Ugrás a tartalomhoz

Aerobik és fitnesz irányzatok

Müller Anetta, Rácz Ildikó (2011)

Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft.

10.2. A stretching jelentősége, a rendszeres nyújtás hatásai

10.2. A stretching jelentősége, a rendszeres nyújtás hatásai

(http://www.footballtop21.com/hu/node/1122)

  • Védi az izomzatot, az inakat és a szalagokat a húzódásoktól, szakadásoktól. Azoknál, akik rendszeresen nyújtanak, 50 százalékkal ritkábban alakul ki izomtúlfeszítésből fakadó sérülés.

  • Alkalmazásával növekszik az izom terhelhetősége.

  • Csökkenti az izomfeszülést, merevséget.

  • Javítja az izomtónust.

  • Növeli a hajlékonyságot, az ízületi mozgásszög kiterjedését, ezzel együtt a koordinációt.

  • Segít az izomláz csökkentésében, megelőzésében.

  • A stressz az izmok állandó, tónusos feszüléséhez vezet. A streching az izmok ellazításán keresztül a stressz csökkentésére is alkalmas.

A stretchinggel kapcsolatos követelmények:

A háromfázisú stretchinget bemelegített izomzattal, illetve terhelés után lehet végeztetni, míg az egyfázisút – csak nyújtások – a bemelegítés részeként.

Kerülni kell a rángató jellegű nyújtást és a túlnyújtást.

Maga a nyújtás nem gyors, versenyszerű, hanem nyugodt, lassú tempójú mozgás.

A nyújtás akkor helyes (egyben fájdalommentes), ha az egyén meglévő képességeihez, az adott izomcsoportok rugalmasságához igazodik. Fontos a nyújtásban a fokozatosság elvének a betartása.

A gyakorlatok végzése alatt a légzés lassú és ritmusos.

A sérült izomzat esetén nem alkalmazható a stretching, a már gyógyult izom rehabilitációjában viszont nagyon jó eredményeket lehet elérni vele.

A stretching nem helyettesítheti a bemelegítés többi módszerét és gyakorlatait, mivel csak a kedvező izomzati állapot megteremtését segíti elő. A keringés, az anyagcsere, az energiaforgalom, az ideg-izom koordináció előkészítését változatlanul a hagyományos módon ajánlatos elvégezni. A klasszikus stretching három részéből a legtöbb esetben – elsősorban a bemelegítések alkalmával – a feszítési részt elhagyják és csak a lazítási és a nyújtási fázisra koncentrálnak. A legtöbben úgy vélik, hogy a laza bemelegítés növeli az izmok hőmérsékletét, csökkenti azok feszességét és növeli a mozgási terjedelmet. A bemelegítésnek a feszességre gyakorolt hatása egyaránt függ a bemelegítés formájától és a vizsgált izomtól. Úgy tűnik, hogy a futás a lábikra izmainak feszességét csökkenti, ám ez a combfeszítő izomra nem igaz. A bemelegítést követő nyújtás csökkenti a combfeszítő izom feszességét, a hatás azonban fél óráig sem tart, ha a gyakorlatok végzése az izomnyújtó gyakorlatok után tovább folytatódik. Bár a fizikai aktivitás önmagában nem befolyásolja lényegesen a mozgástartományt, az elvégzett vizsgálatok egyöntetűen azt mutatják, hogy a bemelegítés és az izomnyújtó gyakorlatok nagyobb mértékben növelik a mozgási terjedelmet, mint az izomnyújtás egymagában. Valószínűleg ezek az eredmények alapozták meg azt az ajánlást, hogy az izomnyújtó gyakorlatokat mindig előzze meg bemelegítés. A bemelegítés hozzájárul a sérülések megelőzéséhez, az izomnyújtó gyakorlatoknak viszont nincs ilyen hatásuk. A sportolás, edzés után a streching talán még fontosabb, mint az edzés előtt. Az izmok elfáradása növeli a nyújtással szembeni ellenállást. Ha a nagy terheléssel járó fizikai munka után az izmok nyújtása sorozatosan elmarad, akkor az izom ellazulási képessége csökken, ez pedig növeli az izom nyújtással szembeni ellenállását, hosszú távon az izom aktív állományának rövidüléséhez és ezzel összefüggésben a mozgásterjedelem beszűküléséhez vezet.

Az izmok lazaságának növelésére alkalmas módszerek és eszközök:

  • masszázs,

  • szauna

  • meleg fürdő

  • légző és relaxációs gyakorlatok,

  • Shutz-féle autogén tréning.

Az ízületi mozgékonyság növelésében akkor érhetjük el a legjobb eredményt, ha többféle módszert együttesen alkalmazunk. Jó példa erre, hogy az aerobik versenyzők a bemelegítést egy félhomályos helyiségben kezdték, ahol a bemelegítendő izmaikat forrótörölközővel tekerték körbe, majd gyertyafény mellett nyújtottak és relaxáltak. Majd világos helyiségben folytatták a nyújtást először dinamikus nyújtó gyakorlatokkal, majd stretching illetve PNF stretching gyakorlatokkal. Az izületi mozgékonyság további növeléséhez társ segítségével végrehajtott passzív nyújtó gyakorlatokat alkalmaztak, amelyeket finom apró utánmozgásos dinamikus nyújtó gyakorlatokkal kombinálták, majd ismét meditáció következett.

Felhasznált irodalom

http://www.footballtop21.com/hu/node/1122), http://enportal.hu/streching.html

http://www.idealfittness.hu/news/news_674_laz%25E3%25ADt%25E3%25B1s%2Bny%25E3%25BAjt%25E3%25B1s%2Bstretching.html, http://www.testmester.net/content/a_nyujtas