Ugrás a tartalomhoz

Aerobik és fitnesz irányzatok

Müller Anetta, Rácz Ildikó (2011)

Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft.

3.5. Aerobik a wellness turizmusban

3.5. Aerobik a wellness turizmusban

Napjaink egészségtudatos életvitelének terjedésével az egészségturisztikai szolgáltatások körében egyre inkább a wellness kerül az érdeklődés középpontjába. A keresleti trend változásához alkalmazkodott az egészségturisztikai kínálat, miszerint egyre több wellness szálloda nyitotta meg kapuit, illetve a gyógyszállodák is egyre másra kínálnak wellness szolgáltatásokat.

Mit értünk az egészség fogalma alatt? A Révai Nagy Lexikona (1991) szerint: „az egészség a betegségekkel ellentétes fogalom. Jelzi valamely élőlénynek azt az állapotát, melyben minden szerv teljes működési képességű.” Ezt a definíciót csupán a biológiai lények (növények, állatok) esetében fogadhatjuk el. Az ember „természeti” lényből „társadalmi” lénnyé fejlődött, így esetében a biológiai jellegű egészség értelmezés koránt sem tekinthető teljes értékűnek. Az ember szociális lény is, fontos a kiegyensúlyozott élethez a baráti-, családi-, munkahelyi kapcsolatok rendszere. Mi több az ember pszichikus lény is, vagyis fontos a lelki egészség megőrzése és fejlesztése a pszichikus ártalmak és betegségek megelőzése, melyet a mentálhigiéné (Buda 1998) fogalmával fejezhetünk ki.

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organisation WHO) egészség definíciója már komplexen értelmezi az egészséget: „teljes fizikai, mentális és szociális jólét” állapotaként. Cooper (1990) az egészséget „tökéletes közérzetnek” nevezi, arra hívja fel a figyelmet, hogy ez egy egyensúlyi állapot, amiért mindig a „megfelelőt” (sportmozgás, pihenés, alvás, evés, stb.) kell tennünk, se többet, se kevesebbet!

Maslow (1968) felhívja a figyelmet a mentális egészség kérdésére. Szerinte az alapvető pszichoszociális szükségletek kielégítése, másrészt bizonyos megterhelő körülmények kiküszöbölése egyaránt feltételei a mentális egészségnek.

Az egészség egy másik lehetséges megközelítése a fitnesz. A fit (angol eredetű szó): alkalmas, kész, tökéletes. Valamely versenyre készülő ember, vagy ló fit akkor, ha az előző tréning révén eljutott versenyzőképességének tetőpontjára. Fit and well amerikai szavak, jelentésük: kész és egészséges. A fitnesz általánosságban jelzi az ember életképességét, mint aktuális állapotot a cselekvés elvégzéséhez. A sportban a motoros fitnesznek van jelentősége, mely azt az egészséges embert jelöli, aki jó teljesítményre kész állapotban van. A fizikai fitnesz meghatározott mértékének elérése nemcsak a sportban fontos, hanem az egészségügy, az egészségre nevelés, valamint az általános jólét szempontjából is szükséges. (A fizikai fitnesz-szint a legegyszerűbb módon az egészséges testsúllyal, az aerob kapacitással és az izomerővel fejezhető ki. – Marcell Hebbelinck, 1993.) A fitnesz mint fogalom nem szinonimája az egészségnek, de jelentős szerepet játszik annak minden vonatkozásában, mint aktuális fizikai, tettre kész állapot, az egészség legfontosabb faktoraként. A fizikai fittség definíciója: a fizikai munkára való, kielégítő szintű alkalmasságot jelöli. A fittség két fajtája ismert: az egészségszempontú és a teljesítményorientált. Míg az utóbbi elsősorban a rendszeresen sportoló ember fizikai állapotát méri, addig az egészségközpontú fittség a jó egészséget eredményező képességek állapotát jelenti.

Az egészségturizmus összefoglaló néven tartalmaz minden, az egészséggel kapcsolatos utazási típust. Az egészségturizmusban a látogatók alapvető motivációja az egészségi állapot megőrzése és megtartása, a deformitások és betegségek megelőzése (wellness turizmus) valamint az egészségi állapot javítása, a kialakult betegségek gyógyítása (gyógyturizmus) illetve a képességek fejlesztése és a fizikai teljesítőképesség növelése (fitnesz turizmus). Azt mondhatjuk, hogy az egészség megőrzése, vagy helyreállítása érdekében tett utazások összességét tekintjük egészségturizmusnak (Müller–Könyves 2006).

