Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 18., Birtokrendezési folyamat komplex tervezése

Mizseiné Dr. Nyiri Judit (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

18.3 A birtokrendezést támogató intézkedések

18.3 A birtokrendezést támogató intézkedések

Az Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT) tervezett fejlesztéseket nagy projektekből, illetve pályázati alapokból álló intézkedések keretében lehet megvalósítani, s ezeket az ágazati vagy regionális keretek között szerveződő un. Operatív Programok fogják össze. Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terve öt Operatív Programot tartalmaz:

18-2. ábra Nemzeti Fejlesztési Terv szerkezete

Forrás: Magyari, 2005

Az Agrár-, és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) célja a mezőgazdaság modernizálásának és hatékonyabbá tételének megvalósítása, részben a termelési technológiák, részben a termékfeldolgozás fejlesztése által. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv célja a vidék fejlesztése, jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása a vidéki térségek lakossága számára, a vidéki infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, a vidék kulturális örökségének védelme.

Az AVOP három célkitűzést (prioritás) jelöl meg, melyekhez 11 intézkedés társul.

Az NVT – akárcsak az AVOP – három fő fejlesztési célt határoz meg, melyek a következők:

  • Környezetkímélő mezőgazdaság, racionális földhasználat, tájgazdálkodás;

  • Szerkezetváltás és a hatékonyság növelésének elősegítése;

  • A vidéki térségekben a mezőgazdasághoz közeli foglalkoztatottság megőrzése.

Magyarországon az agrárgazdasági célok 2002. évi támogatási rendszerének részeként, a 102/2001. (XI. 16) FVM rendelet alapján nemzeti finanszírozással 2002. óta működik a Nemzeti Agrár-környezetgazdálkodási Program (NAKP).

Az agrár-környezetgazdálkodási támogatások összetevői: kieső jövedelem és többletköltségek kompenzálása, valamint legfeljebb 20% ösztönző támogatás.

2007. szeptember 9-én Brüsszel elfogadta az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot (ÚMVP), amely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK Tanácsi Rendelet 15.§ (1) alapján készült el.

Az ÚMVP-ben foglalt intézkedések - amelyek a következő 7 évben támogatandó tevékenységek körét is meghatározzák - szolgálják az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervben megfogalmazott 4 fő fejlesztési irány (a mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása, a környezet és vidék fejlesztése, a vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása, és a LEADER program) megvalósulását.

Az egyes intézkedésekhez tartozó támogatási jogcímek részletesen tartalmazzák a támogatható tevékenységek körét, a jogosultság kritériumait és a támogatás mértékét is. A Program a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) és az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) megújított továbbélésének tekinthető. Természetvédelmi szempontból kiemelt jelentősége van azoknak a területalapú és egyéb támogatásoknak, melyek hozzájárulnak a Natura 2000 területek, a védett természeti területek és az Érzékeny Természeti Területek fenntartásához. Ilyenek pl. a Natura 2000 kompenzációs kifizetések, az agrár-környezetgazdálkodási intézkedések zonális természetvédelmi célprogramjai, vagy a nem termelő beruházások támogatásai.

Az intézkedések fő céljai a vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatása, a természet állapotának megőrzése, illetve javítása, a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentése, környezetvédelmi szolgáltatások biztosítása, a természeti erőforrások fenntartható használatán alapuló mezőgazdasági gyakorlat erősítése. A program kiemelten támogatja a biodiverzitás (az élővilág sokfélesége) megőrzését, a természet, a víz és a talaj védelmét a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakításával, a környezettudatos gazdálkodás és fenntartható tájhasználat megvalósítását.

Az ÚMVP zonális természetvédelmi célprogramjai konkrétan lehatárolt, ún. Magas Természeti Értékű Területeken támogatják a gazdákat a természetkímélő gazdálkodási módok kialakításában és fenntartásában. Ennek érdekében olyan gazdálkodási előírásokat, csomagokat fogalmaz meg, amelyek önkéntes vállalásáért és teljesítéséért területalapú, vissza nem térítendő kifizetés illeti meg a gazdákat.

Magas Természeti Értékű Területek szántóföldi művelési célprogramjaiban megfogalmazott támogatásra vonatkozó jogosultsági feltételek:

  • a legkisebb támogatható terület 1 hektár;

  • a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területnek MTÉT egységen belül kell elhelyezkednie;

  • egy tábla területe 0,3-75 hektár lehet;

  • a támogatás minden szántóföldi növény- és zöldségfélére, valamint ültetvény módjára a termeszthető zöldségnövényekre igényelhető, a rizs, az energiafű, az energetikei céllal telepített kínai nád, valamint a fás szárú energetikai célú ültetvény kivételével.

