Ugrás a tartalomhoz

Aerobik és fitnesz irányzatok

Müller Anetta, Rácz Ildikó (2011)

Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft.

3.3. Aerobik a rekreációban

3.3. Aerobik a rekreációban

Pikó Bettina életmód-definíciója: „az életmód olyan kerete életünknek, amely mindennapi tevékenységeinket foglalja egybe, szorosan összefügg identitásunkkal, és meghatározza a társadalomban és a kisebb csoportokban kijelölt helyünket.”[4] Meghatározza tehát személyiségünk alapjait, ugyanakkor különböző formában és módon beilleszt minket a társadalomba. Az életmód igen összetett fogalom. Ugyanakkor lehetőségek tárháza is, amely döntés meghozatalára kényszerít minket. A választék pedig igen széles. Sokszor éppen ez okozza a gondot, különösen a mai fiatalok számára. Jó döntést hozni nem egyszerű. A sok alternatíva mérlegelése közben pedig akaratlanul is belebonyolódhat az ember a döntéshozásba. Az ember életét, életmódját nagyban befolyásolja a lakóhelye, lakó környezete, az adott ország életfelfogása, mentalitása, kultúrája.[5]

Az életmódhoz szorosan hozzátartozik a szabadidő-eltöltés. E kettő elválaszthatatlan egymástól. A szabadidő mibenlétét számos kutató meghatározta már. Szántó Miklós szabadidő-fogalma a következő: „A szabadidő, mint időkeret a munkán kívüli időnek az a része, amely az anyagi – tehát gazdasági, társadalmi, fiziológiai – kényszer alapján feltétlenül szükséges elfoglaltságok idején felül, e kényszeren kívül eső tevékenységekre fennmarad.”[6] Reichlin Krisztina a következőképpen vélekedik a szabadidőről: „A szabadidő mindazon foglalatosságok összessége, amelyekben az egyén önként vesz részt, akár azért, hogy kipihenje magát, vagy szórakozzék, vagy társadalmi kapcsolatait ápolja, esetleg tovább képezze magát.”[7] Tulajdonképpen mindkét definíció ugyanazt fejezi ki, csak más oldalról közelíti meg a témát. Az első fogalommeghatározás szabadidőnek tekinti azt az időt, amikor az egyén szabad elhatározásból cselekszik, és azt végez, amit szeretne. Utóbbi definíció remekül magába foglalja mindazon tevékenységeket, amelyeket szabadidejében az egyén űzhet: pihenés, szórakozás, kapcsolataink ápolása, sportolás és a tanulás is.

A rekreáció tehát a szabadidő-eltöltés kultúrája, vagyis magában foglalja a szabadidős tevékenységeket, melyeket a munkánkon és kötelezettségeinken túli szabadidőnkben önként vállalva űzünk.

Az egészségtudatos magatartás terjedésével egyre fokozottabb szerep hárul az ún. egészségvédő és életőrző sportok iránt. Ezek azok, melyek a kardiorespiratorikus állóképességet, szív és tüdő állapotát, valamint az általános erőnlétünket fokozzák. Az aerobik típusú foglalkozások keresletének növekedése egyrészt magyarázható az egészségtudatos fogyasztói magatartással, másrészt a trendekhez való alkalmazkodással.

Az egészség, mint metaiparág termékei és szolgáltatásai iránti kereslet növekedését támasztja alá a Nefiodow (www.kondratieffzyklen.de) által ismertetett 6. Kondratyev-ciklus. Szerinte az elkövetkező időkben a fejlődés szűk keresztmetszete a testileg-lelkileg egészséges ember lesz. Az eddigi Kondratyev-ciklusok a technikáról, a műszaki megoldásokról (1. gőzgép, 2. vasút, acél, 3. elektronika, 4. kőolaj, autó, 5. információ-technológia) szóltak, amelyek számos környezet- és egészségkárosító hatással jártak. Ezzel ellentétben a 6. ciklus fő hajtóereje az egészség, mint metaiparág, az egészséges ember lesz. A ciklus fontos tényezőiként, fontos gazdasági szegmenseiként említi a sportot, a szabadidősportot, a turizmust, a gyógyturizmust, a biotechnológiát és a gyógyszeripart. Persze sokan vitatják a Kondratyev-ciklusok létét, de az nem vitatható, hogy az egészség egyre fontosabb tényezővé válik a társadalomban, gazdasági súlya is egyre szignifikánsabban jelentkezik, és egyre több az egészségtudatos fogyasztóra specializált sport-, fitnesz- és wellnessszolgáltató.

