Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 6., A településrendezés és az agrárvonatkozások

Prof. Emer. Dr. Szabó Gyula (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

6.3 A település területmeghatározása, helykiválasztás, ágazati kapcsolódások

6.3 A település területmeghatározása, helykiválasztás, ágazati kapcsolódások

A lakosság életkörülményeit nagymértékben meghatározza a város fekvése, még akkor is, ha döntően a gazdasági hatások dominálnak. Tehát alapvető fontosságú, hogy megtaláltuk-e a város számára a legmegfelelőbb területeket. Természetesen a legjobb helykiválasztás sem jelenti azt, hogy a kijelölt terület terepátalakítás, mérnöki előkészítés nélkül, építésre alkalmas. A kedvezőtlen építési adottságok eltüntetésével, megváltoztatásával a terepet építésre, útépítésre, parkosításra alkalmassá kell tenni. Ide sorolható a városok közművesítése is, amelynek rendkívül nagy hatása van a város szerkezetére. Az alfejezet keretében utóbbiakkal részletesen nem foglalkozunk pusztán az összefüggések bemutatása miatt említettük meg az egyes szakterületeket.

A település területének meghatározásához a szakirodalom többféle eljárást ismertet:

  • Hozzávetőlegesen megállapíthatjuk a szükséges terület mértékét empirikus összefüggésekkel (Perényi P., 1972): A számításhoz ismerni kell a városalapító, kiszolgáló és az eltartott népességet, illetve azok arányszámát. Itt meghatározó a termeléshez való viszony (pld. a bányászjellegű településeknél az eltartottak csoportja nagyobb, ott kevesebb női munkaerőt foglalkoztatnak).

  • Tapasztalati adatokkal, egy főre jutó átlagos nagysággal is lehet területet megadni. Ugyanez vonatkoztatható szennyvízelvezetési, energiaszükségleti OÉSZ, OTÉK adatokra is.

Bármilyen módon határoznánk is meg a területmértéket, támaszkodni érdemes a regionális tervezés, területrendezés, fejlesztési elgondolások, gazdasági prognózisok adatsoraira.

Szakirodalmi ajánlások szerint bármiként jutottunk is egy területi adathoz, a területfejlődés számára legalább 50% területtartalékot kell képezni a bővítés helyének és irányának megjelölésével.

A helykiválasztásnál a tervezők számos más szempontot is figyelembe szoktak venni:

  • Természeti adottságok (domborzati, talajtani, vízrajzi, éghajlati, növénytani, ...);

  • Lejtők beépíthetősége, lejtirány, magaslatok, terepalakulatok;

  • Talajszennyezettség, határfeszültség, mocsár, tó, talajmozgások, bányaművelés, ...;

  • Víznyerés, talajvízszint, nagyobb vízfelületek, árvíz és belvízmentesség;

  • Klimatikus és mikroklimatikus viszonyok, táji környezet;

  • Termelési adottságok;

  • Népességi viszonyok, település-központosság;

  • Közlekedési viszonyok.

Bármennyi szempontot veszünk is figyelembe az alternatívák összeállításánál, a döntés mindig eltűrhető kompromisszumok mentén történik. Meggyőzően kell bizonyítani, hogy a döntés közösséget és jövőt szolgál. Falusi jellegű településeknél több engedményt is tehetünk, mint a városnál. Ez még inkább vonatkozik a településbővítésre. Utóbbinál fontos a jó csatlakozás, és a korábbi szerkezettel történő harmónia (Szabó Gy., 2010. 12. mod.).