Ugrás a tartalomhoz

Aerobik és fitnesz irányzatok

Müller Anetta, Rácz Ildikó (2011)

Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft.

3. fejezet - 3. Az Aerobik mozgásanyagának felhasználási területei

3. fejezet - 3. Az Aerobik mozgásanyagának felhasználási területei

(Írta: Dr. habil. Müller Anetta, Lektorálta: Göltl Katalin)

3.1. Aerobik a közoktatásban

3.1.1. A Nemzeti alaptanterv

A tanterv tartalmi változásai, a tantervfejlesztés egyre markánsabb irányvonalát képezik az oktatással kapcsolatos kutatásoknak. Ahogyan változik a társadalom, úgy változik az igény, az elvárás a tantervek tartalmát illetően. Igen nagy jelentőséggel bír a testnevelés tartalmi szabályozása, tantervi vonatkozása, hiszen a megfelelő időben, az életkorokra adaptált terhelés elősegíti a növekedés, érés folyamatát, elősegíti a társadalomba való beilleszkedést (szocializációt) és életmódalakító hatása is van.

Érdekes megvizsgálni, hogy a Nemzeti alaptantervek (NAT 1995, 2003, 2007) hogyan viszonyultak az egyes készségek, képességek fejlesztéséhez, milyen követelményeket határoztak meg az egyes korosztályok tekintetében. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy a domináns mozgásfeladatok (vizsgálataink során majd ezekből látunk változatokat) milyen csoportosításban és milyen életkorban kerültek kijelölésre.

A 2001-es tanévtől kerettantervek bevezetése vált határozattá, melynek során ugyancsak az anyag csoportosításában és a követelményrendszer megfogalmazásában is változásokról értesült a pedagógustársadalom. Mivel a NAT esetében a képző intézményeknek még helyi tantervet kell készíteni, így szükségszerűen az alaptanterv és a helyi tantervek szabályozási szintje közé egy köztes szabályozási szintet kellett beiktatni, melyet a kerettanterv jelentett.

A kormány 1995-ben kormányrendeletben adta ki először a Nemzeti alaptantervet (NAT 1995). E dokumentum felülvizsgálatát 2002 végén rendelte el az oktatási miniszter a közoktatásról szóló törvény alapján. 2003 elején alakultak meg azok a bizottságok és műhelyek, melyek elkészítették a munkaanyagot és vitára bocsátották (NAT-vita). Így volt ez a NAT 2007 megszületése előtt is.

 

A gimnasztika szerepe a tantervben és a testnevelés órán

A gimnasztika jelentése, tartalma, alkalmazásának formája az antik testkultúra óta sokat változott. Különösen jelentős ez a változás a közelmúlt évtizedeiben, ahol számos neves szakember dolgozott a gimnasztika tartalmának megfogalmazásán (Derzsy, 2001; Erdős, 1992; Farkas, 1992; Metzing, 2004). A gimnasztikát a testnevelésórán történő alkalmazásra a gyakorlatanyag gazdagsága, szabályozhatósága, valamint prevenciós jellege teszi kiválóan alkalmassá. Ezenkívül ismeretes, hogy a gimnasztika jellegű feladatok olyan általános képességfejlesztő gyakorlatokkal és speciális szergyakorlatokkal rendelkeznek, melyek hatékonyan segíthetik a gyermekek egészséges és harmonikus fejlődését (Makszin, 2002).

Egyértelműnek tűnik, hogy a gimnasztika mozgásanyaga fontos eszköz a gyermekek motoros képességének fejlesztésében (Fügedi, Bognár, Honfi és Rigler, 2005). Az is kétségtelen, hogy számos kondicionális és koordinációs képesség fejlesztése a legideálisabban a gimnasztika eszközrendszerével valósítható meg.

Az iskolai testnevelésórák elengedhetetlen része a gimnasztika. A gyerekek sokszor nem értik miért is olyan fontos ez, pedig a gimnasztika az, ami előkészíti a szervezetet, a keringési és légzőrendszert, a vázizom-, ideg- és izomrendszert az intenzív munkavégzésre. A bemelegítéssel fokozatosan emeljük a keringési- és légzőrendszer működési szintjét; az izmok, ízületi szalagok hőmérsékletét és hajlékonyságát, a sérülés, hirtelen mozdulat okozta húzódás elkerülésére. Azonban a gimnasztikát számos módon színesíthetjük pl.: szerek használatával (bordásfal, kézisúlyzó, bot) és zene használatával is. Ezt nevezzük zenés gimnasztikának, aminek alkalmazását kötelezően előírja a Nemzeti alaptanterv.