A betegségek gyógyítása igen nagy terhet ró valamennyi társadalomra, az országos egészségbiztosítási pénztár (OEP), mint feneketlen kút nyeli el a befizetett összegeket és még ez is kevésnek bizonyul. A betegségek gyógyítása helyett a prevenció költséghatékonyabbnak mondható, nem beszélve arról, hogy az egyénnek is kellemesebb. Ezért tapasztaljuk azt, hogy a gyógyturizmus – mely a megromlott egészségi állapot helyreállítása érdekében tett utazás – mellett egyre növekvő kereslettel találkozhatunk a wellness utazások iránt.

Az egészséges életmód elterjedésével az egészségturisztikai szolgáltatások körében az elmúlt években mindinkább a wellness került a figyelem középpontjába. A wellness egy olyan lehetőség, amely számos eszközt kínál az egészség megőrzésére. A wellness szinte mindent magába foglal, amivel a közérzetünket javíthatjuk. Egyfajta egészséges életmódra próbál nevelni, amelynek az egyik fontos alapelve, hogy törődjünk többet az egészségünkkel, előzzük meg a betegségeket. Eme célra rengeteg kezelést, kúrát fejlesztettek ki, melyek a wellness szállodák kínálati elemeinek tárházát gazdagítva a termék-diverzifikáció eszközeivé váltak.

A wellness, amely egy, a well-being és a wholeness egyesítéséből létrehozott műszó, az átfogóan értelmezett (mentális, fizikai, biológiai) egészség összhangjának megteremtését célozza, és inkább kapcsolatos az életstílus megváltozásával, mint egy-egy konkrét betegség gyógyításával. Az egészségtudatos ember ugyanis életformájával, egészséges táplálkozásával, rendszeres testmozgásával járulhat hozzá egészsége megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez.

A Magyar Wellness Társaság szerint (www.spahungary.hu)

„A wellness olyan életforma, amelynek gyakorlói a civilizáció okozta bántalmakat a test, lélek, szellem együttes kényeztetésével, odafigyeléssel, tudatos életvitellel igyekeznek megelőzni.”

A KPMG nemzetközi tanácsadó cég szerint

„A wellness lényege az egészség megőrzése: a mentális, fizikai és biológiai egészség összhangjának megteremtése; a hangsúly a megelőzésen van, a részvétel önkéntes a kezeléseken.”

A Spa & Wellness magazin szerint

„A wellness olyan életforma, amely az egészséggel kapcsolatos tudás megszerzésével, az egészségi állapot kedvező befolyásolásával a test, a lélek és a szellem optimális állapotát kívánja elérni. A tisztaságot jelképező őselem, a víz, a magyarországi wellnessben az egészség alfája és omegája. (…) Hazánk szinte kimeríthetetlen termálvízkinccsel rendelkezik, olyannyira, hogy e tekintetben az előkelő ötödik helyet foglalja el a világon.”

A németek által kidolgozott wellness-modell (Wolfgang Nahrstedt 2000) felhívja a figyelmet a wellness legfontosabb alappilléreire: a testi, lelki és szociális jó közérzetre, mely az egészség definíciójával analóg, azonban ennek a hármas egységnek a megvalósulását egy feltételhez köti: a környezethez.

Kibővített wellness-modell[8]

