Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 21., A birtokrendezés társadalmi elfogadtatása

Prof. Emer. Dr. Szabó Gyula (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

21.2 Tagosítás és egyéb birtokrendezések a XX. század első évtizedeiben

21.2 Tagosítás és egyéb birtokrendezések a XX. század első évtizedeiben

A cím csaknem azonos egy 1938-ban megjelent (Dr. Orozóczy E. és tsai) összefoglaló írás, a birtokrendezés alapművének tekinthető könyv címével. A nagyformátumú, 400 oldalas, XII fejezetre tagolódó műből csak azokat a részeket emeljük ki, idézzük, amelyek a modul-címhez kapcsolhatók:

„Akkor a tagosítás célja az volt, hogy a törpe- és kisbirtokosoknak egy község határában szétszórt sok birtokrészletből álló ingatlanait egyesítse s azáltal lehetővé tegye a földek jobb és gazdaságosabb megművelését. Az ingatlanoknak ezt az összesítését oly módon kell végrehajtani, hogy ezáltal senkit károsodás nem érjen, vagyis a tagosítás után mindenki régi ingatlanaival egyenlő értékű és egyenlő gazdasági hasznot is jelentő új birtoktagot kapjon. Ennek az elvnek a megvalósítása érdekében az illetékes törvényszék kiküldött eljáró bírájának vezetése és az állami földmérés kirendelt mérnökének műszaki felülvizsgálata mellett az érdekeltek által megválasztott vagy a törvényszék által kinevezett birtokrendező mérnök, avagy esetleg a földmívelésügyi miniszter által megbízott műszaki közeg a telekkönyvi és földadókataszteri adatok alapján, amikor pedig ezek az adatok a természetben található tényleges állapotot nem fedik, helyszíni mérések és tárgyalások alapján kideríti, hogy minden egyes ingatlannak mekkora a területe és ki annak a tulajdonosa.”

„A tagosítás nagy előnye abban van, hogy végrehajtásával az ingatlanok értékét emeljük, művelésüket könnyebbé és gazdaságosabbá tesszük, megszabadítjuk a tulajdonost és állatait a sok felesleges, fárasztó és időtrabló járástól. Lehetővé tesszük az egyéni szabad gazdálkodást, a több és minőségi termelést, mezőgazdasági gépek alkalmazását s ezáltal is az intenzívebb földművelést, gyümölcs és ipari növények termelését, több aprójószág tartását, a belterjesebb gazdálkodással több munkás alkalmazását s ezzel a szociális feszültség enyhítését. Eltüntetjük a sok terméketlen gyomot és gazt terjesztő mesgyét s így a termőterületet növeljük, szabálytalan földek helyett szabályosakat, görbe mesgyék helyett egyeneseket tűzünk ki, minden földhöz rendes utat vezetünk. A szomszéd községek felé is javítjuk a közlekedést. Vízszabályozásról és vízlevezetésről gondoskodunk. A belsőség mellett házhelyeket juttatunk azoknak, akiknek belső telkük nincs, a beltelkeket kiegészítjük, vagyis előmozdítjuk a községfejlesztést, az új birtokhatárokat közel jelöljük meg s ezzel véget vetünk a határvitáknak és költséges birtokpereknek.”

„A tagosítás jelentősége indokolttá tenné, hogy ahol annak végrehajtására szükség van, az állam azt közérdekből elrendelje. Jogszabályaink mégis a tagosítással érintett fontos magánérdekekre tekintettel az eljárás közigazgatási részének megindítását valamennyi érdekelt birtokos kérelmétől teszik függővé. Ha földmívelésügyi miniszter a közigazgatási eljárás során a tagosítást valamely községben hasznosnak és célszerűen keresztülvihetőnek jelenti ki, s ha ez után a törvényszék kiküldött bírája által tartott megengedhetőségi tárgyaláson a tagosítást kívánók birtoka a község tagosítandó területének egynegyed részét teszi ki, a törvényszék a tagosítást ítélettel megengedi s ezzel megindul a további bírói eljárás.”

„Minthogy így a tagosítási eljárás megindítása valamely községben az érdekelt birtokosoktól függ ez a körülmény fokozott mértékben szükségessé teszi, hogy a gazdák a tagosítás jelentőségét és gazdasági előnyeit teljes mértékben ismerjék, s csak azután döntsenek e reájuk nézve nagyjelentőségű kérdésben."

Tanulságos lehet ma is számunkra a kényszeringatlan-csere kifejezés értelmezése: az előnyöket fel nem ismerő, meg nem értő gazdákra bírói ítélettel rákényszerítették a jobb lehetőséget nyújtó eljárást. Ha a tagosítást kérők birtoka elérte a tagosítási érdekeltség területének 25 %-át, akkor a tagosítás a többiekre rákényszeríthető volt.