A zenés gimnasztikában nyugodtan alkalmazhatóak az aerobik bemelegítő szakaszában végzett gyakorlatok, hiszen azok is ugyanazt a célt szolgálják, vagyis hogy előkészítsék a szervezetet, a keringési- és légzőrendszert, a vázizom-, ideg- és izomrendszert az intenzív munkavégzésre. A zenés gimnasztika előnyei, hogy a zene ütemez nekünk, változatos mozgást nyújt a tanulóknak, motiválja őket, fejleszti az állóképességet, a ritmuskészséget és a hajlékonyságot is.

A testnevelésórán a testnevelő tanár az esetek nagy többségében a gimnasztikát utasítással vezeti le. Sok iskolában kimarad a NAT-ban előírt zenés gimnasztika az éves anyagból, pedig a gyerekek sokkal szívesebben hajtják végre, mert több tényező is motiválja őket.

Egyrészt az, hogy ilyenkor a folyamatos gyakorlatvezetést kell alkalmaznia a tanárnak a gimnasztika levezetésénél, tehát a tanár bácsi/tanár néni is dolgozik. Mutatja, hogy mit kell „csinálni”, így a tanulók is szívesebben mozognak.

Másrészt pedig a zene az, ami egy óriási motiváló tényező a tanulók számára. Nagyon fontos a megfelelő ütemű és dallamú zene megválasztása. A zenés-táncos mozgásformák, az aerobik eszközrendszerének alkalmazásával fejlődik az egész motórium és olyan képességek, mint a koordináció, az erő, az állóképesség, az ügyesség és a ritmuskészség is.

3.1.2. NAT – az iskolai testnevelés tükrében

Az iskolai testnevelés és sportolás jó funkciója, hogy a gyermek pszihoszomatikus fejlettségéhez és érdeklődéséhez igazodó játékos mozgástevékenységgel gazdagítsa és fejlessze a tanulók mozgásműveltségét, továbbá pótolja az esetleges elmaradásokat. Koordinációs képességüket fejlessze olyan szintre, hogy az alkalmassá tegye őket a későbbi hatékony mozgásos–cselekvéses tanulásra, sportolásra, elégítse ki a tanulók mozgásszükségletét, fejlessze mozgásos cselekvési biztonságukat, alapvető mozgás- és feladatmegoldó képességeiket.

A testnevelés és a sportolás sajátos eszközeivel hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt, helyesen kezelő személyiséggé váljanak. Olyan fiatalokká, akik ismerik motorikus képességüket, azok fejlesztésének, fenntartásának módját, ismerik és igénylik a mozgásos játék, versengés örömét. Megbecsülik társaik teljesítményét, cselekvésbiztosak, mozgásuk koordinált, esztétikus és kulturált, felismerik a testnevelés és a sport egészségügyi, prevenciós értékeit és a rendszeres fizikai aktivitás életmódjuk részévé válik.

3.1.3. A gimnasztikai elemek és a zenés-táncos mozgásformák lehetséges megjelenése a Nemzeti alaptantervekben

A Nemzeti alaptanterv (NAT) a Magyar Köztársaságnak a közoktatásról szóló az 1993. évi LXXIX. Törvényben, valamint annak 1995. évi módosításában meghatározott alapdokumentuma. A NAT a kötelező oktatás valamennyi hazai iskolában érvényesítendő azon követelményeit foglalja magába, amelynek hozzájárulnak ahhoz, hogy a közoktatás minden iskolatípusában az alapvető tartalmak egységesen és arányosan érvényesüljenek. Ezzel az oktatás nélkülözhetetlen tartalmi egységét és az iskolatípusok közötti átjárhatóságot hivatott elősegíteni.

A NAT 1995 (Nemzeti alaptanterv) leírása az általános iskolai gimnasztikán belül a tananyagra és a tanulói tevékenységre:

3.1. táblázat - Az 1. osztály követelményrendszere a testnevelés és sport műveltségterületén a NAT 1995-ös előírása szerint a gimnasztikára vonatkoztatva

Résztémák – TananyagTanulói tevékenység
Alapállás, terpeszállás, kartartások, karkörzések.

Törzshajlítások előre, hátra, jobbra, balra.

   

Szökdelések.