A szerepét, abban látja, hogy csak egészséges, tiszta természeti környezetben valósulhat meg mindez. Az embereknek egészségük érdekében rendszeres testi- és szellemi tevékenységeket kell végezniük, a stressz-szint kezelésére meditatív és stresszoldó technikákat kell alkalmazniuk, oda kell figyelni a helyes táplálkozásra, a megfelelő mennyiségű, és „minőségű” pihenésre, a test- és szépségápolásra. Az arányos test, a jó kondíció, az arc, a kéz, a láb ápoltsága több mint esztétikai kérdés. A tudat, hogy a külső jó benyomást kelt, növeli az önbizalmat, javítja a fellépést, ami a siker alapja a karrierben éppúgy, mint a társas kapcsolatokban, a magánéletben. Így a fitnesz egy olyan életforma, amely a jó fizikai erőnlétet, az egészséges életmódot és az esztétikus külsőt helyezi előtérbe. Azt mondhatjuk, hogy a két életforma nem létezhet egymás nélkül, azonban a wellnesstől alapvetően az különbözteti meg a fitneszt, hogy nagyobb szerepet kap benne az aktív, sportos időtöltés és a test formálása. A modell középpontjába helyezi el a saját felelősséget, mellyel rámutat arra, hogy mindenkinek legfőképpen a maga kezében van az egészsége.

Az egészségturizmus népszerűbb, mint valaha, akár a megelőzés, akár a rekreáció a turisták célja, hiszen az egészség a mai generációk értékskáláján a csúcsra ugrott. A 21. század tehát eddig soha nem remélt technikai haladást, új műszaki megoldásokat az információ szinte korlátlan áramlását és irigyelt életminőséget, kényelmet hozott sok ember számára. Ám a motorizáció és urbanizáció pozitívumai mellett súlyosak a gondok is. Ezek egyike az inaktivitás, a mozgásszegény életmód, ami tömeges mozgásszervi elváltozáshoz, deformitáshoz, légzési-keringési zavarokhoz stb. vezetett. „Így napjainkban egyre több ember döbben rá arra, hogy nem csak az elérhető földi javaknak van ára. A legdrágábban megszerezhető és még drágábban megtartható érték az egészség” (Gedő–Rigler 1998).

A wellness üdülés, mint egy tudatos életstílus kifejeződése, egyre nagyobb szerepet kap valamennyi korosztály életében. Az aktív megelőzés bizonyítottan az élvezettel teli élet garanciája, az egészség egy életcél. A wellness célja: egy ésszerű, sikert ígérő és egészséges életstratégia követése.

A testnevelő tanárok, mint az egészségturizmus humánerőforrásai

A gyógyturizmus kínálati elemei a különböző terápiás eljárások, melyek orvosi hátteret igényelnek. Bár tudjuk, hogy a mozgás szerepel a terápiás módszerekben (gyógytorna), azonban erre a területre még a gyógytestnevelőknél is mélyebb ismeretekkel rendelkező gyógytornász végzettség szükségeltetik. Így az egészségturizmus ezen ágába nem igazán lehet a testnevelőket beintegrálni.

Németországban egy reprezentatív felmérés keretében (Der RDA Marktforschungsbericht 2009, Reyseanalyse 2009) megállapították, hogy a válság ellenére is 2007-ről 2008-ra egy mérsékelt bevételnövekedést értek el a hotelek, és az olcsóbb garniszállók, panziók. Míg 2007-ben 16,5 millió eurót, addig 2008-ban 16,6 millió euró bevételt realizáltak (Der RDA Marktforschungsbericht 2009. 13. p.). Mérsékelt növekedés volt megfigyelhető a nyári nyaralások területén, míg 2007-ben a német lakosság 74,8%-a, addig 2008-ban 76,2%-a vett részt nyaralásban. A több mint 5 napos nyaralások száma 2007-ben 62,9 millió volt, mely mérsékelten növekedett 2008-ra, hiszen 64 millióra nőtt. 2009-ben a német utazó lakosság 78%-ának a legfőbb utazási motiváció a nyugalom, pihenés, meleg klíma, a változatosság (kiszakadni a mindennapokból) volt. A megkérdezettek harmadának a nyaralás során végzett fitnesz-aktivitás volt a legvonzóbb. A kutatás szerint az egészségorientált körutazások, városlátogatások, wellness utazások és kúraajánlatok népszerűsége nőtt 2009-ben, melyek növekedése tovább prognosztizálható. 2009-ben ugyancsak nőtt a német szenior korosztály és a fiatalok külföldi desztináció-választásaiban az az irány, melyet az egészségük megőrzése és fittségük megtartása valamint a hosszabb életkor reményében tettek (Der RDA Marktforschungsbericht 2009. 3. p.).

