Ugrás a tartalomhoz

Aerobik és fitnesz irányzatok

Müller Anetta, Rácz Ildikó (2011)

Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft.

6.9. A pulzusmérés jelentősége és lehetőségei a spinningórán

6.9. A pulzusmérés jelentősége és lehetőségei a spinningórán

A spinningóra nem képzelhető el pulzusmérés nélkül, hiszen ahogy azt már fent említettük, az állóképesség-fejlesztés módszerénél az optimális terhelés és pihenés (mely lehet aktív is) megállapításához nélkülözhetetlen. A pulzus mérése, a mért értékek helyes értelmezése igen értékes információkkal szolgál az oktató és a vendég számára egyaránt. Az oktató képet kap a vendég pillanatnyi edzettségi állapotáról, melynek segítségével képes meghatározni az optimális edzésintenzitást. A vendég számára pedig a fejlődés megfigyelhetővé és mérhetővé válik, ezáltal növeli a motivációját.

Mit nevezünk pulzusnak?

A pulzusszám (szívfrekvencia) az egy perc alatti szívösszehúzódások száma. A pulzus adatait pulzusszám/perc formában fejezzük ki. Az egyperces pulzusértéket, a terhelést követő 15 másodperces érték néggyel, a 20 másodperces érték hárommal, a 30 másodperces érték kettővel való szorzásával kapjuk meg.

6.9.1. Alapfogalmak

  • Ébredési pulzus: Az egyénre jellemző pulzusszám, amikor feltehetően a leglassabban ver a szívünk. Legpontosabban három egymást követő reggel közvetlen ébredés után mért pulzusszám átlagaként kapjuk meg. Célszerű 30 másodperc vagy akár egy perc hosszan mérni, hogy minél pontosabb eredményt kapjunk. A szokatlanul magas (a szokottól eltérő) érték jelezhet fáradtságot, illetve lappangó betegséget.

  • Nyugalmi pulzus: a foglalkozás megkezdése előtti pulzusérték. Ajánlatos a foglalkozás megkezdése előtt, mintegy 3–5 perces ülés után elvégezni.

  • Maximális pulzus: Az életkornak megfelelően, az egy perc alatti maximális szívösszehúzódások számát jelenti, maximális terhelés alatt, amikor a leggyorsabban ver a szívünk. Az edzés- és terhelésintenzitás kialakításakor, a munkapulzus megállapításához ki kell számítanunk a maximális pulzust.

  • Munkapulzus (célzóna): az az egyénre szabott pulzuszóna, amivel az illető edzésmunkát végez. A célpulzus tartományát általában a maximális pulzus százalékában fejezzük ki. A munkapulzust mindig a kitűzött edzéscél határozza meg.

  • Megnyugvási pulzus: terhelés után mért pulzus, amiből következtetni tudunk az egész szervezet aktuális kondicionális állapotára.

Szívfrekvencia számítási képletek

A szívfrekvencia számításának több módja is ismert. A leggyakrabban használatosak az alábbiak:

1. K. H. Cooper szerint: az életkornak megfelelő munkapulzust, vagyis a célpulzust, a hosszú távú állóképesség fejlesztéséhez a következőképpen lehet kiszámítani:

  • Férfiaknál: 205 – életkor fele = maximális pulzusszám, és ebből le kell vonni az utóbbi 20%-át. (Pl.: egy 40 éves férfinél 205 – 20 = 185, 185 – 37 = 148 pulzusszám/perc).

  • Nőknél: 220 – életkor, és ebből le kell vonni az utóbbi 20%-át. (Pl.: egy 40 éves nőnél: 220 – 40 = 180, 180 – 36 = 144 pulzusszám/perc) (Fehérné Mérey Ildikó, 2006).

2. Arndt–Schultz-féle szabály szerint: 220-ból először kivonjuk az illető életkorát, hogy meghatározzuk a maximális pulzusszámot, ezután a számot megszorozzuk 0,6-del és 0,85-dal, hogy meghatározzuk az előirányzott pulzusszám-tartományt.