Egyszerű kéziszergyakorlatok.

   

Bordásfalon végzett gyakorlatok.
Játékos gyakorlatok alapállásnak, guggolóállásnak, guggolótámasznak megfelelő tartásokban, előre, hátra, jobbra, balra, párosan és váltva.

Utasítás és bemutatás alapján szökdelések páros lábbal, egy lábon, (jobb-bal) váltott lábbal.

Labdával, karikával, szalaggal, tornabottal végzett egyszerű gyakorlatok végrehajtása bemutatás alapján és utasítással.

Hátsó és mellső függésben végzett preventív gyakorlatok végzése.


A gyakorlatokat már ilyenkor, az első osztályban is érdemes néha zenére végeztetni (akár a szergyakorlatokat is) ezáltal a ritmuskészség, koordináció már itt fejlődésnek indul.

3.2. táblázat - A 2. osztály követelményrendszere a testnevelés és sport műveltségterületén a NAT 1995-ös előírása szerint a gimnasztikára vonatkoztatva

Résztémák – TananyagTanulói tevékenység
Lábgyakorlatok ismétlése (szökdelések).

Fej-nyak-váll, törzsgyakorlatok.

Nyújtás, hajlítás, fordítás, döntés.

Tartásos helyzetek: ujjtartások: nyújtott, zárt kartartás: nyújtott, hajlított, előre, oldalt, magastartás.

Kéziszergyakorlatok.

Szabadgyakorlatok.

A tananyag folyamatos gyakorlása utasításra és bemutatás után.

Kétütemű szabadgyakorlatok végzése határozott formájú 2 és 4 ütemű gyakorlatok végzése.

Testtartást javító gyakorlatok végzése irányítással.


A szabadgyakorlatok, a kéziszergyakorlatok, a 2 és 4 ütemű gyakorlatok mind gyakorolhatók zenére, a kisebbeknél a zene még motiválóbban hat. Az aerobikban, zenés mozgásformákban (mazsorett) használt alaplépésekhez a különböző kartartások – melyeket előír a tanterv – jól társíthatók.

3.3. táblázat - A 3. osztály követelményrendszere a testnevelés és sport műveltségterületén a NAT 1995-ös előírása szerint a gimnasztikára vonatkoztatva

Résztémák – TananyagTanulói tevékenység
Tartásos helyzetek:

ujj: nyújtott, zárt

kéz: felső, alsó

kar: mély, közép, magas.

Hajlított tartások: csípőhöz, mellkashoz, vállhoz, térdhez.

Fogásmódok: alsó és felsőfogás, madárfogás

Állások: alap, terpesz, oldal és haránt.

térdelés, ülés, fekvés,

mellső fekvőtámasz.

Egyszerű láb-, kar-váll és törzsgyakorlatok ütemes végzése (két és négyütemű) pontos kivitelezése.

Társas és kéziszergyakorlatok.
a tananyagban szereplő különböző tartásos helyzetek, fogásmódok, állások, térdelések, ülés, fekvés gyakorlatai.

A tanult mozgáselemek kivitelezése nehezedő feltételek között (tömött labda, 1 kg-os kézisúlyzó, gumikötél). Játékos gyakorlatok zenére, zenés táncos elemek, mozdulatok beépítése.


A zene itt már konkrétan megjelenik a gimnasztikai követelményrendszerben, a játékos gyakorlatokat zenére, táncos elemek, mozdulatok beépítésével kell színesíteni.

3.4. táblázat - A 4. osztály követelményrendszere a testnevelés és sport műveltségterületén a NAT 1995-ös előírása szerint a gimnasztikára vonatkoztatva

Résztémák – TananyagTanulói tevékenység
Mozgásos alapformák: emelés, leengedés, hajlítás és körzések, szökdelések és ugrások.

Rugózások, összetett törzsmozgások.

A tanult alapformákra épülő 4 és 8 ütemű szabadgyakorlatok. Egyszerű játékos kéziszer (labda, kötél) és szergyakorlatok (bordásfal, pad, zsámoly).
A tananyagban szereplő mozgásos alapformák gyakorlása.

A mozgás alapformáinak összekapcsolása, összetett mozgások begyakorlása.

A kéziszerek használatának fokozódó biztonsága.

Határozott formájú gyakorlatok végzése.

Gyakorlatok ritmusra, zenére a tanult mozgáselemekkel, táncos kivitelezésekkel.