Mindebből prognosztizálható, hogy a demográfiai változások és az ezzel járó elöregedő társadalom hatásaként az egészségturizmus a jövő turizmuspiacának megatrendjévé válik.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2009 decemberében a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő külföldi vendégek száma 1,2%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 3,5%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A belföldi vendégforgalomban a vendégek száma 9,4%-kal, a vendégéjszakák száma 10,0%-kal csökkent. Összességében a vendégek száma 5,9%-kal, a vendégéjszakák száma 7,0%-kal maradt el az egy évvel azelőtti adatokhoz képest. Mind a külföldi, mind a belföldi vendégforgalom csökkenésében érezhető a gazdasági válság hatása. (KSH, www.itthon.hu).

A gazdasági válság legnagyobb vesztesei a háromcsillagos szállodák voltak. 2008-ról 2009-re a 3 csillagos szállodák forgalma 14,8%-kal csökkent, az 5 csillagos szállodáké 2,3%-kal, a négycsillagosoké 0,7%-kal csökkent. A wellness szállodák forgalma csupán 0,3%-kal. (KSH, www.itthon.hu). A válság kevésbé csökkentette a wellness keresletét.

A wellness magába foglalja mindazt, ami a közérzetünk javítását eredményezi.

A wellness programoknak tehát biztosítaniuk kell az ember testi-, lelki- és szociális jó közérzetének állapotát. Mit is kell érteni a wellness programon, milyen elemekből kell állnia?

Magyarországon jelenleg a wellness szállodák kritériumrendszerét a kereskedelmi szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló, többször módosított IKIM rendelet – a legújabb módosítása az 54/2003 (VIII.29) sz. GKM rendelet 2003. nov. 27-től lépett életbe – szabályoz. A rendelet szerint a wellness szállodáknak az alábbi szolgáltatásokat kell kínálniuk:

  1. „A szálloda minimum egyféle beltéri fürdőmedencével rendelkezik (uszoda, pezsgőfürdő, élményfürdő, gyermekmedence).

  2. A szálloda rendelkezik minimum kétféle szauna vagy gőzfürdő létesítménnyel (finn szauna, bioszauna, infraszauna, gőzfürdő, aromakabin, törökfürdő, stb.).

  3. A szálloda az arc-, test-, kéz-, láb- és hajápolási szolgáltatások közül legalább négyféle szépségápolási lehetőséget nyújt (masszázsok, arckezelés, testtekercselés, ultrahangos testkezelés, hajápolás, fodrászat, pedikűr, stb.).

  4. A szálloda legalább hatféle masszázs, relaxációs és egyéb közérzetjavító – vizes és száraz – szolgáltatást kínál (akupunktúra, akupresszúra, izzasztó pakolás, kiropraktika, Bach-terápia, Kneipp-kúra, léböjt, életmód táplálkozási tanácsadás, sóbarlang, masszázstechnikák, stb.).

  5. A szálloda gasztronómiai kínálatában szerepelnek a régióra jellemző, hagyományőrző magyar, továbbá reform- és vegetáriánus étel- és italajánlatok (gyógyteák, frissen préselt gyümölcslé, biobor).

  6. A szálloda minimum négyféle szabadidős sportolási vagy keleti mozgásprogramot kínál, és további minimum egyféle aerobik jellegű tréninget. (Kardio- és izomerősítő gépek szabadidős tevékenységek, szabadidősportok, alternatív mozgásprogramok (min. négyféle: asztalitenisz, vitorlázás, golf, jóga, gyalogtúra, kerékpárkölcsönzés, -túra, lovaglás, szörfözés, Thai Chi, tenisz, aerobik jellegű tréningek (min egyféle: callanetics, stretching, kick-box, Tae-bo, spinning, vízi gimnasztika (aquafitnesz), aerobik, step-aerobik).

  7. A szálloda minimum háromféle közösségi, kulturális, zenei, művészeti programlehetőséget kínál, illetve folyamatosan ajánlja a környék nyújtotta lehetőségeket (kulturális programok, kreatív alkotóműhely, tánc, közös kirándulás, közös játék).

A humánerőforrás tekintetében a rendelet az alábbi feltételeket írja elő:

  • A szálloda rendelkezik kardiogépekkel is felszerelt fitneszteremmel és sportedzővel, sportoktatóval vagy testnevelő tanárral.

