Ugrás a tartalomhoz

Aerobik és fitnesz irányzatok

Müller Anetta, Rácz Ildikó (2011)

Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft.

6.5. A kerékpározó mozgás anatómiai és a biomechanikai alapjai

6.5. A kerékpározó mozgás anatómiai és a biomechanikai alapjai

Ülő pozícióban a pedálhajtási technikát „teljes körnek” nevezzük. Ez azt jelenti, hogy a pedálkörnek mindkét szakaszán (a toló és húzó szakaszán) erőt fejtünk ki. Kerékpározásnál mindkét láb szinkronban mozog, de egymástól 180°-kal eltérve, vagyis a két láb mozgása mintaszerűen ellentétes, azaz az egyik láb a toló mozgást, a másik láb a húzó mozgást kezdi. A tolóerő a tekerési kör 90° fokánál, a húzóerő pedig 270°-nál a legnagyobb. A teljes körben történő hajtással lehet a leghatékonyabban hasznosítani az energiát a pedálozás összes fázisában.

Kezdőknél gyakran előforduló hiba, hogy húzó mozgás nélkül csak a tolóerővel pedáloznak. A két szakaszban az alábbi mozgások jönnek létre az ízületekben és az izmokban:

A toló szakaszban a mozgás a csípőízületi feszítéssel kezdődik, amelyet a térdízületi feszítés követ és a bokaízületben létrejövő lábháti hajlítás fejez be. A húzó fázisban a mozgás a bokaízületben történő talpi hajlítással indul, majd ezt követően a térdízületben történik a hajlítás, végül a csípőízületi hajlítással fejeződik be.

Az fent említett ízületi mozgásokban dominánsan résztvevő izmok az alábbiak:

Toló szakaszban

Csípőízületi feszítők: nagyfarizom (m. gluteus maximus)

Térdízületi feszítők: négyfejű combizom (m. quadriceps femoris)

Lábháti hajlítók: elülső sípcsonti izom (m. tibialis anterior)

Húzó szakaszban

Talpi hajlítók: háromfejű lábikraizom (m. triceps surae)

hátulsó sípcsonti izom (m. tibialis posterior)

Térdízületi hajlítók: féliginas izom (m. semitendinosus)

félighártyás izom (m. semimembranosus)

kétfejű combizom (m. biceps femoris)

szabó izom (m. sartorius)

Csípőízületi hajlítók: csípőhorpasz izom (m. iliopsoas)

szabó izom (m. sartorius)

combpólyafeszítő izom (m. tensor fasciae latae)

A mozgás stabilizálásában segítenek a comb közelítő izmai: fésűizom (m. pectineus), rövid combközelítő izom (m. adductor brevis), hosszú combközelítő izom (m. adductor longus), nagy combközelítő izom (m. adductor magnus), karcsúizom (m. gracilis).

Tehát el lehet mondani, hogy kerékpározás közben az alsó végtag összes fő izma aktívan dolgozik. Nem elhanyagolható a felsőtest munkája sem. A törzs izmai elsősorban rögzítő, stabilizáló, a kar izmai pedig egyensúlyozó szerepet játszanak.

A mozgásban részt vevő törzs- és felső végtagi izmok a következők:

  • széles hátizom (m. latissimus dorsi),

  • gerincfeszítő izom (m. erector spinae),

  • nagy mellizom (m. pectoralis major),

  • kis mellizom (m. pectoralis minor),

  • külső ferde hasizom (m. obliquus abdominis externus),

  • belső ferde hasizom (m. obliquus abdominis internus),

  • haránt hasizom (m. transversus abdominis),

  • egyenes hasizom (m. rectus abdominis),

  • négyszögű ágyéki izom (m. quadratus lumborum),

  • háromfejű karizom (m. triceps brachii),

  • kétfejű karizom (m. biceps brachii).