A zenés-táncos mozgásformák, az aerobik alkalmazására kitűnő lehetőséget kínál a ritmusra és zenére végrehajtott gyakorlatok és táncos elemek megkövetelése.

3.5. táblázat - A 5. osztály követelményrendszere a testnevelés és sport műveltségterületén a NAT 1995-ös előírása szerint a gimnasztikára vonatkoztatva

Résztémák – TananyagTanulói tevékenység
Tartásos helyzetek, fogások, ülések, támaszok, függés, mozgásos alapformák, összetett testmozgások 4 és 8 ütemű gyakorlatok.

Kéziszergyakorlatok (kötél, karika, szalag, labda, bot, tömött labda, buzogány).

Társas gyakorlatok. Gyakorlatok zenére.
A tananyagban felsorolt mozgásos alapformák gyakorlása, elsősorban összetett mozgások 4 és 8 ütemű gyakorlatok végrehajtása keretében párban testrészfogással, csoportban.

Társhordások.

Táncos elemek beépítése a zenés gyakorlatokba.


A tananyagban először ebben az osztályban jelennek meg a zenés gyakorlatok és az ezekbe való táncos elemek beépítése.

3.6. táblázat - A 6. osztály követelményrendszere a testnevelés és sport műveltségterületén a NAT 1995-ös előírása szerint a gimnasztikára vonatkoztatva

Résztémák – TananyagTanulói tevékenység
Tartásos helyzetek, mozgásos alapformák, 4-8 ütemű szabadgyakorlatok.

Járások törzsmozgással összekötve.

Futások iram- és irányváltással

Ugrások, dobások.

Emelés-hordás társakkal.

Mászás, függeszkedés (kötél, bordásfal).

Egyensúly gyakorlatok.
A tananyag szerinti helyzetek felvétele, gyakorlatok végrehajtása, mozgások teljesítése egyénileg, párban, sportszerekhez kapcsolódva.

Küzdő-húzó játékok: társordás térdelőtámaszban, lovacskázás egy kézzel, két kézzel, könyökfűzéssel, tolás egymással szemben, háttal.


A 4-8 ütemű szabadgyakorlatokat zenére is végeztessük a tanulókkal a többi tananyag mellett. Ebben a korban már nyugodtan lehet táncos lépéseket alkalmazni a gimnasztikában, a koordináció fejlesztésére. Markánsan megjelenik a különböző kondicionális képességek fejlesztése (relatív erő, erő-állóképesség, állóképesség) melynek szintén kiváló eszköze lehet az aerobik.

3.7. táblázat - A 7. osztály követelményrendszere a testnevelés és sport műveltségterületén a NAT 1995-ös előírása szerint a gimnasztikára vonatkoztatva

Résztémák – TananyagTanulói tevékenység
Mozgásos alapformák felhasználásával 4-8 ütemű szabad, szer és kéziszer gyakorlatok. Járások, futások, mászás, függeszkedés.

Páros és csoportos küzdőgyakorlatok, kötélhúzás.

Egyensúlygyakorlatok.

Mozgás közben végzett szabadgyakorlatok.

Bemelegítő gyakorlat: páros, társas, kéziszeres.

Légzőgyakorlatok.

Zenés gimnasztika.
A tananyagban szereplő mozgások, gyakorlatok végrehajtása.

Egyensúlygyakorlatok.


A zenés gimnasztika a tananyag kötelező része, már a zenére is tudnak figyelni a gyerekek a mozgásukat összhangba hozzák a zenével. Alkalmazhatók táncos, koreografikus lépések. A tanulók fogékonyak az újra.

3.8. táblázat - A 8. osztály követelményrendszere a testnevelés és sport műveltségterületén a NAT 1995-ös előírása szerint a gimnasztikára vonatkoztatva

Résztémák – TananyagTanulói tevékenység
4-8 ütemű szabadgyakorlat, szer- és kéziszergyakorlat.

Páros, társas gyakorlatok.

Egyensúlygyakorlatok.

Önálló bemelegítés 8–10 gyakorlattal.

Zenés gimnasztika.
Szabad szer- és kéziszergyakorlatok végrehajtása emelt szériaszámmal, egyénileg, párban.

Páros és társas gyakorlat.


A tanulók már érzik a zene ritmusát annyira, hogy oda tudnak figyelni a mozgások helyes végrehajtására. Itt is alkalmazhatóak a táncos, koreografált lépések, amiket az aerobikban, vagy más zenés-táncos mozgásformában is alkalmazunk, persze megválogatva az egyes elemeket.