220 – 40 = 180, ez az ő maximális pulzusszáma;

180 × 0,6 = 108, ez az ő előirányzott pulzusszám-tartományának az alsó határa;

180 × 0,85 = 154, ez az ő pulzusszám tartományának a felső határa.

Így tehát az edzés során az ő előirányzott pulzusszám-tartománya 108–154 szívverés percenként. (Fehérné Mérey Ildikó, 2006)

3. Karvonen-egyenlet:

Maximális terhelési pulzusérték kalkulálás: 220 – életkor

Munkapulzus érték kalkulálás: max. pulzus–nyugalmi pulzus

Aerob állóképesség fejlesztéshez:

Munkapulzus × 0,6 + nyugalmi pulzus = terhelési zóna alsó határa

Munkapulzus × 0,8 + nyugalmi pulzus = terhelési zóna felső határa

Például: életkor 20 év, nyugalmi pulzus 70 ütés/perc

Max. pulzus: 220 – 20 = 200 ütés/perc

Munkapulzus: 200 – 70 = 130 ütés/perc

Terhelési zóna alsó határa: 130 × 0,6 = 78 + 70 = 148 ütés/perc

Terhelési zóna felső határa: 130 × 0,8 = 104 + 70 = 174 ütés/perc (Dr. Metzing Miklós, 2006) – pulzusmérés fejezethez.

6.9.2. A pulzus mérése

A kézi pulzusmérés egyszerű és könnyen megtanulható módszer. Hátránya, hogy a „lökéshullámot” vesszük, ami nem mindig megbízható. Az is probléma, hogy a maximális terhelésnél „késése” van, magyarán akkor tudjuk csak mérni, amikor már beindult a megnyugvás. A verőér lüktetése több helyen is kitapintható. Viszonylag könnyű a csuklón, a nyakon, a szívtájékon, a belső bokánál és a könyökhajlatban. Leggyakrabban (és viszonylag egyszerűen) a csukló belső, hüvelykujj felőli oldalán mérjük. A nyaki verőér kitapintása (mivel nincs csontos alátámasztása alatta) inkább csak intenzívebb szívműködésnél könnyű, tehát jobbára terheléses pulzus mérésére ajánlott.

Mérés műszerrel. A kézi mérést háttérbe szorította a pulzusmérő órák elterjedése. A pulzusmérő két részből áll, az egyik a mellkasra csatolt rádióadó, ami a szív összehúzódását kiváltó elektromos impulzusokat veszi és továbbítja a vevőkészülékhez (karóra). Az órán a pillanatnyi percenkénti pulzusátlag jelenik meg. Ezen eszközök használata szinte elengedhetetlen kelléke a spinningóráknak. Tapasztalataink szerint azokban a fitnesztermekben, ahol spinning kerékpárok állnak a vendégek rendelkezésére, ott a pulzusmérő eszközök sem hiányozhatnak. Ezeknek az eszközöknek az a hátránya a manuális méréssel szemben, hogy költséges, valamint némely készülék használata bonyolult, igen nehézkes. Mindezek ellenére az edzések alatt a szívösszehúzódások mérésére ideális a pulzusmérő órák használata. A kézi mérés jelentősége pedig, az ébredési pulzus számlálásánál jelenik meg, mivel nem minden vendég rendelkezik saját pulzusmérő eszközzel.

6.9.2.1. A pulzusmérés indokoltsága

A pulzusmérés segít az általunk kitűzött célok megvalósításában. A vendégek mindig valamilyen céllal látogatják a spinningórákat. Ahhoz, hogy ezeket a célokat meg tudják valósítani, optimális terhelést kell biztosítani a számukra. Vannak, akik fogyni szeretnének és vannak olyanok is, akik kondíciójukon kívánnak javítani. Az edzés alatt a terhelés ellenőrzése pulzusméréssel történik, vagyis a célnak megfelelő edzészónában kerékpározik a vendég. Tehát a szívfrekvencia mérésével elkerülhető az alul- illetve a túlterhelés.