  • A szálloda a nappali és a délutáni műszakban rendelkezik legalább egy fő wellness végzettségű vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkező dolgozóval.”

  • Ezenkívül fakultatív szolgáltatásokat sorol fel, melyekre pontszámot ad. (lásd függelék). Ezekből a négycsillagos szállodáknak minimum 130-at az ötcsillagosaknak minimum 170-et kell összegyűjteni.

Ezt a kritériumrendszert az osztrák és német mintához analóg módon készítették el, ahol a kínálati elemek az egészség definíciója mentén lefedi a testi, lelki és szociális jó közérzet biztosításához nélkülözhetetlen kínálati elemeket. A kritériumrendszerből kiderül, hogy a sportmozgások terén elég változatos mozgáslehetőségeket kell kínálni. Ezeknek a sportprogramoknak biztosítani kell az állóképesség fejlesztését a légzési- és keringési rendszer támogatását, illetve az egyes izomcsoportok izolált erejének (relatív erő, erő-állóképesség) fejlesztését. Ezeknek a programoknak a szakszerű lebonyolításához (mint pl. küzdősportok, aerobik, streatching, vízi-gimnasztika, callanetics, tenisz, kerékpár- és gyalogtúra, stb.) nélkülözhetetlen a megfelelő szakember alkalmazása. Így kritériumként fogalmazódik meg a testnevelő tanárok, sportoktatók, vagy edzők, személyi trénerek, aerobikoktatók biztosítása, akiket a szállodának alkalmaznia kell.

Szállodák, ahol aerobik jellegű tréninget kell kínálni.

A Magic Life szállodalánc tagszállodái esetében külön táncos-, énekes-, akrobata animátorokat alkalmaznak a fitnesz és wellness programok lebonyolítására. Az emberek egyre inkább testük tudatában vannak, ez az, amiért szeretik az aerobik órákat. Ezért ezek a programok jó trénert igényelnek, aki attraktív és figyelmes. Mivel az aerobik jó fizikai kondíciót követel, ezért a vendégek igénylik a sok vidámságot és az elégedettség érzését. A program tartalmaz strechinget, aerobikot, zsírégető tornát, stepaerobikot, bokszaerobikot, hip-hop aerobikot, víziaerobikot, capoeirat, a fitnesz centrumban súlyzós edzést, a vendégek ezekből választhatnak. Az órák csak 30 percesek, hogy azok a vendégek is, akik nincsenek hozzászokva ezekhez az órákhoz, csatlakozhassanak. Ezen órák mindegyikét napi kétszer kínálja a szállodalánc. Az animátornak kellemes hangulatot kell teremtenie és a vendégeket szívesen fogadnia és motiválnia. Az animátornak be kell mutatnia a mozdulatokat a vendégeknek és ellenőriznie kell, hogy azokat helyesen végzik-e. Valamint informálja a vendégeket, hogy melyik mozdulatnál melyik izmot használják, és hogyan okozhat sérülést a rosszul végrehajtott mozdulat.

Hazai és nemzetközi kutatások is igazolják, hogy a fürdőkben is egyre nagyobb igény fogalmazódik meg a wellness, fitnesz és sportos programok iránt.

Kerényi és munkatársai (2009) 2009 nyarán a Komáromi Gyógyfürdőben, az Agárdi Termál- és Gyógyfürdőben, és a Pápai Várkertfürdőben 375 fős mintán végzett fürdőkutatás során megállapították, hogy a fürdőválasztás motivációjában a pihenés és a rekreáció nagyobb szerepet játszott, mint maga a fürdő hírneve, sokan vették igénybe a wellness szolgáltatásokat és a fitnesz programokat. A vízi aerobik vagy aqvafitnesz alkalmazására egyik legjobb helyszín lehet a fürdő.

Müller és mtsai fürdőkutatásai (2009) is azt igazolták, hogy a fürdőlátogatók körében egyre markánsabban fogalmazódik meg az igény a fürdőben lévő különböző sportos és wellness programok iránt, mely a desztináció-választás egyik fontos motivációja lehet.

Mosonyi és mtsai (2010) a miskolctapolcai fürdőben 300 megkérdezett fürdőlátogató válaszai alapján megállapították, hogy a rendszeres fürdőlátogatók igénylik a megszokott szabadidős szolgáltatásokat és azok minőségét, s ezt a turisztikai desztinációt a fürdőknek termékfejlesztésük során érvényesíteniük kell.

