Ugrás a tartalomhoz

Aerobik és fitnesz irányzatok

Müller Anetta, Rácz Ildikó (2011)

Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft.

4.2. Az aerobik élettani hatásai

4.2. Az aerobik élettani hatásai

Mint minden szakmailag körültekintően végrehajtott mozgásos tevékenység így a aerobik edzések is pozitív módon hatnak a személyiségre és ezen belül számos egymással szorosan összefüggő folyamatra. Az edzéselvek (Nádori, 1991) szerint végzett aerobik gyakorlatok hatására az egészség szempontjából előnyös fiziológiás folyamatok és funkcionális változások mellett javul a mentális egészség és fejlődik a szociális adaptációs készség. A folyamat lényegében egy olyan dinamikus egyensúlyi állapot (homeosztázis) elérését eredményezi, amely pozitívan hat az egyén testi-lelki –szociális egészségére (Tihanyi, 2009).

A következőkben a teljesség igénye nélkül bemutatjuk az aerobik gyakorlatok által kiváltható pozitív, tehát elsősorban az állóképességgel kapcsolatos testi, lelki és szociális hatásokat.

4.2.1. Fiziológiás, élettani hatások

4.2.1.1. Szív

A rendszeres aerobikedzés egyik legjelentősebb hatása a szív- és keringési rendszer alkalmazkodása. A szív nagyobb teljesítőképessége fizikailag aktívabb, egészséges életmódot biztosít, a kiterjedtebb koszorúér-hálózat pedig a szív jobb vérellátását eredményezi, ami nagymértékben csökkenti a szívbetegségek veszélyét (pl. szívinfarktus).

A jobb relaxáció következménye a gazdaságosabb szívműködés, míg a lassúbb pulzusérték nyugalmi (60 ütés/perc alatt) és aerob terhelés mellett hosszabb diasztolés szakaszokat eredményez. Kedvezőbbé válik a munka/pihenés arány és hatékonyabb lesz a koszorúér keringés.

Mindezek következményeként kialakul az excenrikusan hipertrofizált edzett szív, ami az aerob munkát végző egyének egyik főbb jellemzője (Kneffel, 2009a).

4.2.1.2. Tüdő

A folyamatos aerobikedzést végzők légzése gazdaságosabb, mint az átlagos, egészséges testi edzést nem folytató embereké. Az állóképességgel szemben edzett embereknél megfigyelhető a percenkénti alacsonyabb nyugalmi légzésszám (12–15 légzés/perc).

Az aerobik-gyakorlatokkal biztosítható a teljesítményt jobban meghatározó gazdaságosabb mélyebb légzés a nagyobb vitálkapacitás helyett.

A mélyebb légvétel kisebb holtteret és nagyobb mellkasi szívóhatást eredményez, ami a vénás keringésre van előnyös hatással (Kneffel, 2009b).

Az aerobik-gyakorlatok növelik a légzőfelületet, fejlesztik a légzőizmokat, ami jobb légzési technikát eredményez és nagyobb légzési perctérfogattal (160–180 liter/perc) jár együtt.

A foglalkozások légzőgyakorlatai alkalmasak az idegrendszer működési ritmusának helyreállítására, az idegfeszültség megszüntetésére, mivel a légzésszabályozás, valamint a figyelemösszpontosítás szabályozza a felsőbb idegtevékenységünket, és ezzel magatartásunkat.

4.2.1.3. Érrendszer

A nagy terjedelmű és kis intenzitású aerobik-gyakorlatok megfelelő ismétlésszám után növelik a kapillárisok számát (izom, tüdő) és az erek rugalmasságát, ami a mozgás szervrendszer hatékony, gazdaságos működésének egyik alapfeltétele.

Izommunka hatására fokozódik a vérkeringés a nagy- és kisvérkörben, ami a vénás rendszerre irányuló hatások (negatív mellkasi nyomás szívó hatása) következtében alakul ki, ez pedig felgyorsítja a szövetek oxigén- és tápanyag ellátottságát, valamint elősegíti a bomlástermékek, salakanyagok intenzív elszállítását.

Az érrendszer alkalmazkodásának másik jellemzője a nagyobb szisztolés perctérfogat, melynek következménye, hogy izommunka hatására gyorsabban emelkedik a pulzustérfogat, így a perctérfogat is (Kneffel, 2009a).

Mindezen hatások együttes eredménye az egészséges vérnyomás, ami az érelmeszesedés és a trombózis kockázatát jelentősen csökkenti.