A fejlődés egyik mutatója az átlagpulzusszám csökkenése az edzés alatt (azonos terheléseket figyelembe véve), vagyis ugyanolyan terhelésre a szív gazdaságosabb működéssel válaszol, mely motiváló hatású. Az edzés alatti átlagpulzusszám memorizálására csak a pulzusmérő óra képes.

Az edzettség másik mutatója az ébredési pulzusszám csökkenése, melynek mérését a vendég mérőeszköz nélkül is képes elvégezni. A pontos méréshez szükség van egy másodpercmutatós órára, valamint a mutató- és hüvelykujjunkra. Akkor lesz pontos a mérés, ha 1 percen keresztül mérjük a pulzust.

A pulzusmegnyugvási idő is az edzettség fokmérője, hiszen edzettebbeknek rövidebb idő alatt áll helyre a nyugalmi pulzusa terhelés után.

6.9.2.2. A pulzusmérés lehetőségei a spinningórán

A szívfrekvencia mérése pulzusmérő óra segítségével történik a spinningedzések alatt. Az órák során általában kétféle típusú mérőeszközt használnak. Az egyik típus a pillanatnyi pulzus- illetve az edzés alatti átlagpulzus megjelenítésére képes, a másik pedig saját zóna (own zone) számításra. Az előbbinél előre meg kell határozni az edzészónát (a kívánt edzéscélnak megfelelően), mivel az óra a zónakiszámításra nem képes. A kérdés csak az, hogy melyik pulzusszámítási képletet használjuk? Az Arndt–Schulz-féle módozat csak az életkort veszi figyelembe, amibe ha belegondolunk csupán csak egy adat. Tételezzük fel, hogy van egy 35 éves 152 cm magas, 46 kg-os nő, aki gyerekkora óta állóképességi sportokat űz és van egy 35 éves 185 cm magas, 105 kg-os férfi, aki soha életében nem sportolt rendszeresen. A fent említett képlet szerint ennek a két embernek, mivel azonos korúak azonos pulzusszámon kell edzeniük, ha állóképességükön javítani szeretnének. A Karvonen-egyenlet ezzel szemben már figyelembe veszi az ébredési pulzust (nyugalmi), ami az állóképesség egyik mutatója. Ezért a gyakorlatban inkább ezt a képletet ajánljuk használatra. Kérjük meg a vendégeket, hogy három egymást követő napon mérjék meg a pulzusukat, majd átlagolják azt, és ezt helyettesítjük be az ismert képletbe. Ezt követően már csak a célt kell meghatározni és az óra használatával nyomon lehet követni a pulzust az edzés alatt.

A maximális pulzusból kiindulva – az egyes céloknak megfelelően – az alábbi edzészónákat különböztetjük meg:

6.1. táblázat - Az edzéscélok alakulása az egyes edzészónákban

Edzészóna (intenzitás a max. pulzus %-ában)Edzéscél
1. 50–60% Egészségi állapot stabilizálása, stressz-csökkentés, prevenció, regenerálódás
2. 65–75% Testsúly karbantartása, zsíranyagcsere fokozása, szív- és keringési rendszer munkájának gazdaságossá tétele, aerob kapacitás növelése alapszinten (Zintl, 1998)
3. 75–85% Aerob kapacitás, fittségi állapot javítása
4. > 85% Anaerob kapacitás javítása


Az edzésen mindenkinek a saját edzészónájában kell dolgoznia, mert ha ezt a pulzusértéket nem éri el, az edzés nem lesz hatásos. Amennyiben huzamosabb ideig a pulzus az edzészóna fölé kerül, az intenzitást csökkenteni kell, mert túlterhelés jöhet létre. Vagyis ha regeneráló edzés a cél, akkor az intenzitás a max. pulzus 50–60%-án, ha zsírégetés a cél akkor a max. pulzus 65–75%-án, ha az állóképesség fejlesztése a cél akkor a max. pulzus 75–85%-án és élsportolók esetén 85% felett történjen az edzés.