„A tagosításba csak a tulajdonos beleegyezésével vagy tiltakozása hiányában vonhatók be:

  1. oly területek, amelyek a rajtuk folytatott mezőgazdasági üzem miatt önálló tagoknak tekinthetők, vagy egységes gazdasági területet alkotnak; továbbá a községi belsőségekkel összefüggő bekerített külbirtokok, végül a belterületen kívül fekvő belsőségek és azokkal összefüggő bekerített külbirtokok;

  2. szőlő, gyümölcs, komló- és füzfatelepek;

  3. homok-, kavics-, agyag- és kőbányák, bányatelepek, ásványvízforrások, ipar- és gyártelepek, malmok, rév- és vámhelyek, a fenntartásukra szükséges területekkel;

  4. a földbirtokrendezés végrehajtása során juttatott (megváltott vagy vagyonváltságba átvett) földek, amelyek tekintetében a pénzügyminiszter hivatott nyilatkozni.

Az e szakaszban felsorolt területek a tagosításba a tulajdonos beleegyezésével sem vonhatók be, ha bevonásuk a tagosítás célszerű keresztülvitelét gátolná.”

A „társadalmi elfogadtatást” az idézetek után nem szükséges tovább magyarázni. A modulkészítő bizonyos fokú elfogultsága miatt mégis egy, 1935-ben, a Földmérő Magánmérnök Országos Egyesülete (FMOE) kiadásában megjelent, a gazdaközönség tájékoztatására íródott füzetre hívjuk fel a figyelmet. A füzetet Dr. Tarczy - Hornoch Antal egyetemi tanár írta Miért kell a tagosítás? címen. A kiadványhoz Hajnal Sándor főtitkár és Oltay Károly írt előszót, ahol indokolták a tagosítási eljárások szükségességét, törekedtek az igazságnak teljesen megfelelő feltárásra (arról, hogy miért kell a tagosítás Mihály gazda a jegyző irodájában beszélget a jegyzővel. A beszélgetés vége felé két mondat Mihálytól: „Nagyon bölcs a törvénynek az a rendelkezése, hogy nem parancsolja a tagosítást. Mert kérem, a muszáj még akkor sem tetszik az embernek, ha tudja, hogy haszna van belőle.”

21-1: A magyar törpe- és kisbirtokok tagoltsága (1935). táblázat -

Sorszám

Varmegye

Összes

száz kat.

holdon aluli

szántóföldes

kisbirtokk

száma

Szántóföldes

kisbirtokok

összes

területe

kat. hold

Kisbirtokok

birtok-

tagjainak

száma

Egy kis-

birtok

átlagos

területe

kat. hold

Egy kis-

birtok

birtok-

tagjai-

nak

száma

Egy

birtok-

tag

átlagos

nagy-

sága

kat. hold

1

2

3

4

5

6

7

8

A. Dunántúl

1.

Baranya

65 468

418 871

482 860

6-4

7-4

0-9

2.

Fehér

53 689

264 169

227 481

4-9

4-2

1-2

3.

Győr, Mosón és

Pozsony

38 696

219 922

123 487

5-7

3-2

1-8

4.

Komárom és

Esztergom

28 231

152 712

132 952

5-4

4-7

l-l

5.

Somogy

88 445

483 884

431 957

5-5

4-9

l-l

6.

Sopron

41 851

175 004

159 327

4-2

3-8

l-l

7.

Tolna

70 143

371 091

458 969

53

6-6

0-8

8.

Vas

65 124

358 929

303 004

5-5

4-7

1-2

9.

Veszprém

50 575

318 558

225 978

6.3

4-5

1-4

10.

Zala

110 364

419 966

513 829

3-8

4-7

0-8

Dunántúl összesen :

612 586

3 183 106

3 059 844

5-2

5-0

1-0

B. Alföld

11.

Bács-Bodrog

29 362

191 170

77 691

6-5

2-6

2-5

12.

Békés

56 317

388 819

93 968

6-9

1-7

41

13.

Bihar

39 207

253 640

109 281

6-5

2-8

23

14.

Csanád, Arad és

Torontál

35 651

218 670

80 357

6-1

23

2-7

15.

Csongrád

25 724

193 543

49 587

7-5

T9

3-9

16.

Hajdú

31 722

217 499

74 130

6-9

2-3

2-9

17.

Jász -Nagyku n -

Szolnok

73 914

560 186

170 199

7-6

2-3

3-3

18.

Pest-Pilis-Solt-

Kiskun

201 007

1 172 761

666 248

5-8

3-3

1-8

19.

Szabolcs, Ung

76 227

374 496

212 422

4-9

2-8

1-8

20.

Szatmár, Ugocsa és

Bereg

37 052

209 426

127 808

5-7

34

1-6

Alföld összesen :

606 183

3 780 210

1 661 691

6-2

2-7

2-3

C. Észak

21.

Abauj-Torna

22 933

150 167

129 599

6-5

5-7

1-2

22.

Borsod, Gömör és

Kishont

56 788

332 582

294 405

5-9

5-2

l-l

23.

Heves

68 213

317 412

244 294

4-7

3-6

1-3

24.