NAT 2003 (http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kfda/0/15797/1)

A NAT 2003-as változata új célokat és alapelveket fogalmaz meg a testnevelés és sport területén a tananyag tartalmát, módszertani aspektusát illetően egyaránt.

Az Európai Unió által meghatározott kulcskompetenciák hatékony fejlesztése érdekében a műveltségterület számára megfogalmazott fejlesztési feladatokat a 21. századi követelményeknek megfelelő színvonalra kell emelni. A testnevelés és sport mozgásanyagának segítségével az eddiginél nagyobb hatékonysággal fejlesztendők a közoktatásban részt vevő korosztályok értelmi képességei is. A mozgás az élet velejárója, nélküle nem képzelhető el semmilyen kognitív funkció működtetése. A műveltségi terület magában foglalja a magyar és egyetemes testkultúra hagyományait, értékeit, amelyek hozzájárulnak a sokoldalúan művelt, aktív személyiség kialakulásához, fejlődéséhez. A fejlesztési feladatok bemutatják a fejlődés, fejlesztés lehetőségét; igazodnak a nemi különbségekhez, a teljesítménybeli determináltságokhoz; figyelembe veszik az életkori sajátosságokat.

A NAT ezen változatában is megtaláljuk a lehetőségét és módját annak, hogy az egyes évfolyamokban a zenés-táncos mozgásformákat, aerobikot felhasználjuk a tanulók képességeinek és kompetenciáinak fejlesztésében.

3.9. táblázat - Az 1–6. évfolyamok követelményrendszere a testnevelés és sport műveltségterületén a NAT 2003-as előírása szerint

1–4. évfolyam 5–6. évfolyam
1–2. évfolyam3–4. évfolyam
Egyszerű 1–4 ütemű alapgimnasztika. Egyszerű alapformájú 1–8 ütemű gimnasztika, esetleg rövidebb gyakorlatsorrá kapcsolva, statikus egyensúlyviszonyok gyakoroltatása talajon és szereken is. Hosszabb alapgimnasztikai sorok egyszerűbb alapformákból.
  Egyszerűbb sportági technikai elemek tanítása (szertorna, RG, atlétikai jellegű technikai elemek). Szertorna, összefüggő gyakorlatok.
Egyszerű koreografált játékok, gyermek-, népi játékok, táncok; gyermekmondókákra, gyermekdalokra koreografált mozgássorok. Rövidebb, egyszerű mozgásrendszerű koreográfiák betanulása. A nép-, modern tánc technikai elemei, rövidebb koreográfiák, etűdök.


A gimnasztikai gyakorlatokat már az 1–4. évfolyamokban is érdemes néha zenére végeztetni (akár a szergyakorlatokat is) ezáltal a ritmuskészség, koordináció már itt fejlődésnek indul. A 3–4. évfolyamokban megjelennek az RG egyszerűbb elemei, amit már zenére hajtanak végre. Már az 1–4. évfolyamban fejlesztési célként fogalmazódik meg a tanult, művi mozgásokból származó, egyszerűbb koreografált mozgássorok bemutatása és ezek reprodukálása. Az 5–6. évfolyamban tananyagban először jelennek meg a zenés gyakorlatok és az ezekbe való modern táncos elemek beépítése, koreográfiák alkalmazása, melyeket már az 1–4. évfolyam követelményei nagyon jól előkésztenek és megalapoznak.

3.10. táblázat - A 7–12. évfolyamok követelményrendszere a testnevelés és sport műveltségterületén a NAT 2003-as előírása szerint

7–8. évfolyam9–12. évfolyam
9–10. évfolyam11–12. (13.) évfolyam
Gimnasztika kéziszerek felhasználásával, zenére bemutatott összefüggő gimnasztikai sorok kialakítása. Gimnasztika szabadgyakorlati alapformákkal, kéziszerekkel, nehezített variációkban, nagyobb ütemszámban. A gimnasztika minden formája, kéziszerekkel, társsal, összefüggő gyakorlatok formájában is.
Koreografált torna-, tánc-, etűdrepertoár, nemnek megfelelő stílus erősítésével. Mindenfajta koreográfia, egyre nagyobb ütemszámú és bonyolultsági szintű, esztétikai igényű megjelenítése. Minden testgyakorlati ág (benne tánc, művészeti előadás, alternatív mozgásformák) tudásszintnek, tanári-tanulói érdeklődésnek megfelelően.


