Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 17., Birtokrendezési tervek adatbázisának kiépítése

Katona János (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

17.2 Az adatbázis, mint a földrajzi információs rendszer része

17.2 Az adatbázis, mint a földrajzi információs rendszer része

A Földrajzi Információs Rendszerek (Geographical Information System – GIS) jól elkülöníthető elemekből épülnek fel, ezek:

  • hardver,

  • szoftver,

  • adatbázis,

  • személyzet,

  • környezet.

A technológia fejlődésével az egyes elemeknek a súlya eltérően alakult. Kezdetben, a számítógépek megjelenésével (1960-as évek) a hardver volt a meghatározó elem, és a költségeket is elsősorban ezek jelentették. A számítógépek elterjedésével azonban már az alkalmazásokra írt programok, szoftverek kerültek előtérbe (1970-es évek). Ezek után volt lehetőség a nagymennyiségű adat feldolgozására, így az adatok irányába nőtt meg a kereslet.

Az adatbázishoz szükséges adatok gyűjtése és adatbázisba szervezése a rendszerépítés egyik legjelentősebb költségigényét jelenti. Csökkenthetjük a ráfordítást, ha nem kizárólag új mérésekből, hanem meglévő adathalmazból is dolgozunk. A birtoktervezést segítő rendszer esetében az nem csak lehetőség, hanem szabályszerű is. Hiszen például az ingatlan-nyilvántartási adatokat, vagy az adott területre vonatkozó rendezési terveket kötelező jelleggel kell figyelembe venni.

Az adatok körét az adatbázis célja szerint gyűjtjük össze. Az egyes felhasználási szinteken működő GIS alkalmazások céljait a 7.4 fejezet vizsgálja.

Az adatbázis kezelő rendszerekre vonatkozó kritériumok a térinformatikai rendszerekre is vonatkoznak. Ezek a következők:

  • adatfüggetlenség biztosítása,

  • adatoszthatóság,

  • redundancia menteség,

  • kapcsolatteremtési képesség,

  • konzisztencia és integritás,

  • biztonság,

  • hatékonyság,

  • ellenőrizhetőség.