Korábbi fürdőkutatásom Müller (2009), mely az észak-alföldi régió fürdőiben zajlott, igazolta, hogy fürdőlátogatás beépült a mindennapok programjába, mivel a kínálati elemek bővítésével jó lehetőség adódik a rendszeres testedzésre, a testápolás és kikapcsolódás, a pihenés összekapcsolására, az egészség megőrzésére. A fürdők így a testi-lelki és szociális jó közérzet, az egészség megőrzésének helyszínei is lesznek.

Felhasznált irodalom

B. Fügedi–J. Bognár–L. Honfi–E. Rigler. (2005): Challenges and obstacles in motor learning: The role and functions of contextual factors in gymnastics and calisthenics, Kalokagathia, 3: 68–80.

Barabás Katalin (szerk.) [2006]: Egészségfejlesztés. Budapest, Medicina Könyvkiadó Rt., 269–272. o. Az idézett mű a továbbiakban: Barabás Katalin (szerk.) [2006]

Buda Béla (1998): Elmélet és alkalmazás a mentálhigiénében. Bp. TÁMASZ, 25. p.

Chikán Attila–Demeter Krisztina (1999): Az értékteremtő folyamatok menedzsmentje – termelés, szolgáltatás, logisztika. Aula Kiadó, Budapest.

Der Gesundheitsmarkt – Die Wachstumlokomotive für das 21. Jahrhundert: http://www.kondratieffzyklen.de/6.Kondratieff1.htm

Der RDA Marktforschungsbericht 2009, Reyseanalyse 2009

Der RDA Marktforschungsbericht 2009. 13. p.

Dr.Derzsy Béla (2006): A gimnasztika alapjai. PIREMON Nyomda, Debrecen. Kiadja: Fit-Forma Welness Kft., Budapest 2006.

Dr. Mosonyi Attila PhD–Dr. habil. Könyves Erika–Kerényi Erika–Dr. habil. Müller Anetta (2010): Miskolctapolca egészségturizmusa egy vizsgálat tükrében. International Conference of Tourism, Recreation and Sports Management. 27–28th May 2010. kiadványkötete (CD) 8. o.

Dr. Müller Anetta–Szabó Róbert–Kerényi Erika–Dr. Mosonyi Attila PhD. (2009): Fürdőkutatás a Közép-dunántúli régióban. In. Acta Academiae Pedagogicae Agriensis. XXXVI. Sectio Sport. Sport, életmód, egészség. Az Eszterházy Károly Főiskola tudományos közleményei. Szerkesztő: Honfi László. 65–77. p.

Dr. Wolfgang Nahrstedt (2000): Der Wellnessurlaub, Marktgerechte Angebote Gesundheitstourismus europäischer Kur- und Urlaubsorte; Heilbad und Kurort, 2000. 08. 171–173. p.

Erdős I.: Gimnasztika. Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest, 1992.

Farmosi I. (1999): Mozgásfejlődés. Dialóg Campus Kiadó. Budapest–Pécs. 14–42. p.

Gedő Dolóresz–Rigler Endre (1998): Labdás gyakorlatok a mozgásterápiában. Present Bt., Kecskemét. 5–15. p.

Hansruedi Muller és Eveline Lanz Kaufmann (2001): Az egészségturizmus különleges szegmensének piaci elemzése és összefüggései a szállodaiparral. In: Journal of Vacation Marketing, Vol. 7, No. 1, 1–17. p

http://www.gyogygond.hu/hu/otc

http://www.spahungary.hu/lap.php?id=17

Istvánfy Csaba (1999): Összefogás az ifjúság egészségéért, edzettségéért. In.: Összefogás az Ifjúság egészségéért, edzettségéért, A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének Országos Szakmai Konferenciájának kiadványkötete 1990. 03. 10. (szerk. Istvánfy Cs.) 15–34. p.

Kenesei Zsófia–Kolos Krisztina: Szolgáltatásmarketing és -menedzsment, Alinea Kiadó, 2007

Kenneth H. Cooper (1990): A tökéletes közérzet programja. Sport, Bp. 19–26. p.

