Ugrás a tartalomhoz

Aerobik és fitnesz irányzatok

Müller Anetta, Rácz Ildikó (2011)

Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft.

8. fejezet - 8. Az aerobik mozgásanyagának felosztása és jellemzése

8. fejezet - 8. Az aerobik mozgásanyagának felosztása és jellemzése

(Írta: Rácz Ildikó, Lektorálta: Borsos Anita)

Az aerobik mozgásanyagának ismertetéséhez feltétlenül szükségesnek látjuk a mozgásanyaghoz szervesen kapcsolódó gimnasztikai alapfogalmak rendszerezését. Ez azért szükségszerű, mert a tananyag nem csak testnevelés szakos hallgatók számára íródott.

8.1. Gimnasztikai alapfogalmak

8.1.1. A gimnasztika fogalma, célja, feladatai, jellemzői

A gimnasztika: az általánosan és sokoldalúan képző, a sportágak előkésztő, fejlesztő és szinten tartó gyakorlatait és az ember természetes mozgásait foglalja magába.

A gimnasztika célja: olyan mozgáskészségek kialakítása, ill. motoros képességek fejlesztése, amelyek előmozdítják az egészséges testi fejlődést, lehetőséget biztosítanak a mozgáskultúra fejlesztésére és a sportbeli teljesítményfokozásra, előbb felkeltik, majd megszilárdítják az aktív és rendszeres testedzés, valamint sportolás iránti érdeklődést.

A gimnasztika feladatai:

  • az általános és speciális bemelegítéssel a szervezet felkészítése a testmozgásra,

  • mozgástanulási folyamatok felgyorsítása,

  • a balesetek, sérülések kockázatának csökkentése,

  • a szervezet regenerálódásának javítása,

  • a rehabilitáció tökéletesítése,

  • a kezdők képességeinek gyorsabb megalapozása,

  • a haladó sportolók fejlődésének gyorsítása,

  • az élsportolók képességeinek szinten tartása,

  • az egyén alapvető mozgásműveltségének bővítése,

  • az egészség megőrzése, a pszichikai, erkölcsi tulajdonságok kialakítása.

A gimnasztika jellemzői:

  • gyakorlatai sokfélék,

  • az életkornak megfelelően változtathatóak,

  • egyénileg és csoportosan végezhetők,

  • időjárástól, évszakoktól függetlenül végezhetők,

  • teremben és szabadtéren is gyakorolhatók,

  • kiválóan alkalmazhatók a kondicionális, koordinációs képességek és az ízületi mozgékonyság fejlesztésére,

  • hatása kiterjedhet az egész testre, de testrészekre is lokalizálható,

  • a kifejtett hatás pontosan adagolható,

  • minimális a szerigény.

8.1.2. A gimnasztika alapfogalmai

  • Alapforma: az egyszerű testhelyzetek, ill. az egy ízületben, egy forgástengely körül történő, egyirányú és befejezett mozgások.

  • Egyszerű gyakorlat: ha két alapforma kapcsolódik.

  • Összetett gyakorlat: három vagy annál több alapforma kapcsolódik.

  • Gyakorlathalmaz: a gyakorlatok spontán, rendszertelen egymásutánisága, amely sem funkciójában, sem „hatáskiváltásában” nincs összefüggésben.

  • Gyakorlatsor: több gyakorlat ütemenkénti összekapcsolása, egymásutánisága.

  • Gyakorlatlánc: olyan gyakorlatsor, ahol az előző gyakorlat befejező helyzete, a következő gyakorlat kiinduló helyzetével megegyezik.

8.1.3. A gimnasztikai gyakorlatok tartalma, formája

  • A különböző gimnasztikai gyakorlatokkal különböző célokat valósíthatunk meg.

  • A célok elérésére tett gyakorlatok jellemzik a gyakorlatok tartalmát.