Nógrád és Hont

42 090

201 074

263 231

4-8

6-3

0-8

25.

Zemplén

29 660

137 077

120 121

4-6

4-0

l-l

Észak összesen :

219 684

1 138 312

1 051 650

5-2

4-8

l-l

Vármegyék összesen:

1 438 453

8 101 628

5 773 185

5-6

4-0

1-4

Tj. városok

összesen :

51 011

385 099

101 179

7-5

2-0

3-8

Magyarország

összesen :

1 489 464

8 486 727

5 874 364

5-7

3-9

1-4


21-2: Adatok egyes községek kisbirtokainak eldaraboltságára. táblázat -

Megye, község

kisbirtokok

Egy kisbirtok átlagos

Egy birtok tag átlagos területe

összes területe

birtok-tagjainak száma

területe

birtoktag száma

száma

kat. hold

kat. hold


Fejér vármegye

1. Isztimér

364

3 733

4 300

10

12

0-9

2. Moha

146

1 146

1 563

8

11

0-7

3. Sárkeresztes

300

2 022

3 539

7

12

0-6

4. Zámoly

504

4 309

3 976

9

8

11

5. Vértesboglár

326

2 131

4 109

7

13

0-5

Abauj-Torna vármegye

1. Tony

247

1 902

3 472

8

14

0-5

2. Regéc

72

887

1 669

12

23

0-5

3. Kovácsvágás

193

1 615

3 758

8

20

0-4

4. Telkibánya

233

1 401

3 068

6

13

0-5

5. Gadna

83

1 145

1 327

14

16

1-0

6. Becskeháza

61

760

917

12

15

0-8

7. Bódvalenke

56

993

856

18

15

l-l

8. Derenk

122

517

3 086

4

25

0-2

9. Égerszög

87

1 368

1 655

16

19

0-8

10. Szin

225

2 476

3 880

11

17

0-6

11. Szögliget

279

2 428

5 271

9

19

0-5

12. Varbóc

52

703

654

14

13

l-l

Az első világháború vége felé a Tanácsköztársaság megszűntette a nagybirtokrendszert, a Forradalmi Kormányzótanács kimondta, hogy Magyarország földje a dolgozók társadalmáé. A többségben elkobzással létesült földalapot részben 200 kat. holdig terjedő árútermelő középbirtokok, másrészt 5-20 kat. holdas családi kisgazdaságok létesítésére kívánták felhasználni. Ma már tudjuk, hogy az ellenérdekelt felek viselkedése miatt az elképzelés nem tudott megvalósulni. Elhibázottnak minősíthető az az intézkedés, amelyik a földet állami tulajdonban hagyta és a parancsra létrehozott szövetkezetek kezelésébe adta. A nagybirtokokat nem osztották szét a kisgazdaságoknak még ingyenes örökhasználat formájában sem. A kommunisták által végigvitt magyar megoldás túlment a szovjet modellen is. A történészek a Tanácsköztársaság bukásának leglényegesebb okaként tartják számon a vázlatosan leírt, de nagyon tanulságos folyamatot. (Földes I. és tsai, 1974).

A Nagyatádi-féle földreformról, amelyik az ország területének mindössze 4%-át érintette egy összefoglaló táblázatot (21-3. sz.) mutatunk be és utalunk a korábbiakra. (Szabó Gy., 2010.)

21-3: A gazdaságok száma és területi megoszlása 1935-ben. táblázat -

Gazdaságnagyság

A gazdaságok

Szántó

Mező-gazda-sági

Összes

Szántó

Mező-gazda-sági

Összes

(kat. hold)

száma

Megosz-

Terület

lása (%)

ezer kat.hold

megoszlása (százalék)

0-1

214,9

17,9

119

207

236

1,2

1,6

1,4

1-5

556,1

45,6

1 080

1 333

1 394

11,1

10,2

8,7

5-10

204,3

16.8

1 174

1 415

1 477

12,0

10,8

9,2

10-20

144,1

11,8

1 617

1 937

2 025

16,6

14,7

12,6

20-50

73,6

6,0

1 681

2 036

2 169

17,2

15,5

13,5

50-100

15,2

1,2

702

921

1 036

7,2

7,0

6,5

100-200

5,8

0,5

428

651

805

4,4

5,0

5,0

200-500

3,8

0,3

552

926

1 180

5,6

7,0

7,3

500-1000

1,9

0,1

438

731

941

4,5

5,6

5,9

1000-5000

0,9

0,1

816

1 212

1 701

8,4

9,2

10,6

5000-

1,1

1,1

1 148

1 765

3 107

11,8

13,4

19,3

Összes gazdaság

1 219 715

100,0

9 755

13 134

16 071

100,0

100,0

100,0


A táblázatból és írásainkból megállapítható, hogy ez a reform nem sokat változtatott a birtokszerkezeten, most sem teljesült a földnélküliek és törpebirtokosok földtulajdon-szerzési óhaja.