Kerényi Erika–Dr. Müller Anetta–Szabó Róbert–Dr. Mosonyi Attila (2009): Analysis of Agárd, Komárom and Pápa's Thermal and Experiences Bath, according the guest's satisfaction. Egészségügyi marketing és telekommunikáció című konferencia kiadványkötete (CD). ISBN: 978-963-06-8473-6., 11. o.

Kristonné dr. Bakos Magdolna (2006): Új szemléletű iskolai testnevelés az ezredfordulón. In: Acta Academiae Pedagogicae Agriensis- Az Eszterházy Károly Főiskola tudományos közleményei. XXXIII. Kötet. Eger. 153–158. p.

KSH 2009, www.itthon.hu

Makszin I.: A testnevelés elmélete és módszertana. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2002.

Marc Cohen–Gerard Bodeker (2008): Understanding the global spa industry: Spa management, Oxford, Butterworth-Heinemann, Chapter 5, 66 p. (Forrás: saját fordítás)

Marketingterv 2004. Magyar Turizmus Rt. 2003. okt. 7. 1–119. p. (www.itthon.hu)

Maslow, A. H. (1968): Toward a psychology of being. Van Nostrand Reinhold Company Incorporation, N. Y.

Mészáros J.–Farmosi I.–Frenkl R.–Mohácsi I. (1990): A gyermeksport biológiai alapjai. 1990. Sport, Bp. 29. p.

Metzing M.: Gimnasztika. Segédjegyzet a gimnasztika vizsgához. TFTI, Budapest, 2004.

Müller Anetta (2009): A szabadidős tevékenységek kínálati elemeinek vizsgálata az egészségtudatos magatartás kialakításában (Debreceni Egyetem ATCAVK, szervezés és gazdálkodás tudományok területe) habilitáció. 28. p. NAT 2003 (http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kfda/0/15797/1)

Müller Anetta: Mozgásvizsgálatok a mozgásegyenletesség és a teljesítménykonstancia példáján. Doktori (PhD) Értekezés tézisei. Budapest, 2004.

Müller–Könyves (2006): A testnevelő tanárok kapcsolódási pontjai az egészségturizmushoz. In: Acta Academiae Pedagogicae Agriensis – Az Eszterházy Károly Főiskola tudományos közleményei. XXXIII. Kötet. Eger. 119–132. p.

NAT 2007 (http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/nat_070926.pdf)

Pikó Bettina (szerk.) [2005]: Ifjúság, káros szenvedélyek és egészség a modern társadalomban. Budapest, L’Harmattan Kiadó, 30. o. Az idézett mű a továbbiakban: Pikó Bettina (szerk.) [2005]

Reichlin Krisztina [2007]: Szabadidő ismeretek. Budapest, BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar, 6. o.

Révai Nagy Lexikona (1989). Az ismeretek Enciklopédiája. I. kötet. Szépirodalmi és Babits Könyvkiadó. 658. p.

Révai Nagy Lexikona (1991) VI. kötet. Szépirodalmi és Babits Könyvkiadó, Bp. 163. p.

Révai Új Lexikona (1996) I. kötet. Babits Kiadó, Szekszárd. 497. p.

Roland Bassler (2003): Minőség és egészségkompetencia az osztrák kúra- és wellness-turizmusban. In: Tourismus Journal (Lucius&Lucius, Stuttgart), 7 Jg. Heft 2. 187-2002. p.

Szántó Miklós (1967): Életmód, művelődés, szabadidő. Budapest, Akadémiai Kiadó, 13. o. Az idézett mű a továbbiakban: Szántó Miklós (1967)

Törőcsik M.: Fogyasztói magatartási trendek hatása az egészségügyi szolgáltatókra. Egészségügyi gazdasági Szemle 2003. január-március, 28. p.

Young SN Lifestile drugs, mood, behaviour and cognition. Journal of Phychiatry Neuroscience 2003? 28 (2): 87–89. p.

www.kondratieffzyklen.de



[8] Dr. Wolfgang Nahrstedt (2000): Der Wellnessurlaub, Marktgerechte Angebote Gesundheitstourismus europäischer Kur- und Urlaubsorte; Heilbad und Kurort, 2000. 08. 171–173. p.