  • Hatáskiváltás szempontjából egy gimnasztikai gyakorlat lehet:

  • erősítő-,

  • nyújtó-,

  • ernyesztő hatású,

  • intermuszkuláris koordinációt (izomcsoportok között érvényesülő) fejlesztő.

Például ha egy gyakorlatban erősítő hatású alapformák szerepelnek, akkor a gyakorlat tartalma erősítő hatású.

A gyakorlatok tartalma sokféle lehet, irányulhat a szervezet felkészítésére a nagyobb terhelés elviseléséhez, vagy bemelegítésre, levezető, regeneráló hatás kiváltására, a testtartás javítására, az akaraterő fokozására stb.

A gyakorlatok összessége – amelyek a célokban kitűzött hatásokat kiváltják –, valamint amit a külső megjelenésük alapján látunk, a gyakorlat formáját jelentik, azaz a látható, ill. érzékelhető mozgást.

A gyakorlatok formájának megválasztása mindig az adott cél, ill. az egyén vagy a csoport életkorától, előképzettségétől, felkészültségétől függ.

8.1.4. A gimnasztikai gyakorlatok felosztása

  • Formai felosztás

A./ Rend (alaki) gyakorlatok

Alakzatok:

  • vonal

  • oszlop

  • kör

  • egyéb

B./ Általánosan és sokoldalúan képző gyakorlatok

Ezek a mozgások a hétköznapi használatban közismert „gimnasztikai gyakorlatok” vagy szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok, melyek az emberi test mozgásrendszerének alapvető képzését, a szervek, szervrendszerek (csont- és izomrendszer, ízületi rendszer stb.), valamint a velük kapcsolatos pszichikai tulajdonságok fejlődését szolgálják.

Ezeket szokták határozott alapformájú gyakorlatoknak is nevezni, mivel végrehajtásuk meghatározott formához kötött.

a.) Szabadgyakorlatok (eszköz nélküli gyakorlatok): a test mozgásai, ill. a testrészek egymáshoz viszonyított elmozdulásai, amelyek végrehajtása különösebb technikát nem igényel.

Rendszerezésük

1. Testre gyakorolt hatásuk szerint lehetnek:

  • erősítő hatású,

  • nyújtó hatású,

  • ernyesztő hatású gyakorlatok.

2. Testrészek szerint lehetnek:

  • nyakgyakorlatok,

  • kargyakorlatok,

  • törzsgyakorlatok (has-, hát-, oldalgyakorlatok),

  • lábgyakorlatok.

3. A gyakorlat szerkezete szerint:

  • egyszerű,

  • összetett gyakorlatokat különböztetünk meg.

b.) Eszközzel végzett gyakorlatok:

  • Kéziszer gyakorlatok: babzsák, bot, gumikötél, ugrókötél, labda, tömöttlabda, szalag, karika, kézisúlyzó stb.

  • Szergyakorlatok: pad, zsámoly, bordásfal, mászókötél, mászórúd, svédszekrény stb.

  • Páros- és társas gyakorlatok: páros, hármas, négyes gyakorlatok.

c.) Természetes gyakorlatok: spontán megtanult kötetlen mozgásformák, melyek az egész test izomcsoportjait igénybe veszik. Hatásuk változatos, sokoldalú, alkalmazásuk az alapvető mozgáskészségek kialakításában igen fontos. Előfeltételeit képezik a sportági mozgásoknak.

Főbb csoportjai:

  • Járások, futások,

  • Ugrások,

  • Dobások,

  • Emelések, hordások,

  • Húzások, tolások,

  • Kúszások, mászások,

  • Függeszkedések,

  • Küzdőgyakorlatok,

  • Egyensúlygyakorlatok.

  • Testnevelési játékok gimnasztikai feladatokkal: kevés eszközt igénylő, hangulatos, egyszerű feladatokat és szabályokat tartalmazó, könnyen elsajátítható játékok. Komplex módon fejlesztik a résztvevők képességeit, ugyanakkor lehet egy képességre összpontosítva választani közülük.