A 7–8. évfolyamtól a tanterv a gimnasztikai gyakorlatokat, gyakorlatsorokat már mindenképp zenei kíséret mellett követeli meg, mely a ritmusképességet és a mozgáskoordináció magasabb szintjét igényli a tanulóktól.

A koreografált tánc egyszerűbb és bonyolultabb változata 7–12. évfolyamok esetében szintén elvárásként fogalmazódik meg.

NAT 2007 (http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/nat_070926.pdf)

A NAT 2007-es változata a gimnasztika és a zenés-táncos elemek, valamint a koreografált mozgások előírásában igen sok hasonlóságot mutat a 2003-as verzióval, azonban kiegészíti azt. Mindenképp egy bővebb változatot jelent.

3.11. táblázat - Az 1–6. évfolyamok követelményrendszere a testnevelés és sport műveltségterületén a NAT 2007-es előírása szerint

1–4. évfolyam5–6. évfolyam
1–2. évfolyam3–4. évfolyam
Egyszerű 1–4 ütemű alapgimnasztika. Oldalasság, saját test érzékelése, testhatárok érzékelése, a felegyenesedés gyakorlatai, nagymozgások, finommotorikus gyakorlatok, sokféle eszközzel. Testtartást javító, játékos feladatok és játékok, talpboltozatot erősítő testgyakorlatok Játékos gimnasztikai gyakorlatok, követő végrehajtással. Egyszerű alapformájú 1–8 ütemű gimnasztika, egyidejű több alapformával, esetleg rövidebb gyakorlatsorrá kapcsolva, statikus egyensúlyviszonyok gyakoroltatása talajon és szereken is. Hosszabb alapgimnasztikai sorok egyszerűbb alapformákból.
  Támaszok, függések, lendületek talajon és bordásfalnál, talajtornaelemek és elemkapcsolatok. Egyszerűbb sportági (pl. szertorna, gördeszka, RG) technikai elemek az egyén alkati és pszichés adottságaihoz, előképzettségéhez alkalmazkodva, differenciáltan. Elemkapcsolatok, talajtorna, összefüggő gyakorlatok, más sportági technikai elemek az egyén alkati és pszichés adottságaihoz, előképzettségéhez alkalmazkodva, differenciáltan.
Egyszerű koreografált játékok, gyermek-, népi játékok, táncok, gyermekmondókákra, gyermekdalokra koreografált mozgássorok. Rövidebb, egyszerű mozgásrendszerű koreográfiák betanulása.  


A NAT 2007-es változata hasonló előírásokat tartalmaz az 1–6. évfolyamok tekintetében, mint a fent már elemzett 2003-as változat. Látható, hogy a mozgáskoordinációt fejlesztő ritmusképesség, térbeli tájékozódóképesség, kinesztézia, egyensúlyérzék, stb. fejlesztésére szintén megköveteli a különféle gimnasztikai gyakorlatokat, torna és RG elemeket, valamint a zenére történő egyszerűbb és bonyolultabb táncos koreográfiák elsajátítását és ezek reprodukálását.

3.12. táblázat - A 7–12. évfolyamok követelményrendszere a testnevelés és sport műveltségterületén a NAT 2007-es előírása szerint

7–8. évfolyam9–12. évfolyam
9–10. évfolyam11–12. (13.) évfolyam
Gimnasztika kéziszerek felhasználásával, zenére bemutatott összefüggő gimnasztikai sorok kialakítása. Gimnasztika szabadgyakorlati alapformákkal, kéziszerekkel, nehezített variációkban, nagyobb ütemszámban. A gimnasztika minden formája, kéziszerekkel, társsal, összefüggő gyakorlatok formájában is.
Küzdősportok (fiúk), esztétikai sportok (lányok) gyakorlása, technikai fejlesztése. Az előző évben tanult küzdősportok tudásszintjének elmélyítése. Küzdőgyakorlatok, küzdősportok, esztétikai sportok a hozzájuk tartozó filozófiai tartalommal.
Koreografált torna-, tánc-, etűdrepertoár, a nemnek megfelelő mozgásstílus erősítésével. Egyre hosszabb, bonyolultabb koreográfiák, különféle mozgásstílusokat képviselő táncsorok, összefüggő tornagyakorlatok előadása, törekvés az egyéni koreográfiákra is. Mindenfajta koreográfia, egyre nagyobb ütemszámú és bonyolultsági szintű, esztétikai igényű megjelenítése. Minden testgyakorlati ág (benne tánc, művészeti előadás, alternatív mozgásformák) a tudásszintnek, tanári-tanulói érdeklődésnek megfelelően.


