Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 18., Birtokrendezési folyamat komplex tervezése

Mizseiné Dr. Nyiri Judit (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

18.4 Területi információk

18.4 Területi információk

A területtel kapcsolatos információk kérdése nem csupán az új, többfunkciós mezőgazdálkodás elvei között, hanem azok megvalósítását biztosító agrár- és vidékpolitika eszközrendszerében is kiemelt fontosságú. Ez tehát a „közös nevező”, melyre vonatkozóan az agrár-környezetgazdálkodás, vidékfejlesztés egyre komolyabb igényeket támaszt. Az igények kielégítésében pedig talán a térinformatikának juthat a legfontosabb szerep (Magyari,2005).

A térinformatikai rendszerek (GIS), a különféle problémákról rendelkezésre álló adatok rendszerezésére és térbeli kapcsolataik megértésére kifejlesztett alkalmazások. A térinformatikai technológia fejlődésével párhuzamosan rohamos növekedésnek indult az alkalmazások fejlesztése. A hagyományos térképészeti feladatok korszerű megoldásai mellett a tájtervezés, természeti erőforrás kutatás, a környezetértékelés, ökológiai kutatások, közgazdasági, szociológiai elemzések és még egy sor egyéb kutatás/elemzés területén a térinformatika ígérkezik a számítógép használat egyik legdinamikusabban fejlődő ágának (Magyari,2005).

A térinformatikai szoftverek használata a következő kérdéseket vetheti fel:

  1. Hogyan oldhatók meg informatikai eszközökkel azok a problémák, melyeknél a térbeliség alapvető információ?

  2. Milyen tipikus kérdésfelvetések adódhatnak a földhasználattal kapcsolatosan, és ezek milyen módszertani kérdéseket vetnek fel?

  3. Hogyan lehet egy adott problémára kidolgozott módszertant megfogalmazni a térinformatika „nyelvén”, és ennek kapcsán milyen térinformatikai metodikai kérdések merülnek fel?

  4. Hogyan támogatható térinformatikai eszközökkel az eddig kialakított agrár-környezetgazdálkodási intézkedés működtetése?

  5. Milyen terület-alapú nyilvántartási rendszert érdemes fejleszteni ahhoz, hogy az agrár-környezetgazdálkodási programokban érintettek minél szélesebb köre minél több információhoz jusson és a rendszer a későbbiekben integrálható legyen az Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszerbe?

  6. Milyen külföldi tapasztalatokat érdemes beépíteni egy ilyen rendszerbe annak figyelembevételével, hogy az alkalmazkodjon a sajátos hazai viszonyokhoz?