Az aerobik érrendszerre gyakorolt hatásának másik nagyon fontos összetevője az érrendszer falán található koleszterin mennyisége és minősége. Az állóképességre irányuló edzések sorozata ugyanis csökkenti a veszélyes LDL koleszterinszintet, és ezen belül hatékonyan emeli a HDL-szintjét (meggátolja az ütőerek falán a nemkívánatos lerakódásokat, illetve feloldja a kártékony zsírlerakódásokat). Az aerobik mozgásanyaga alkalmas az összkoleszterinszint egészséges LDL/HDL arányának elérésére és megtartására (Fritz, 2006a).

4.2.1.4. További belső szervek

Az aerobikgyakorlatok elsősorban a kardiovaszkuláris rendszer hatékony működésének eredményeképp pozitív hatással vannak olyan belső szervek működésére, mint pl. gyomor, máj, epe, belek, méh.

A belső szervek „aerobikoztatása” pedig olyan harmonikus működéssel jár együtt, mely segít megelőzni a rákos, daganatos betegségeket.

4.2.1.5. Csontok, ízületek, szalagok, inak

Az egészséges életmód egyik alapfeltétele a mozgásszervek rendszeres, folyamatos edzése. Az ilyen típusú edzések következtében javul valamennyi mozgásszerv vér- és tápanyagellátása és ezáltal az összes szövet erősebb, ellenállóbb lesz. (Fritz, 2006b) Szakszerű aerobik edzéssel a „becsontosodott” ízületek mozgáskiterjedése optimalizálódik, megelőzi, illetve enyhíti az ízületi panaszokat, így a derékfájás is eredményesen leküzdhető.

4.2.1.6. Izomzat

Az izomszövet terhelés hatására igen jól alkalmazkodik. Megfelelő terhelési összetevőkből álló aerobik edzés hatására az izomnak valódi aktivitási hipertrófiája alakul ki. Ez azt jelenti, hogy rendszeres gyakorlatok hatására az izmok rostjai keresztmetszetben gyarapodnak, fehérjeösszetételük és anyagcseréjük nő (Ogonovszky, 2009).

Gyarapodik az izomban az energiatermelésért felelős mitokondriumok száma, melynek következtében növekszik az oxidáció útján felszabaduló energia, így kitartóbb munkavégzésre nyílik lehetőség.

Mindezeken túl a megrövidült izomzat aerobikkal történő gondozása rugalmasan feszes, formás, valamint kedvező, esztétikus alakot biztosít viselőjének, és nem utolsósorban csökkenti a sérülésre való hajlamot.

4.2.2. Egyéb testi (lelki) hatások

4.2.2.1. Testtartás

A hanyag testtartás sok problémát okoz a ma emberének. Különösen a krónikus hátfájás akadályoz számtalan embert a mozgásban. Az aerobik mozgásanyaga megfelelő szaktudással alkalmas az ilyen gondok orvoslására is, a testtartás általános erőnlétének lassú, de folyamatos növelésével, a gerinc erős terhelése nélkül.

4.2.2.2. Testsúly

A magyar lakosság egy átlagos napi tevékenységhez az esetek 50%-ban több kalóriát vesz magához, mint amennyire szüksége van. A folyamatos és rendszeres aerobik edzés azzal segít a túlsúly csökkentésében, az ideális testsúly elérésében és stabilizálásában, hogy előmozdítja a feleslegesen elfogyasztott kalóriák felhasználását. Az edzések eredményeként megváltozik a test összetétel, pontosabban csökken a test zsíraránya és növekszik a zsírmentes izomzatarány, (Szigeti, 1990).

Mindez zöld utat enged az arányos, sportos, attraktív megjelenéshez.

A túlsúly kezelésére önmagában az aerobik nem alkalmas. Ez ugyanis egy olyan folyamat, melyet csak komplex módon lehet kezelni, tehát egy komplex egészségmagatartást kell figyelembe venni az ilyen problémák kezelésénél (pl.: napi ritmus, táplálkozás, stressz kezelése, aktív életvitel).

4.2.2.3. Szexualitás

Az aerobik-gyakorlatok a szexuális életre is jótékony hatással vannak. A kulturáltabbá váló szexuális élet elsősorban a növekvő szexuális vonzerőben, növekvő szexuális aktivitásban, az önbizalom erősödésében mutatkozik meg.

4.2.2.4. Az öregedés (Toldy, 2009)

Az öregedés legszembetűnőbb változása a mozgatórendszerben történik. Ennek alapjai az izomrendszerben történő változások és azok láncreakciói. A szervezet energiaháztartásának változásával az izom anyagcseréjének aktivitása is csökken. Az alapanyagcsere mérséklődésével egy időben a sovány izomtömeg mennyisége és aktivitása is csökken.

A kardiovaszkuláris rendszer öregedése pedig a legfőbb halálokok közé tartozik a fejlett országokban.