A másik típusú óra (Polar) lényegesen több adatot vesz figyelembe, melynek segítségével a bemelegítés alatt egy ún. saját zónát mér be. Az Own-Zone funkció automatikusan és személyre szólóan határozza meg az aerob tréning végzéséhez szükséges hatékony és biztonságos edzésintenzitást, mely minden esetben a szívfrekvencia ingadozáson (OZV) vagy az edzészóna kiszámítására használt életkor formulán alapul (OZA). Az egyéni edzészónát állapítja meg ez a módszer külön-külön minden egyes edzésre vonatkoztatva, vagyis az aktuális fizikai és pszichikai állapotnak megfelelően.

A pulzus szívverésről szívverésre változik. A pulzusingadozás (HVR) az egymást követő szívverések közötti időtartam, azaz az R–R intervallumok váltakozása. A HVR-t az aerob fittség befolyásolja. A jó fizikai állapotban lévő szív HVR-je nyugalmi állapotban általában magas. Az edzés alatt a pulzusszám és az edzésintenzitás növekedésével csökken. Ebből a vevőkészülék képes következtetni az egyén kondíciójára és ennek megfelelően határozza meg a célzóna alsó értékét. A rendszer tapasztalataink szerint is jól működik, az esetek nagy részében érzékeli a fáradtságot és ilyenkor alacsonyabb alsó zónát ad meg az átlagosnál. A saját zóna bemérését minden egyes edzésnél el kell végezni, amire a bemelegítés jó lehetőséget ad. Az Own-Zone program indításakor a pulzust 100 ütés/perc alatt kell tartani, majd minden további fokozatnál (2 percenként nyíllal jelöli a fokozatokat) 10–15 ütés/perccel emelni kell. Az egyéni célzóna meghatározására minimum 2 perc, maximum 10 perc áll rendelkezésre. Amennyiben ez idő alatt nem volt fokozatos a pulzusszám emelkedés, akkor az óra nem képes bemérni az alsó zónát, ilyenkor életkor formulával számol. A cél természetesen az, hogy sikeres legyen a bemérés, ami minimális gyakorlatot igényel. Sikeres bemérés esetén az óra kijelzőjén megjelenik: OZV: Own Zone Variability, sikertelen bemérés esetén pedig: OZA: Own Zone Age. Az előbbinél azt jelzi, hogy a szívfrekvencia ingadozás alapján mérte be a zónát, utóbbinál az életkor alapján.

A saját zóna funkció használatához a következő adatokra van szükségünk:

  • nem,

  • életkor,

  • testmagasság,

  • testsúly,

  • aktivitási szint meghatározása (az elmúlt 6 hónap alapján).

Aktivitási szint:

  • Low (alacsony): nem végez rendszeres állóképességi edzést vagy csak heti 1 alkalommal,

  • Middle (közepes): heti 2–3 alkalommal végez állóképességi edzést,

  • High (magas): heti 4 alkalommal végez sporttevékenységet,

  • Top (versenyzői): heti 5 vagy annál több alkalommal.

Az Own-Zone beállítása: ezt változtathatjuk tetszés szerint akár edzésenként is, attól függően, hogy milyen edzést szeretnénk végezni (pl.: regeneráló edzés: low).

Own-Zone Low: a küszöbérték lesz az alsó zóna + 20 ütés/perc = felső zóna, ez a maximális pulzus 65–77%-a.

Own-Zone Basic: a küszöbérték lesz az alsó zóna + 30 ütés/perc = felső zóna, ez a maximális pulzus 65–82%-a.

Own-Zone High: a küszöbérték + 20 ütés/perc = alsó zóna + 20 ütés/perc = felső zóna, ez a maximális pulzus 77–87%-a.

Nézzünk rá egy gyakorlati példát:

Az óra által érzékelt alsó küszöbérték 120 ütés/perc.

