Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 18., Birtokrendezési folyamat komplex tervezése

Mizseiné Dr. Nyiri Judit (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

18.2 A birtokrendezés célja

18.2 A birtokrendezés célja

Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően a magyar mezőgazdaság termelékenységének javítása, korszerűsítése fontos feladat, amelyben jelentős szerepe kell, hogy legyen a birtokrendezésnek.

A birtokrendezés célja a termőföld tulajdoni és használati viszonyainak olyan átalakítása, amely lehetővé teszi versenyképes mezőgazdasági termelőegységek létrehozását, a birtokszerkezet javítását, a környezeti feltételekhez igazodó termelési szerkezet kialakítását, a környezet védelmét, ezeken keresztül hozzájárul a vidéki közösségek életkörülményeinek javításához. A birtokrendezési feladatok köre a gazdaságok egyszerű átszervezésétől az átfogó vidékfejlesztési projektekig terjed. A birtokrendezési eljárás eredményeként az érdekelt település külterületén az ingatlanok elhelyezkedése, tulajdoni viszonyai megváltoznak, új földrészleteket alakítanak ki (Márkus et. al.2003-2007; Szabó, 2010).

Fő cél: A versenyképes mezőgazdasági termelést és racionális tájhasználatot elősegítő földhasználati- és birtokstruktúra.

Általános (átfogó) célok:

  • A birtokszerkezet elaprózottságának csökkentése;

  • A földhasználat és földtulajdon elkülönülésének mérséklése;

  • A birtokok tagoltságának megszűntetése;

  • Integrált vidékfejlesztés – a vidéki népesség életfeltételeinek javítása.

Operatív célok (specifikus) célok:

  • A birtokrendezés elősegítése jogi eszközökkel (jogszabályokkal);

  • Hatékony, az igényekhez igazodó intézményrendszer működtetése;

  • A birtokrendezésben érdekeltek felkészítése a birokrendezésre;

  • Figyelemfelkeltés a birtokrendezés iránt, elfogadtatása a társadalommal.

Prioritások:

  • A birtokrendezés jogi megalapozása;

  • A koordináló intézmény kialakítása, a kapcsolódó intézményrendszer modernizálása;

  • Pénzügyi- és egyéb feltételek megteremtése;

  • Társadalmi elfogadtatás és felkészítés, a tudatosság erősítése.

A birtokrendezésnek az e tárgyban megalkotandó törvény előírásainak betartásával kell történnie.

A birtokrendezések előkészítését egy igen alaposan kimunkált felmérő, szervezőmunkának kell megelőznie. Amennyiben akár az alapadatok (térképi, ingatlan-nyilvántartási stb.) valósághűsége, akár az igényfelmérés nem kellően megalapozott és dokumentált, abban az esetben ingatag talajra épül az egész birtokrendezés végrehajtása.

A birtokrendezés helye, szerepe az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervben (2007-2013) is meghatározásra került. A fejlesztési stratégia keretében végzendő feladatok fő pontjai pedig a következők:

  • a feltárt hiányosságok felszámolása,

  • a meglévő adottságok kiaknázása,

  • a fejlődés és a versenyképesség erősítése.

A terv átfogó céljai közül az első érinti a birtokrendezést:

  A versenyképes agrár- és élelmiszergazdaság megteremtése, amelynek egyik specifikus célja a termelési szerkezetváltás ösztönzése a fenntartható termelési struktúra elérése érdekében.

 Az öt nemzeti fejlesztési prioritás egyike a birtokviszonyok és birtokszerkezet rendezése, amely a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdészeti szektor versenyképességének javítását, a strukturális feszültségek enyhítését, a termelési szerkezetváltás elősegítését szolgálja. A birtokrendezés a prioritást szolgáló hét specifikus beavatkozási akció egyike.

A birtokkoncentráció és a tulajdonkonszolidáció elősegítéséhez az eddigi eszközök (birtokösszevonási célú termőföldvásárlás, a termőföld elővásárlási és előhaszonbérleti jogi szabályozása) nem elégségesek, ezért további intézkedést kell tenni a következő programozási időszakban. (Mizseiné, 2004)

Ennek eszköze a birtokrendezés, amelyet a hatályos közösségi jog is támogat. A beavatkozási akció megvalósítását közvetlenül a 1698/2005/EK tanácsi rendelet IV. cím 30. cikke szolgálja.

Az 1698/2005/EK tanácsi rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtható vidékfejlesztési támogatásról.

A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra A 20. cikk b) pontjában v) alpontjában előírt támogatás különösen a mezőgazdasági és erdőterületek rendezésével, a birtokrendezéssel és a termőföld minőségének javításával, valamint az energiaellátással és a vízgazdálkodással összefüggő műveletekre terjedhet ki.

Az átmeneti időszak lezárulását és a társadalmi igény jelentkezését követően az intézkedések keretében sor kerül:

  • a birtokrendezés jogszabályi feltételeinek kialakítására (törvényalkotás, jogszabály módosítás; önkéntesség elve),

  • a forrás-szükséglet felmérésére, az irányítás, a szervezés, a végrehajtás és a nyomon követés intézményi kereteinek megteremtésére (országos-helyi szint),

  • a pénzügyi korlátok függvényében a szerepvállalás, a feladatmegosztás, a teherviselés (érintettek, résztvevők, állam) lehetséges alternatíváinak kidolgozására,

  • a társadalom tájékoztatására, a birtokrendezés szükségességének társadalmi elfogadtatására.

A birtokrendezési projektek hosszú távra szóló folyamatok, amelyben a térbeli és a nem-térbeli adatok gyűjtése, feldolgozása egyaránt szükséges. A birtokrendezés komplex információáramlást igényel a gazdálkodók, a hatóságok és a műszaki szakértők csoportja között. Eközben számos döntési pont jelentkezik, különböző szinteken. Egy támogató információs rendszer alkalmas lehet a birtokrendezés egészének koordinálására, a döntések elősegítésére (18-1. ábra).

18-1. ábra A birtokrendezés folyamata az információs rendszer kialakításához

A birtokrendezés műszaki megoldásában - vagyis a területosztás munkáiban - kap szerepet a földegyenérték szám. A már jól bevált Interaktív térképszerkesztő (ITR) szoftver segítségével végezhető el az érték szerinti területosztás. Az érték, amelyet eddig a számításokban alkalmaztak a földrészletre megadott AK érték volt. Itt lépne be a földegyenérték szám. Ez teljesen megfelel a feltételeknek, mivel ez a felosztandó földrészlet Forintban kifejezett értéke. Ebben az esetben is hasonló módon az AK-hoz egy értékmérő, így az behelyettesíthető forint mértékegységben. (Mizseiné-Kottyán, 2006)