A NAT 2007-es változata hasonló előírásokat tartalmaz a 7–12. évfolyamok tekintetében, mint a fent már elemzett 2003-as változat. Vagyis tartalmazza:

  • a gimnasztikát kéziszerek felhasználásával,

  • zenére bemutatott összefüggő gimnasztikai sorok kialakítását,

  • általános testtartásjavító, valamint légzőgyakorlatokat,

  • koreografált tánc-, etűdrepertoárt, a nemnek megfelelő mozgásstílus erősítésével.

Amivel túllép az előző változaton az az, hogy a nemek közti különbséget jobban figyelembe veszi, hiszen míg a fiúknál a küzdősportokat, addig a lányoknál az ún. esztétikai sportok (zenés-táncos mozgásformák) gyakorlását és technikai elemeiknek az elsajátítását tűzi ki célul.

3.1.4. Mozgásfejlődés

A tantervi előírásoknak, a szakmai és szakmódszertani ajánlásoknak mindenképp igazodni kell az egyes életkorok mozgásfejlődéséhez. A tananyag tartalmának elő kell segítenie az adott életkor mozgásfejlődését.

A fejlődés egyben egy szakadatlan változást is jelent, amit igen szemléletesen már Lothar frank király is megfogalmazott (795–855), mégpedig ekképpen: „Az idő változik, és vele együtt mi is.” (cit. Mészáros 1990)[2]

A mozgásfejlődés vizsgálatához két kulcsfogalom tartozik. Az egyik a növekedés, mely a szervezetben bekövetkező mennyiségi változásokat testesíti meg, illetve a fejlődés, mely minőségi változások sora. Hazai viszonylatban ezzel a témával foglalkozó kutatók talán egyik legmarkánsabb képviselője: Farmosi István.

Farmosi (1999)[3] definiálásában a mozgásfejlődés: „átfogja az ember sokrétű mozgásformáinak és mozgáskészségeinek – kúszás, mászás, járás, futás, ugrás, dobás, elkapás, ütés, rúgás, ízületi mozgékonyság – egyéni fejlődését, valamint a kondicionális képességek – erő, gyorsaság, állóképesség –, illetve a koordinációs képességek – téri tájékozódóképesség, mozgásátállító, ritmus- és egyensúlyozó képességek stb. – kialakulását.” Csodálatos az emberi mozgás, de még csodálatosabb a mozgás fejlődésének, kialakulásának tanulmányozása.

Első gyermekkor (4–7 év):

A kisgyermek három-, négyéves korától óvodába, hat-, hétéves korától iskolába kerül. Ekkor kapcsolódik be először a rendszeres testnevelésbe, amelynek színvonala hosszú időre megszabja motorikus fejlődését. A gyermek mozgásfejlődésére a már megtanult mozgások tökéletesedése és az első mozgáskombinációk megjelenése a jellemző. A fejlődés három fő irányt követ. Megnyilvánul a teljesítmény javulásában, a mozgásvégrehajtás minőségében, pontosságában és az ismert mozgások kombinációjában. A gyermekek nagy mozgásigénye célratöréssel és kitartással párosul. A kondicionális és koordinációs képességek színvonala a viszonylag gyors lehetőség bővülés ellenére is lemarad az optimálistól, ha a kisgyermek nem részesül kellő színvonalú és mennyiségű testnevelésben.

E korosztály izomfejlődését célszerű úgy kidolgozni, hogy a lehető legtöbb izomcsoportra hassunk. Jó eredményeket érhetünk el, ha igyekszünk szubmaximális terhelést biztosítani. Sok testnevelő, edző esik abba a hibába, hogy túlterheli tanítványait testnevelésórán vagy sportfoglalkozásokon, mondván „egy gyerek soha nem fárad el”. Megint mások igen alacsony terhelést adnak. A terhelés és az aktív pihenő helyes arányát kell biztosítani e gyermekek számára a túlterhelés, illetve az alacsony mozgásinger elkerülése érdekében.