OZ Low esetén: 120–140 ütés/perc

OZ Basic esetén: 120–150 ütés/perc

OZ High esetén: 140–160 ütés/perc

Az edzés alatt az óra kijelzőjén megjelenő információk:

  • Fitneszpontok: A célpulzus tartományban töltött minden tízedik perc után egy fitnesz pont jelenik meg a kijelzőn.

  • Célzóna mutató: A funkció minden egyes alkalommal figyelmeztet, ha az edzés alatt a pulzusszám átlépi a pulzus-célzóna alsó vagy felső határát. A figyelmeztetés vizuálisan („villog” a pulzusszám) vagy hangjelzéssel („csipogás”) történik.

Az óra leállítása után a kijelzőn megjelenő információk:

  • Teljes edzésidő: a stopper indításától a megállításáig eltelt idő.

  • Zónában eltöltött idő: a teljes edzésidőből a zónában eltöltött időt jelzi.

  • Pulzusérték határok: A bemelegítés alatt bemért alsó- és felső zóna értékét mutatja.

  • Átlagpulzus: egész edzésidő alatt mért pulzusértékek átlaga.

  • Kalóriafelhasználás: A saját kalória funkció az edzés alatti energiafelhasználást mutatja. A saját kalóriaszámítás a nemet, a testsúlyt és az edzés alatti pulzusszámot veszi alapul.

  • A zsírégetés százaléka: az edzés során a zsírból elégetett kalóriák mennyiségét becsli meg és a teljes felhasznált kalóriák százalékában fejezi ki.

Látható, hogy a Polar óra nagyon sok információval szolgál a vendégek felé, amit tudni kell értelmezni és kezelni, ezért az első néhány edzésen nem ezek használatát tartjuk elsődlegesnek. Az első és legfontosabb a biztonságos kerékpározás és csak ezután jöhet szívfrekvencia mérő használata. Ez idő alatt a beszédtesztet alkalmazhatjuk a vendégeknél, vagyis aki edzés közben tud beszélgetni, annak nincs oxigénhiánya, tehát a terhelés aerob körülmények között zajlik. A legelső alkalommal túl sok lenne az új információ, amivel a vendég találkozik, így a fokozatosság elvét követve, ezek egymás után kerülnek bevezetésre. A pulzusmérő óra közkedvelt a vendégek körében, mert nagyon emeli motivációs szintet. Sok vendég van, akit csak az edzés során felhasznált kalóriamennyiség érdekel és vannak olyanok is, akik a fitneszpontok gyűjtésével versenyeznek egymás között. Akadnak olyanok is, akik az átlagpulzusukat jegyzik fel hétről hétre és figyelik ezek változásait. Összességében elmondható, hogy óriási népszerűségnek örvendenek ezek az eszközök és a vendégeket is tudatos edzésre ösztönzik.

6.9.2.3. A szív működését befolyásoló tényezők

A szív saját működését automatikusan szabályozza, de a percenkénti összehúzódások számát az alább felsorolt tényezők erősen befolyásolják:

Testhelyzet: az összehúzódások száma fekvő helyzetben a legalacsonyabb, állva a legmagasabb.

Fitnesz-szint: a fizikailag fitt embereknek alacsonyabb a nyugalmi pulzusa. Az edzett, fitt egyén nyugalmi pulzusa percenként akár 40-nél is kevesebb lehet, míg az edzetlen, rossz fizikai állapotban lévőé 100 fölé is emelkedhet.

Az illető személy neme: a nőknek ugyanazon terhelés hatására általában 5–7 ütéssel több a percenkénti pulzusszáma, mint a férfiaké. Ennek oka, hogy a nőknél arányosan kisebb a szív mérete és a térfogata.

Hőmérséklet: a szívritmus és a hőmérsékletváltozás között meglehetősen szoros összefüggés van. Magasabb hőmérséklet esetén gyorsabb a szívverés, hidegben a pulzusszám csökken.

Hangulat: különféle helyzetekben, amelyek feszültséggel, izgalommal járnak, emelkedik a pulzusszám, nyugalomban, amikor békésen lélegzünk ki és be, a szívritmus automatikusan csökken.

