Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 18., Birtokrendezési folyamat komplex tervezése

Mizseiné Dr. Nyiri Judit (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

18.6 Földhasználati rendszerek

18.6 Földhasználati rendszerek

A földhasználati rendszerek ismerete nélkül a birtokrendezési tervezés nem végezhető.

A földhasználat rendszere:

  • Termelési rendeltetés (mező- és erdőgazdálkodás),

  • Különleges rendeltetés (szolgáltató szféra),

  • Tercier rendeltetés (rekreációs célok).

Egy értelmezés szerint a földhasználat fogalmába tartozik az ország teljes területének használata, illetve annak leírása, a rendszerelemzés, mint kutatási módszer segítségével. (Magda R. – Szűcs I., 2002). Ez egyúttal, a földhasználat belső összefüggéseinek megismerésével lehetőséget teremt a hasznosítás kedvező módozatainak, változatainak a kidolgozására, a termelés, a vízgazdálkodási tevékenység, valamint a tercier szférát és a humántőke regenerálódását, illetve bővített reprodukcióját szolgáló rekreációs földlekötések hasznosításának elemzésére is.

A mezőgazdasági célú földhasznosítás lényegében a hagyományos és racionális földhasználat, amelyet a következő összetevőkkel jellemezhetünk:

  • A talajok természetes termékenységét maghatározó talajviszonyok;

  • Éghajlati és domborzati viszonyok, adottságok;

  • A talajok közgazdasági termelékenysége;

  • A termelési tényezők (föld, munka, tőke,) különböző kombinációi;

  • Az adottságokhoz igazodó termelési szerkezet, illetve talaj- és környezetkímélő technológiák;

  • A hasznosítás társadalmi- gazdasági, biológiai, szervezési, vezetési, műszaki, tudományos stb. feltételei.

A fentiekben ismertetett jellemzők alapján összegyűjtött információk a birtoktervezés kezdeti szakaszának egyik legfontosabb lépései. A különböző adatok fajtáiról, jellemző tulajdonságairól, illetve azok összegyűjtéséről a 17. modulban olvashatunk részletesen.

1973. április 30 és május 5 között Wageningenben rendezett konferencián nyert tartalmilag megerősítést az ún. geokultúra fogalma, amely a földhasználat korábbi értelmezését a hagyományos agrárkultúra fogalmához képest kibővíti a környezeti hatások vizsgálatának komplex témakörével. A geokultúra, mint a hagyományos agrárkultúra forradalminak minősülő továbbfejlesztése – „... a föld, a levegő, a víz és a napenergia értékesítésére, valamint az entrópia (entrópia: az anyag rendezettsége) lehető legkisebb korlátozására irányuló egység” (Magda R. – Szűcs I., 2002). A geokultúra szerves egységbe kívánja ötvözni a hagyományos mezőgazdaság és a környezetgazdálkodás feladatait.

18-4. ábra A földhasználati rendszer szerkezete

Forrás: Magda R. – Szűcs I., 2002

A különböző földhasználati módok a földhasználat rendszerében öltenek valóságos formát. A földhasználati rendszeren értjük az országhatár által körülhatárolt földfelszínen a gyakorlatban kialakult és működő földhasznosítási módokat. A rendszerelmélet egyik megközelítési módjában a „bemenet”, „kimenet”, „információ-feldogozás”, „vezérlés” fogalmakkal írja le a földhasználatot, mint gazdálkodási rendszert. A következő ábrán a földhasználati alrendszert, mint a teljes gazdasági rendszer kiegészítő folyamatát mutatjuk be (18-5 ábra).

18-5. ábra A mezőgazdasági földhasználati alrendszer

Forrás: Magda R. – Szűcs I., 2002

Megjegyzés: ma már a gyep rét és legelő művelési ágként van nyilvántartva. A művelési ágak még fásított terület művelési ággal bővültek.

Az előzőekben ismertetett mezőgazdasági földhasználati alrendszer, annak működése, valamint a működésének minősítése megjelenik a földértékelési feladatokban, valamint a föld forgalmi értékének kialakításában. Összefoglalóan ezek a következők:

  • a mezőgazdasági termőföld térbeni leírása,

  • a termőföld minősége,

  • a mezőgazdasági termelés inputjai,

  • a mezőgazdasági termelési folyamatok szervezése,

  • a mezőgazdasági termelés outputjai,

  • a mezőgazdasági termelési folyamatok közötti kapcsolatok,

  • a mezőgazdasági termelés eredményessége és versenyképessége.

Az itt bemutatott rendszerek, alrendszerek alkalmasak az adatbázisok kialakítására és azok számítógépes feldolgozására.