A természetvédelmi törvény szerint az Érzékeny Természeti Terület (ÉTT) olyan extenzív művelés alatt álló terület, amely a természetkímélő gazdálkodási módok megőrzését, fenntartását, ezáltal az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség fennmaradását, a tájképi és kultúrtörténeti értékek megóvását szolgálja. Ezért ott természetkímélő gazdálkodási módok fenntartása vagy újraindítása kívánatos. Ezeken a területeken ezek a célprogramok a hagyományos, tájjellegű gazdálkodási módok újraélesztését célozzák. A hagyományos külterjes gyepgazdálkodás és állattartás mellett a külterjes szántóföldi növénytermesztés újbóli elterjedésére lehet számítani. Kiváltképp akkor lehet jövedelmező a gazdálkodás ezekben a térségekben, ha az őshonos fajták termesztését és tenyésztését is megvalósítják a gazdák.

Az ÉTT-ken gyakorta jelentős arányt képviselnek a gyepek. A gyepes célprogramok a különböző gyeptípusokhoz tartozó madárfajok élőhelyeinek fenntartását célozzák. A gyepeket legeltetéssel és kaszálással lehet hasznosítani. A legeltethető fajok a juh, ló, szarvasmarha, bivaly. Az előírások szigorúak, nem engedélyezett a felülvetés, fogasolás, gomba, vagy kamilla gyűjtése, a műtrágyázás és növényvédőszerek alkalmazása. Kaszáláskor vadriasztó lánc és kímélő kaszálás alkalmazása kötelező. A legfontosabb különbség a programok között a kaszálás módjában és időpontjában, valamint annak mértékében van.

Az Érzékeny Természeti Területek( ÉTT) célprogramjától eltekintve az agrár-környezetvédelmi intézkedések horizontálisan az egész ország területére kiterjednek. Az intézkedés számos, különböző szintű vállalásokat feltételező célprogramon keresztül kerül megvalósításra, az alábbi csoportokban:

  • szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási intézkedések;

  • gyepgazdálkodási agrár-környezetgazdálkodási intézkedések;

  • ültetvények agrár-környezetgazdálkodási intézkedések;

  • vizes élőhelyek agrár-környezetgazdálkodási intézkedések;

  • állattartási agrár-környezetgazdálkodási intézkedések;

  • kiegészítő agrár-környezetgazdálkodási intézkedések.

Az egyes programokhoz kapcsolódó vállalások szempontjából a programok az alábbiak szerint csoportosíthatók:

  • agrár-környezetgazdálkodási alapprogramok (szántóföldi alapprogram, tanyás gazdálkodás, méhlegelő célú növénytermesztés, gyepgazdálkodás és őshonos haszonállatfajták alapprogramjai) és egyéb élőhely alap programok (vizes élőhely programok);

  • integrált növénytermesztési célprogramok (szántóföldi növények, zöldségtermesztés, ültetvénykultúrák);

  • ökológiai gazdálkodási célprogramok (szántóföldi növények, zöldségtermesztés, gyepgazdálkodás, ültetvénykultúrák, állattartás);

  • Érzékeny Természeti Területek célprogramjai (ÉTT), amelyek a speciális, alacsony ráfordítású, a biológiai sokféleség megőrzését és javítását elősegítő gazdálkodási módszereket támogatják (elsősorban szántóföldi és gyepgazdálkodási művelési módok);

  • kiegészítő agrár-környezetgazdálkodási intézkedések, amelyek elsősorban az alapprogramokhoz kapcsolódóan, továbbá az integrált és az ökológiai célprogramok kiegészítésére vehetők igénybe.

A Vidékfejlesztési Terv (VT) valamint az Agrár- és Vidékfejlesztés Nemzeti Stratégiája (AVNS) című dokumentumokban megfogalmazott irányelvekben szerepel a birtokszerkezet fokozatos átalakításának kérdése.

A települések rendezési tervében megoldást kell találni az új tulajdonosok egymástól távol eső birtokrészeinek egybetelepítésére. Olyan információs rendszert kell működtetni, amely a birtokrendezésekhez naprakész információkat képes szolgáltatni. Az eddig megjelent birtokrendezési törvénytervezetek egyike követelményként fogalmazza meg a külterület rendezési terveinek, azok előírásainak figyelembe vételét.

Az ágazati feladatok kapcsolatrendszeréből kiemelhetők a következők:

  • Az uniós támogatások (differenciált, térségi, környezetbarát termelés, extenzív földhasználat, erdősítés) elnyerését az elvégzett vizsgálatok rendelkezésre bocsátásával is segíteni kell;

  • Biztosítani kell a feltételeket a birtokrendezés (korábbi nevén földrendezés) mielőbbi elkezdéséhez, majd felgyorsításához. Tekintettel kell lenni az új üzemi szerkezet kialakításának körülményeire.