A trendek, mint ahogy azt fent említettem, befolyásolják a szabadidős tevékenységeinket. A trend jelentése irány, irányvonal és az éppen aktuális divatra utal. A rekreáció és szabadidős tevékenységeink területén is a jelen lévő aktuális fogyasztói szokásokat mutatja.

A trendkutatás (prognosztika, futurológia) céljai:

  • a jövő tendenciáinak bemutatása a jelen új jelenségei alapján,

  • elsősorban a profitorientált közegben van kiemelt jelentősége

  • marketing alkalmazása a fogyasztói magatartás új jegyei szerint.

A sport-, fitnesz-, wellness-szolgáltatások keresletét befolyásoló és alátámasztó trendek és az ezekhez viszonyuló fogyasztói magatartások:

Öregedő népesség Európában. Sajnos hazánk és még sok más európai ország, mint Ausztria, Németország, Benelux államok népessége fogy, így növekszik az időskorúak aránya, mivel az átlagéletkor is növekvő tendenciát mutat, ezért nő a minőség, a kényelem, a biztonság iránti igény. A lakosság elöregedése és a mozgásszegény életmód miatt nő a túlsúlyos emberek száma, az elhízás problémája tehát a súlykontroll fontosságát támasztja alá, mely a fitnesztermek, aerobikórák egyik központi momentumává válik. Megnő az igény a life-time jellegű sportok iránt is, melyeket az idősebb generáció is űzhet. Az aerobik típusú foglalkozások esetében azok az órák kerülnek előtérbe az idősebbek esetében, melyek keringésfokozóak, nyújtó-lazító és relaxáló valamint erősítő jellegű gyakorlatokat tartalmaznak. A keringésfokozást esetükben nem a szökdelő gyakorlatokkal, hanem a széles és a váll síkja fölötti karmunkával érjük el. A spinning, a callanetics, jóga és az aerobik bizonyos válfajai (aquafitnesz, alakformáló óra, stb) iránt támasztanak keresletet az idősebbek. A „forever young” kultúra terjedésével az idősebbek is szeretnék megtartani fiatalos, esztétikus külsejüket, melyben ezeknek a mozgásformáknak jelentős a szerepük.

Az egyre magasabb iskolai végzettség és a tapasztaltabbá váló fogyasztók ismerik a jogaikat, egyre inkább tisztában vannak vele, emiatt a kommunikációban szereplő elemeknek sokkal kreatívabb és magasabb színvonalúaknak kell lenniük. Így a profizmus elengedhetetlen egy magára adó edzőteremben dolgozó oktatónak. Már nem elég, ha ilyen helyen csak súlyokat, gépeket, futópadot találunk, vagy csak a hagyományos aerobikórák közül választhatunk. A legújabb trendeket kell ajánlani ahhoz, hogy sikeres és népszerű legyen egy-egy fitneszklub. Ilyen „őrületek” voltak egy-két éve Amerikában, Olaszországban a kardforgatásra épülő óra, valamint az indiai eredetű néptánc, a Masala Bhangra is, vagy napjainkban a táncos Zumba.

Minőség. A termékek és szolgáltatások minősége egyre inkább jelentősen befolyásolja a „vevőket” a vásárlói döntés meghozatalában. A piaci, fogyasztói minőség „kifejezi azt, hogy valamely meghatározott termék vagy szolgáltatás milyen mértékben elégíti ki egy bizonyos felhasználó, fogyasztó igényeit.” (Chikán–Demeter, 1999, 504. old.)

A versenybenmaradás feltétele: a minőség a fitneszkínálatban, méghozzá a fitnesz-szolgáltatásokat és terméket alkotó minden láncszem tekintetében, vagyis egyfajta „holisztikus” megközelítése az egészségnek (reális árak, átgondolt marketing). A vendégek a szolgáltató kiválasztásával markánsan kifejezik viszonyulásukat és elégedettségüket a fitnesz kínálati elemekkel és annak szolgáltatási minőségével szemben.

Az aerobikfoglalkozás helyszíne, az órán alkalmazott eszközök, az aerobik oktatók tekintetében a minőség meghatározó.