Élénkítő szerek: a koffeint tartalmazó termékek, mint például a kávé, tea és a kóla szívritmusra gyakorolt hatása kisebb mértékű. A dohányzás akár több mint 10 ütéssel is megemelheti a percenkénti pulzusszámot. (A dohányzás az oxigénszállítás hatékonyságát rontja a vér összetételének megváltozásával.)

Alkoholos befolyásoltság: a kis mennyiségű alkohol, általában feszültségoldó, nyugtató hatású és ez által mérsékli a szívverések számát. Azonban az alkoholos befolyásoltság nagymértékben megemeli a szívverések számát, ami gyorsabb elfáradást, kimerülést eredményez, aminek következtében megnő a balesetek és sérülések veszélye.

6.9.2.4. A pulzusszabályozás lehetőségei a spinningórán

A pulzusszámot az alábbi eszközökkel és módszerekkel tudjuk szabályozni és befolyásolni az óra alatt:

  1. Ellenállást állító gomb: segítségével tudom szabályozni a saját pulzusomat, ha a célzóna alá kerül a szívverések száma, akkor növelem az ellenállást, ha viszont a célzóna fölé kerül a pulzus, akkor csökkentem az ellenállást.

  2. Pedálhajtási ütem: vagy más néven RPM = revolution per minute (a percenkénti fordulatszámot jelenti) segítségével vagyok képes csökkenteni illetve növelni a pulzusszámot. Alacsonyabb fordulatszámmal csökkentem, magasabb fordulatszámmal növelem a pulzusszámot.

  3. Testhelyzet: Azonos ellenállás és fordulatszám esetén a spinning kerékpáron ülve alacsonyabb a szívverések száma, mint állva.

A fent említett három tényező ismeretében csoportos edzés keretében egyéni céloknak megfelelően tudnak edzeni a vendégek. Így tehát lehetőség nyílik arra, hogy egy időben egyszerre tudjon edzeni a fogyni vágyó, a kondícióján javítani kívánó és az élsportoló, melyet a pulzusmérő óra tesz lehetővé.

6.9.3. A spinning sikerének kulcsa

Mi áll a spinning népszerűségének hátterében? Az alábbiakban megkíséreljük a legfontosabb tényezőket csokorba szedni.

  1. A spinning life-time jellegű, vagyis életkor tekintetében széles a célcsoport, hiszen fiatal kortól egészen az öregkorig űzhető. Ez több sportágról és mozgásformáról is (ciklikus sportok mindegyike, aciklikus: golf, teke, stb.) elmondható, az viszont már kevésbé, hogy a spinninget fiatalok és öregek, férfiak és nők, vékonyabb és testesebb emberek is egy időben űzhetik.

  2. Az utóbbi években a szabadidős és sporttevékenység helyszíne egyre inkább a fitneszklubokba tevődött át. A spinninghez nem kell kilépni ebből a megszokott környezetből, nem kell új helyszínt választani, lehet akár a jól megszokott fitneszteremben űzni, hiszen sok szabadidős- és sportszolgáltató kis- és középvállalkozás felismerte a termékfejlesztés fontosságát, mely a versenyképességük meghatározó eleme, így sokan ez irányba is bővítették szolgáltatásaikat.

  3. Napjaink egyik leggyakoribb egészségkárosító hatása a stressz. Erre a legjobb „gyógymódok” egyike a sport, azon belül is az állóképességi (keringést terhelő) mozgásformák. Az emberek a nagyobb megterhelést jelentő és az ízületeket is jobban igénybe vevő futásnál és a sokkal több előkészületet igénylő úszásnál egyre inkább preferálják a spinninget. Az pedig egyértelmű, hogy a nagy népszerűségnek örvendő súlyzós edzések stresszoldó hatása nagyságrendekkel kisebb.

