Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 18., Birtokrendezési folyamat komplex tervezése

Mizseiné Dr. Nyiri Judit (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

18.9 A birtokrendezés folyamata, szakaszai, feltételei

18.9 A birtokrendezés folyamata, szakaszai, feltételei

A birtokrendezés folyamatának rövid leírásában arra kívánunk utalni, hogy a térinformatikai adatok használata szinte minden fázisban szerepet kap.

  1. Előkészítő adatgyűjtés (földhivatal, önkormányzat, falugyűlések, meghallgatások stb.),

  2. Felvilágosítás, igényfelmérés (egyedi igények),

  3. Tervezés, különböző módozatok, variánsok kialakítása,

  4. Megvitatás, döntés,

  5. Végleges kialakítás, dokumentálás,

  6. Változás átvezetése az ingatlan-nyilvántartásban,

  7. Egyéb következmények (pl. költségek) rendezése.

A birtokrendezés tervezésekor figyelemmel kell lenni a területi jellemzőkre és azok súlyozási lehetőségeire. Ezek a jellemzők lehetnek:

  • alaki tényezők,

  • belterülettől való távolság,

  • közúttól való távolság,

  • lakóhelyhez való közelség,

  • területkategória tényezők,

  • öntözhetőség, öntözöttség lehetőségei,

  • éghajlati tényezők,

  • belvíz előfordulás lehetőségei,

  • jogi vonatkozások mint pl.: tulajdonosi tényező

  • erózió értéke, stb.

A fentiekben említett jellemzőkre vonatkozó információk térinformatikai adatbázisokból nyerhetők.

A tervezés gyakorlati kérdései:

  • Az újraosztási szempontrendszer legyen általánosan kiadott és elfogadható,

  • Súlyozási tényezők kidolgozása,

  • Megfelelő szoftvertámogatás,

  • Tesztelés, finomítások, elemzések a paraméterek kialakításához,

  • Kommunikáció, kihirdetés (jogi megerősítés) és alkalmazás.

A különböző információkhoz való hozzáférés lehetősége általában térinformatikai információs rendszereken keresztül lehetséges. A következőkben ismertetjük ezeket a rendszereket, amelyek ismerete a birtokrendezés tervezéséhez szükséges és fontos.

18.9.1 Adatgyűjtés, adatelemzés

A számítógéppel támogatott rendezési feladatok végrehajtásához az alábbi felsorolásra kerülő adatok szükségesek:

  • Egyéni (természetes személyek) száma,

  • Földtulajdonosokra vonatkozó ingatlan-nyilvántartási adatok,

  • Az egyéni földhasználók száma és ingatlan-nyilvántartási adatai,

  • A földterület megoszlása a földhasználók gazdasági formája szerint,

  • Átlagos birtokméret (használt földterület) gazdasági formák szerint,

  • Földrészletek száma,

  • Átlagos parcellaméret (szélesség, hosszúság, terület, AK érték),

  • Birtokrendezésbe vont terület, művelési áganként (ha),

  • Ténylegesen rendezett terület, művelési áganként (ha),

  • A birtokrendezésben érintett földtulajdonosok száma,

  • Földhasználók száma, gazdasági formák szerint,

  • A birtokrendezéssel érintett települések (méretkategóriák szerint),

  • Környezeti adatok.

18.9.2 Szoftvertámogatási lehetőségek

A világon ma több tucat térinformatikai szoftver létezik, ezeknek azonban csak töredéke alkalmas olyan összetett feladatok megoldására, amelyek segítik a birtokrendezés komplex feladatának megvalósítását. A térinformatikai alapszoftverekkel kapcsolatban kialakult néhány olyan szempont, amely megkönnyíti a kiválasztást.

A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhányat:

  • Fogadja be a legelterjedtebb digitális térképformátumokat (DXF, DGN stb.),

  • Csatlakozni lehessen vele SQL alapú adatbázis kezelőhöz,

  • A térinformatikai adatbázist lehetőleg relációs adatbázisban tárolja,

  • Támogassa a kliens - szerver működési módot,

  • Legyen teljes (az adatok teljes körű beviteléhez, kezeléséhez és elemzéséhez szükséges) és olcsó, az adatok lekérdezéséhez való változata,

  • Fusson az összes elterjedt processzoron és operációs rendszeren,

  • A térinformatikai adatbázis rétegeit állományként kezelje, lehetőleg objektum orientált megközelítésben,

  • Legyen lehetőség magyar nyelvű kezelő felület kidolgozására, saját parancsok definiálására stb. (testre szabás),

  • Legyen lehetőség a térinformatikai adatbázis Interneten való publikálására és ezáltal böngészőn keresztül történő elérésére (MapServer támogatás),

  • Segédszoftverek (Word, Excel, Access, Power Point),

  • Térinformatikai megjelenítők (GIS, Geomédia, DATView3 stb.).

Hazai célirányos fejlesztések a kialakítandó birtokrendezési modellhez:

  • a gyűjtött adatok fogadására, megjelenítésére,

  • adatkiolvasás automatizálására,

  • a tervvariánsok (sorrend) kimunkálására,

  • a tervezés dokumentálására.

A kistérségi szintű bizottság informatikai fejlesztésére valójában nincs szükség. Az egyes szakterületek képviselői az Internet-biztosította információáramlási kereteket felhasználva tartanák egymással a kapcsolatot. Ez a felsorolt intézményeknél már jelen pillanatban - közigazgatási szervek között is ki van építve - rendelkezésre áll.

A helyi birtokrendezési bizottságok számítógépes fejlesztése/felszerelése viszont felettébb szükséges részben általános informatikai, részben térinformatikai eszközökkel. De csupán kellően indokolt keretek között, hiszen a kivitelezést, megvalósítást végző cég már megfelelő hardware-rel és jogtiszta szoftverekkel rendelkezik.

Az alkalmazandó programok tekintetében jelenleg, a koncepció szintjén néhány megszorítást célszerű tenni: a földhivatali digitális térképi adatbázissal DAT adatcsereformátumon keresztül kommunikáljon (hiszen a DAT az egységesítést is szolgálja), és képes legyen az ingatlan-nyilvántartási inputok és outputok előállítására, illetve fogadására, kommunikálni legyen képes a MePAR rendszerrel. Ez a – vállalkozóként - részt vevő cégek részéről némi szoftverfejlesztés megtételét igényli. A helyi bizottság irodájában célszerű biztosítani on-line Internet, TAKARNET, MePAR elérést (az adatok ingyenességét, azok biztonságos kezelését, védelmét a törvénybe is bele kell foglalni). A hozzáférés a bizottság földhivatali tagja által is megoldható, azonban az infrastruktúra működtetésének költségeiről ebben az esetben is rendelkezni kell.