos háziállatok tenyésztése, biotermelés, stb.)

Az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetek kecskeméti kutatói ígéretük szerint mindent megtesznek azért, hogy őszre legyen integrált tanyatörvény. (Kuján K., 2010.)