Egyediség és stílus (Kenesei 2007). Egyre keresettebbek lesznek a személyre szabott és speciális termékek és szolgáltatások. A fitnesztermek vendégei mind más jellegű egyének, más és más egészségi és fittségi állapottal, különböző célokkal és elvárásokkal, így a szolgáltatásokban az egyén állapotához igazított tréningek, órák és edzésmódszerek, vagy a személyre szabott terhelésadagolás nélkülözhetetlenek. Megnőtt az igény a személyre szabott programok iránt, ezért nélkülözhetetlenek a jól képzett személyi trénerek (personnel trainer). Az edzők specializálódnak különféle területeken, mint amilyen a rehabilitáció, vagy a terhesség alatti torna. Azok az emberek, akik törődnek egészségükkel, egyre több ismerettel rendelkeznek a helyes életmód, táplálkozás, mozgás témaköréből is. Sokat jelent az egyéni foglalkozás, a motiváció, a tudás, a figyelem.

Internet és új innovatív eredmények fokozódó használata. A 21. század az információ és a kommunikáció százada. A versenyképesség egyik legfontosabb eleme, hogy üzeneteink napra készen eljussanak a fogyasztókhoz, melynek egyik leghatékonyabb eszköze az internet. Az interneten történő vásárlás (e-commerce) növekszik napjainkban. A tanárok, edzők, előadók jól képzett szakemberek, akik felhasználják a tudomány, technológia eredményeit. Új edzésmódszerek (zsírégető, alakformáló, stb) és sporteszközök jelennek meg az aerobik órákon is (pl. fitt-ball, body-ball, X-co rúd, stb.) A sportruházatban megjelent az intelligens viselet, amely a test hőelvezetési képességét feltérképezve, az űrtechnológiából átvett elemek segítségével tetőtől talpig, folyamatosan optimális értéken tartja a testhőmérsékletet, hogy viselője bármilyen időjárási körülmények között a legjobb teljesítményt nyújthassa. A sportcipőknél pl. 1979-ben egy korábbi NASA alkalmazott segítségével született meg egy újabb jelentős innováció: a légtalp, a Nike Air Sole. Ennél a technológiánál a talp belsejébe épített műanyag membránokat gázzal töltik fel, melyek a becsapódáskor összenyomódnak, majd kirugóznak. Az aerobikórákra is speciális teremcipőt fejlesztettek ki, mely leginkább igazodik az aerobik jellegű tréningek terheléséhez.

Élménykeresés. Rohanó világunkban minimális idő alatt maximális élményt szeretnénk biztosítani magunknak. Ezért megnőtt a wellness-szállodák kereslete, ahol az aerobikfoglalkozások széles tárházával szintén találkozhatunk. Az aerobikban felhasznált új eszközök és mozgásformák szintén az élményszerűbb órák hátterét adják. Az aerobik olyan mozgásforma, mely mindenki számára élményeket tartogat: az aktívan részt vevők számára a mozgás nyújtotta örömökkel szolgál, a külső szemlélőt pedig vizuális élményekkel kápráztatja el.

Szépségkultusz. Az idősek körében az ún. „forever young” kultúrát megtestesítők körében társadalmi paranccsá vált a fiatalság látszatának fenntartása. Ők azok, akik nagy hangsúlyt fektetnek majd az egészség megőrzésére, a fitnesz-, wellness- és sportszolgáltatások iránt érdeklődnek. A magyar középgeneráció küzd ezekkel a kihívásokkal, hiszen a trendekkel való együtthaladás a munkaképességet és megbecsülést jelenti számukra. A fiatalság, szépség, mint érték a „tökéletes” test, mint piacképes jellemző, a kényeztetés (wellness) és az egyéni kezelések elvárásai, és az ún. életstílus gyógyszerek (stressz-csökkentők, elhízás elleni szerek, mentális képességnövelők, stb.) alkalmazása jellemző rájuk (Young 2003). A fitnesz-szolgáltatók is azt tapasztalják, hogy egyre igényesebb „kinézetre” a vendég. Egyre több sportfelszerelést, ruházatot és sporteszközt, valamint táplálkozáskiegészítő készítményeket, vitamin- és egyéb gyógyhatású készítményeket használnak. Ezen vendégek edzésprogramjának a levezetéséhez egyre több empátia szükséges az aerobikoktatók részéről. Az izomerősítés, a kondicionálás mindig divatban marad a szakemberek szerint, mert az erősebb izomzat már önmagában is jobb egészséget, hatékonyabb anyagcserét, lassúbb öregedési folyamatot jelent. Mindezek mellett nem hanyagolható el a rendszeres izomerősítéssel együtt járó esztétikus megjelenés és önbizalom sem.

Boldogság iránti igény. Mára már nem elég a tünetmentesség, az egészség, az emberek boldogok akarnak lenni. Az egészséghez egyre inkább hozzátartozik az aktivitás, a jó kedély, a boldogság megélése, melyek az élményorientált sportok keresletét dinamizálják, mint pl. az aerobikon belül az új Zumba irányzat. Az edzők azt tanácsolják, hogy ne ragaszkodjunk csak egyfajta mozgáshoz, próbáljunk ki új dolgokat is, leljük örömünket a testedzésben.