  4. A spinning a kardiorespiratorikus állóképesség fejlesztésének hatékony eszköze, mely az ízületeket nem teszi ki komoly terhelésnek. Igaz ugyan, hogy ebből a szempontból az úszás előnyösebb, azonban annak egyéb olyan hátrányai vannak, amiért az emberek szélesebb csoportja nem azt választja (nem természetes mozgásforma, tanulni kell, nőknél fertőzésveszély, időigényes átöltözés és hajszárítás, télen nem túl csalogató a hideg víz stb.).

  5. A spinning a sporttól fokozatosan elforduló ifjabb generációk érdeklődésének felkeltésére is alkalmas, amiben a zenére történő mozgás játszik döntő szerepet. A gyorsabb és lassabb zenék változása, a legújabb slágerekre történő mozgás nem sokban különbözik a zenehallgatástól („aktív zenehallgatás”).

  6. A spinning közben az élettani mutatók, az egyén biológiai jellemzői objektíven mérhetők, a fejlődés kézzelfoghatóvá válik. A változás számítógépen is ábrázolható, elemezhető. Ezen tulajdonsága − az informatika világában − a mérésekre, komputeres analizálásra fogékony rétegek tetszését is elnyeri.

  7. A szabadidős sportolókon kívül a versenysportolók számára is hatékony eszköz. Egyre több olyan sportág van, amely a felkészülési időszakban a futással és az úszással szemben a spinninget helyezi előtérbe (kerékpár, triatlon, kajak-kenu, sífutás, gyorskorcsolya, nehézatlétika stb.). Ebben a kisebb ízületi terhelés és a monotónia feloldásának igénye játszik meghatározó szerepet.

A fentiek alapján határozottan állíthatjuk, hogy a spinning a jövőben is töretlen fejlődés elé néz.

6.5. ábra - Hajtás ülő pozícióban

Hajtás ülő pozícióban

6.6. ábra - Hajtás álló pozícióban

Hajtás álló pozícióban

6.7. ábra - Csípőhorpasz izom nyújtása

Csípőhorpasz izom nyújtása

6.8. ábra - Nagyfarizom nyújtása

Nagyfarizom nyújtása

6.9. ábra - Négyfejű combizom nyújtása

Négyfejű combizom nyújtása

6.10. ábra - Combhajlító izmok nyújtása

Combhajlító izmok nyújtása

6.11. ábra - Combközelítő izmok nyújtása

Combközelítő izmok nyújtása

6.12. ábra - Háromfejű lábikra izom nyújtása

Háromfejű lábikra izom nyújtása

6.13. ábra - Hátizmok nyújtása

Hátizmok nyújtása

6.14. ábra - Mellizmok nyújtása

Mellizmok nyújtása

6.15. ábra - Háromfejű karizom nyújtása

Háromfejű karizom nyújtása

6.16. ábra - Deltaizom nyújtása

Deltaizom nyújtása

6.17. ábra - Csuklyás izom felső részének nyújtása

Csuklyás izom felső részének nyújtása

Felhasznált irodalom

Christopher M. Norris: Útmutató a jó kondícióhoz, Streching, 1999

Kárai Orsolya (2007): A Spinning helye és szerepe a szabadidő- és versenysportban. Szakdolgozat. Eszterházy Károly Főiskola, 2008. Konzulens: Dr. Müller Anetta

Fehérné Mérey Ildikó: Mérd magad! Mini hugnarofit, 2006

Johnny G.: Spinning oktatói kézikönyv, 2002

Kovács Tamás Attila: A rekreáció elmélete és módszertana, 2004

Lance Armstrong, Chris Carminchael: A Lance Armstrong edzésprogram, 2000

Makszin Imre: A testnevelés elmélete és módszertana, 2002

Dr. Metzing Miklós: Gimnasztika, 2005

Dr. Miltényi Márta: A sportmozgások anatómiai alapjai I., 2002

Nádori László: Az edzés elmélete és módszertana, 1991

Dr. Osváth Péter: Sportegészségügyi ismeretek, 2004

www.polarorak.hu

www.spinning.hu

Kenneth H. Cooper: A tökéletes közérzet programja, 1968