  • Fogó és futó játékok: egyszerű fogó, érintő fogó, páros fogó, elefánt fogó, Féltek-e a medvétől? stb.,

  • Sor és váltóversenyek,

  • Egyéni versengések,

  • Küzdőjátékok: páros és csapat küzdelmek,

  • Dobó- és labdás játékok.

2. Funkcionális felosztás:

  • Bemelegítő gyakorlatok,

  • Levezető, regeneráló gyakorlatok,

  • Motoros képességeket megalapozó, fejlesztő, szintentartó gyakorlatok.

Összefoglalás:

Általánosan képző gyakorlatok Speciálisan képző gyakorlatok Sokoldalúan képző gyakorlatok
Kondicionális képességeket fejlesztő gyakorlatok Koordinációs képességeket fejlesztő gyakorlatok Ízületi mozgékonyságot fejlesztő gyakorlatok

A test tengelyei:

  • szélességi tengely,

  • hosszúsági tengely,

  • mélységi tengely.

A test síkjai:

  • oldalsík,

  • harántsík,

  • mélységi síkok.

A test helyzete a szerhez viszonyítva: a test szélességi tengelyét viszonyítjuk a szer fő tengelyéhez.

  • oldalhelyzet: a két tengely párhuzamos

lehet:

  • mellső oldalhelyzet

  • hátsó oldalhelyzet

  • bal vagy jobb oldalhelyzet

  • haránthelyzet: a két tengely merőleges

lehet:

  • mellső haránthelyzet

  • hátsó haránthelyzet

  • bal vagy jobb haránthelyzet

Felhasznált irodalom

Cziberéné Nohel Gizella óvópedagógus, mestertanár: Motoros képességek fejlesztése, zenés mozgásformák elsajátítása, SZTE JGYPK Tanító- és Óvóképző intézet

8.1.5. Gyakorlatelemek szakkifejezései

a.) Tartásos gyakorlatelemek:

  • Ujjtartások:

    • nyújtott – zárt

    • természetes

    • ökölbe szorított

    • nyitott

    • ujjfűzés

  • Kéztartások:

    • felső,

    • alsó,

    • orsó,

    • fordított vagy sing,

    • vegyes.

  • Kartartások:

  • nyújtott,

  • hajlított,

  • egyéb.

  • Nyújtott kartartások:

    • mély-,

    • mellső közép-,

    • oldalsó közép-,

    • magas-,

    • hátsó rézsútos mély-,

    • mellső rézsútos mély-,

    • mellső rézsútos magas-,

    • oldalsó rézsútos mély-,

    • oldalsó rézsútos magas-,

    • mellső, oldalsó középtartás.

  • Hajlított kartartások:

    • csípőre-,

    • mellhez-,

    • vállhoz-,

    • vállra-,

    • tarkóra-,

    • derékszög-,

    • fejtetőre-,

    • íves-,

    • „S” tartás

  • Egyéb kartartások:

    • vegyes kartartás,

    • bal- vagy jobb, oldalsó középtartás,

    • csukló- és karkeresztezések.

Fogásmódok:

  • A tenyér helyzete szerint:

    • Felső-,

    • Alsó-,

    • Orsó-,

    • Fordított vagy singfogás.

  • Az ujjak helyzete szerint:

    • Madár-,

    • Teljes-,

    • Befogás.

  • A kezek egymástól való távolsága szerint:

    • rendes fogás,

    • tártfogás,

    • szűkfogás,

    • zártfogás,

    • keresztfogás.

Felhasznált irodalom

Dr. Derzsy Béla: A gimnasztika alapjai, F-Forma Kft. 2004

Dr. Metzing Miklós: Gimnasztika, TF Továbbképző Intézet

Erdős István: Gimnasztika, TF Továbbképző Intézet 1984