Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 16., A mezőgazdasági úthálózat birtokrendezési vonatkozásai

Katona János (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

16.2 A mezőgazdasági úthálózat szerepe és jelenlegi helyzete

16.2 A mezőgazdasági úthálózat szerepe és jelenlegi helyzete

„A mezőgazdaság úthálózatának feladata, hogy a gazdaságon belül és kívül lehetővé tegye a termelés, a gazdálkodás működése érdekében szükséges szállításokat és a gépek forgalmát a technológiai követelményeknek megfelelő időben, helyen és módon.” (Szabó, 2010)

Elsődleges cél tehát, a gazdaságok infrastrukturális igényeinek kielégítése, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a domborzati, a műszaki és a talajvédelmi szempontokról sem.

A mezőgazdasági területek biztonságos és gyors megközelítése befolyásolja a termelési költségek alakulását, ezáltal a gazdálkodás eredményességét is. A versenyképes mezőgazdasági üzem egyik feltétele a korszerű úthálózat. Történelmünkből adódóan azonban az úthálózatunk is több évtizedes lemaradásban van nyugati szomszédjainkhoz képest. Sőt, egyre jobban lemaradunk, hiszen nem csak a kiépítés mértéke alacsony, de - karbantartás hiányában - a meglévő úthálózat is amortizálódik.

A mezőgazdasági utak „gazdátlansága” a kárpótlási eljárásra vezethető vissza. A részarány-tulajdon kiadás és kárpótlás címén magánkézbe került területeken már senkinek sem állt érdekében az úthálózat javítása, hiszen a befektetés nem, ill. nem a beruházónál térült volna meg.

A szövetkezeti utakat az 1993. évi II. tv. adta a helyileg illetékes önkormányzatok kezébe. Ide tartoztak a szövetkezeti használatban levő, önálló helyrajzi számon nyilvántartott árkok, csatornák, töltések és azok műtárgyai is. (Somfai, 2006) A önkormányzatok azonban nem kaptak támogatást a feladathoz, így általánosságban kimondható, hogy a mezei úthálózat helyzete országszerte romlik. Szintén probléma, hogy túlhasználat miatt a földutak eltűnnek, keskenyednek.

Az úthálózat fejlesztésének a szükségességét Ányos András (1984) találóan fogalmazta meg: „egy-egy út árát - akár megépült, akár nem - ki kell fizetni. A különbség csak annyi, hogy nem útépítési költségként, hanem áruminőségben, időben, üzemeltetési és gépköltségben”.