A leírt folyamatok a megfelelően összeállított aerobik-gyakorlatokkal nagymértékben lassítható. Az edzéssorozatok többek között javítják az általános életminőséget, csökkentik a népbetegségre való hajlamot (pl.: diabétesz), mérsékli vagy éppen panaszmentessé teszi a már kialakult mozgáskorlátozottság következményeit, és nem utolsó sorban megváltoztatja az öregedés sztereotip mechanizmusának lefutását.

4.2.3. Lelki, mentális hatások (Fritz, 2009)

4.2.3.1. Önismeret

A modern életstílus olyan kihívások elé állította az egyéneket és közösségeket, amelyek folyamatosan veszélyeztetik az adaptációs kapacitást, mind egyéni, mind társadalmi szinten (Pikó, 1999). Megfelelően összeállított és irányított aerobik-foglalkozások elősegítik az alkalmazkodási folyamatokhoz való tudatos hozzáállást, az egyéni képességek szintjének ismeretét. Az önismeret megfelelő fejlettségi szintje pedig nagyban befolyásolja az alkalmazkodási képesség fejleszthetőségét.

Az önismerettel pedig olyan tulajdonságok fejlődése is célkeresztbe kerül, mint az önbecsülés, akaraterő, céltudatosság, önmegvalósítás stb. A csökkenő félelem, depresszió helyett a jókedv, az öröm érzése válik uralkodóvá, mely az életörömben, a jó közérzetben jut kifejezésre.

4.2.3.2. Stressz

Az aerobik-gyakorlatokkal megelőzhető és gyógyítható a negatív stressz, tehát a környezeti ingerekre adott nem specifikus válaszreakció.

Ha a negatív stressz túl erős, vagy túl hosszantartó, vagy pedig az egyén túl érzékeny az adott hatásra, akkor ez megbetegedésben is jelentkezhet.de ide tartozik sok olyan betegség, amelyet idegkimerültségnek neveznek, pl. magas vérnyomás, gyomorpanaszok, nyugtalanság, levertség, lehangoltság, félelem.

Az önkéntelenül végzett mozgások (mint pl. ujjainkkal dobolás, zsebkendő gyűrögetés), valamely tárggyal való játszadozás, bárki önmagán is megfigyelheti. Ezek a mozgások a szervezet önkéntelen feszültségoldó tevékenységét jelentik. Ezt a feszültségoldó hatást lehet kihasználni az aerobik edzésekkel a negatív stresszállapot megelőzése, gyógyítása érdekében.

Ennek pedig egyik fő oka az, hogy az állóképességi jellegű mozgások megnyugtatóan hatnak a vegetatív (akaratunktól független) idegrendszerre (pl. nyugodtabb, mélyebb lesz a légzés).

4.2.3.3. Egyéb lelki betegségek

Az aerobik mozgásanyagával megelőzhetők az eredetüket tekintve nem tisztázott megbetegedések

A lelki (pszichés) és testi (szomatikus) tényezők szoros kapcsolatban állnak egymással. A lelki konfliktusok testi panaszokhoz, betegségekhez vezetnek. E testi betegségekben megnyilvánuló pszichikai tényezők közrejátszását fogalmazzák meg akkor, ha a betegségek eredendő okára nem derül fény, mivel azok idegi eredetűek.

Az így kialakult testi betegségek azonban növekvő lelki panaszokat okoznak és (Frenkl, 1988) szerint hibás kör alakul ki. Ezek egy része rendszeres mozgással megelőzhető. Mindezek a hatások szükségszerűen kívánatossá és hasznossá teszik az aerobik edzés folyamatos és rendszeres végzését.

4.2.4. Szociális, közösségi hatások

Az ember társas lény, ezért normális esetben kisebb-nagyobb közösségben, embertársakkal kell leélnie életét. Az aerobik az egyik legjobb közösséget teremtő és ápoló mozgásforma, amely egyben a legkülönbözőbb társadalmi rétegek találkozási színhelye. Az ilyen foglalkozások alatt az ún. szociális interkulturális interakció szinte elkerülhetetlen. Ez pedig jó táptalaj a társak megismerésére, értékek és hiányosságok feltárására, problémák, konfliktusok kezelésére, végső soron pozitív, a társadalom számára is hasznos viselkedésformák rögzítésére.

Lehetőség kínálkozik továbbá új kapcsolatteremtésre, nagyobb társasági, baráti élet kiépítésére, az egyedüllét, a magány és elszigetelődés elkerülésére, de mindezekkel párhuzamosan erősödik az egyéni önállóság is.

Barátokkal, munkatársakkal, ügyfelekkel együtt aerobikozva a foglalkozások segítenek a csoportkohézió kialakításában, a kölcsönös bizalom megszerzésében és ápolásában. Gyümölcsözőbb együttmunkálkodás, sikeresebb üzleti kapcsolatalakítás jöhet létre a rendszeres, közös mozgásélmény által.