Erősödő egészségtudatosság. Ez a sporttermékek és szolgáltatások kiválasztására és a vakáció alatt tanúsított viselkedésre egyaránt hatni fog. Népszerűek lesznek az ún. egészségvédő és életőrző sportok, a természeti sportok és life-time jellegű fizikai aktivitások.

A jóga erősen tartja kiemelt helyét a fitneszben, egyre többen jönnek rá, milyen eredményes a lelki, szellemi, testi egészség megtartásában. Sokan kedvelik a Bikram jógát. Bikram Choudhury a megalkotója, aki speciálisan állította össze az ászanákat azzal a céllal, hogy a test minden részébe oxigéndús vér jusson. Így biztosítja a Bikram jóga az egészséget, a jó közérzetet.

Az utazásoknál is a passzív vízparti turizmus helyett előtérbe kerülnek az aktív turisztikai típusok, valamint az egészségesnek tartott desztinációk is preferáltabbak lesznek. Nő a gyógyfürdők, wellness-szállodák és fitneszcentrumok iránti kereslet.

Egyre inkább nő az igény az életmód-tanácsadás iránt, illetve a betegek használható információkat szeretnének a betegségükkel, a szükséges életmódváltoztatással kapcsolatban, melyet az alábbi nemzetközi kutatások is igazolnak.

Egy Svájcban végzett egészségturisztikai kutatás (Müller, Kaufmann 2001) beszámol arról, hogy a vendégeknek fontos az információ az egészségügyi kérdésekről és az otthon is használható egészségügyi tanács. Ausztriában a víz gyógyító hatásaira vonatkozó adatokat (Bassler 2003) a szükséges információkat a „kúra-szállodák” előadások formájában biztosítják a gyógyászati kezeléseket, gyógyfürdőt igénybe vevő vendégei számára.

Rohanó világunkban a teljesítménykényszerből és időnyomásból fakadóan a fitnesz-szolgáltatók gyakran munkaidőn túli „nyitvatartási” időrenddel alkalmazkodnak a vendégkörhöz. Igen gyakori a vendégekkel való előre történő időpontegyeztetés az edzővel (personnel trainer). Népszerűek azok az edzésmódszerek és aerobikfoglalkozások, melyek viszonylag „rövid” idő alatt magas hatásfokkal járulnak hozzá az egyén különböző céljainak (alakformálás, lokális zsírégetés, kondicionálás, stb.) megvalósításához.

Az egészségpiac is hálózatosodik, hiszen hozzákapcsolódik más területekhez, például az élelmiszergyártókhoz (funkcionális élelmiszerek), turizmushoz (spa, wellness), a divathoz (intelligens sportruházat), a sportgazdasághoz (egészségvédő-, életőrző, life-time sportok), az infokommunikációs technológiához (sms figyelmeztet, hogy vedd be a gyógyszered, betegchipek itt).

Az egészségipar piacosodása, a piaci szemlélet elterjedése jellemző. A világot átfogó piacok kialakulásával együtt jár a gazdaságossági szemlélet, a piac- és versenyképesség új dimenziója, mely a fitnesz-szolgáltatók sikerességét meghatározza.

Egyre több tényleges vásárló esetében – akik megjelennek az egészségpiacon – felmerül az élményvásárlás iránti igény. Mivel a vásárló napjainkban a látványos, csillogó bevásárlóközpontokban szocializálódik, így elvárásai a fitneszpiacon is hasonlóképp alakulnak (hosszú nyitvatartási idő, választási lehetőség, akciók, kedvezmények, szabad döntés, stb.).



[4] Pikó Bettina (szerk.) [2005]: Ifjúság, káros szenvedélyek és egészség a modern társadalomban. Budapest, L’Harmattan Kiadó, 30. o. Az idézett mű a továbbiakban: Pikó Bettina (szerk.) [2005]

[5] Barabás Katalin (szerk.) [2006]: Egészségfejlesztés. Budapest, Medicina Könyvkiadó Rt., 269–272. o. Az idézett mű a továbbiakban: Barabás Katalin (szerk.) [2006]

[6] Szántó Miklós [1967]: Életmód, művelődés, szabadidő. Budapest, Akadémiai Kiadó, 13. o. Az idézett mű a továbbiakban: Szántó Miklós [1967]

[7] Reichlin Krisztina [2007]: Szabadidő ismeretek. Budapest, BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar, 6. o.