Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 16., A mezőgazdasági úthálózat birtokrendezési vonatkozásai

Katona János (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

16.6 A mezőgazdasági utak vonalvezetése

16.6 A mezőgazdasági utak vonalvezetése

Az út térbeli elhelyezkedését úgy kell megtervezni, hogy a tervezési sebességgel haladó jármű biztonságosan és gazdaságosan haladhasson. A forgalmi szempontokon túl figyelembe kell venni a domborzati, talaj és talajvíz-viszonyokat is. Az al- és felépítmény állékonyságának védelmében a vonalvezetéssel kerülni kell a völgyfenekeket, ill. a mély fekvésű területeket.

A vonalvezetés tervezésekor a forgalombiztonsági és esztétikai szempontokat úgy kell összehangolni, hogy eredményül egy terephez simuló, tájba illeszkedő utat kapjunk. Ez a vízszintes és a magassági vonalvezetés összhangját is jelenti.

16.6.1 Vízszintes vonalvezetés

A vízszintes vonalvezetés elemei az egyenes, a körív és az átmeneti ív. Sík terepen, hosszú völgyekben természetszerűen egyenest alkalmazunk. Alkalmazása előnyös előzés szempontjából, valamint utak találkozásánál. Maximális hosszára nincs korlátozás.

Körívek esetében az ívsugár felső határát a terephez való simulás, alsó határát a tervezési sebesség függvényében előírt minimális sugár jeleni.

Az egyenes szakaszok és az ívek közötti egyenletes átmenetet az átmeneti ívek biztosítják. Alkalmazásuk 50 km/h tervezési sebesség felett, bekötő és főgyűjtőutak esetében R≤200 m sugarú ívek előtt és után kötelező.

A biztonságos ívben haladást szolgálják továbbá a túlemelések. A túlemelés egyirányú oldalesés a belső ív felé.

16.6.2 Magassági vonalvezetés

Az út magassági vonalvezetése szintén hatással van az útépítés, a szállítás és az útfenntartás költségeire, ill. a közlekedés biztonságos lebonyolítására.

A magassági vonalvezetés elemei az emelkedő, a lejtő és a lekerekítő ív. Vízszintes szakasz a vízelvezetés szempontjából kerülendő, viszont síkvidéken tartósan is tervezhető 0% hosszesés. A földmunka költségei burkolt út esetében is a költségek felét teszik ki, földutak esetében pedig szinte kizárólag a földmunkák költségei határozzák meg a beruházás költségét.

A tervezési sebesség függvényében előírások tartalmazzák a megengedett legnagyobb emelkedőket, azonban az erózió elleni védekezés érdekében törekedni kell, hogy ne használjuk ki teljes mértékben a határértékeket. Mezőgazdasági utak esetében a megengedett legkisebb emelkedő 0,5 %, a legnagyobb emelkedő 7% lehet.

Szempont továbbá a tehergépjárművek üzemanyag fogyasztása is. 3%-os elemelkedőig nem számottevően, 5% felett viszont rohamosan nő a tehergépjárművek fogyasztása.

A hosszesés az oldalesésre is hatással van. Kapcsolatuk fordítottan arányos, hiszen az utak vízteleníténél együttes értékükkel kell számolni.

A lekerekítő ívek alkalmazásának forgalomdinamikai, utazáskényelmi és esztétikai szempontjai vannak. További feladata, hogy az előrelátást biztosítsa és megteremtse a vonalvezetés összhangját.

16-3. ábra: A vonalvezetés magassági és vízszintes vetülete,valamint perspektivikus képe

Magyarázat:

e% - emelkedés vagy esés értéke

q% - túlemelés értéke

R – vízszintes ívsugár

L – átmeneti ív hossza

Forrás: Kosztka M.: Mezőgazdasági infrastruktúra alapjai