A gyermekek izomtónus szabályozása fejletlen, izomereje a kis izomtömeg következtében kicsi. Az erőbeadás mértékét nem tudja szabályozni. Az izomerő fejlesztését ebben a korban tilos súlyzóval, medicinlabdával végezni, mert ez a csöves csontok hosszanti növekedését gátolja. Ellenben az állóképességi munka serkenti a csöves csontok hosszanti növekedését, erősíti a csontok megvastagodását. Az erő saját testsúllyal való fejlesztésére, valamint a kardiorespiratorikus állóképesség és a koordinációs képességek fejlesztésére kiválóan alkalmas az aerobik.

Második gyermekkor (8–11/12 év):

Ez az életkori periódus a serdülésig tart. Fő jellemzője a nemek közötti testalkati, fiziológiai és motorikus különbségek egyre kifejezettebb megnyilvánulása. 7–10 évig jelentősen javul a motorikus tanulási képesség, amelynek eredményeként rengeteg új mozgást képes a gyermek megfelelő színvonalon elsajátítani. Javul a mozgás ritmusa, csökken a mellékmozgások száma, javul a mozgás gazdaságossága, pontossága, koordináltsága. A fejlődési tendenciák és a mozgásfejlődés eddig elért szintje alapján ez az életszakasz a mozgásfejlődés első csúcsidőszaka, a mozgástanulásra, a mozgástanításra egyik legkedvezőbb periódus a gyermekkorban.

Ezért véleményünk szerint a mozgásfejlődés törvényszerűségeit figyelembe véve kell a szülőknek, az óvónőknek, tanítóknak, testnevelőknek kihasználni a mozgásformák oktatásában, gyakorlásában rejlő azon lehetőségeket, melyek elősegítik a gyermek fejlődését, érését. Látható, hogy az egyes mozgásformák technikájának tökéletesedéséhez, pontosabbá válásához elengedhetetlen az adott mozgások többszöri önálló reprodukciója, illetve irányított gyakorlása. Nyilvánvaló, hogy a mozgásformák fejlődését az egyes képességek fejlődése is döntően befolyásolja (egyensúlyérzék, dinamikus láberő, stb.). A mozgás technikai tökéletesedésével, a képességek fejlődésével a „teljesítmény” javulása is megfigyelhető. Nyilvánvalóan a jobb teljesítmény elérésének egyik feltétele az, hogy koordináltabb, pontosabb, gazdaságosabb legyen a mozgás, hiszen akkor nem a technikai kivitelezésre kell a „nagy energiát” fordítania, hanem a jobb teljesítmény elérésére. A mozgáskoordináció fejlesztésére az aerobik és más zenés koreografált mozgások alkalmazása kiváló eszköz valamennyi pedagógus számára.

Serdülőkor (12/13–15/16 év):

A serdülőkor mozgásfejlődésére igen jelentős hatást gyakorol a serdülési növekedés, amelynek eredményeként megváltoznak a testméretek, a testarányok, illetve a mozgás biomechanikai feltételei. Ennek a testalkati-alaki változásnak eredménye a teljesítményekben jelentkező átmeneti visszaesés, stagnálás. Az erő és állóképesség terén azonban jelentős a fejlődés. Igen jellemző ebben a korban a mozgásteljesítmények nemek közti nagyfokú differenciálódása. A fiúknál ugyanis a fejlődés gyorsulását, míg a lányoknál a lassulását figyelhetjük meg.

Ebben a korszakban a sportolás, a sporthoz való pozitív attitűd mindenképp kedvező irányba fordítja a mozgásfejlődés és mozgásteljesítmény alakulását, ugyanis az edzés ezt az átalakulást tovább módosítja.

A serdülőkor mozgáskivitelezését a nehézkes, görcsös, merev végrehajtás jellemzi. Csökken a motorikus tanulási, átállító és alkalmazkodóképesség, a motorikus teljesítmények fokozott variabilitásával találkozhatunk.

3.1.5. A képességek

A tantervi előírások, követelmények figyelembe veszik az egyes életkorokra és nemekre jellemző képességbeli különbségeket, illetve nagymértékben fejlesztik ezen képességeket. A tananyag tartalmának, módszertani ajánlásának, a testnevelők kreativitásának – az adott életkornak megfelelően – elő kell segítenie a különböző képességek optimális fejlődését.

A képesség (kondicionális, koordinációs, ízületi mozgékonyság) a teljesítményt behatárolja, hiszen genetikailag határozza meg az egyén lehetőségeit egy mozgás sikeres végrehajtásában.

Az első osztályban tanuló gyermekeknél erős a mozgásigény. Nehezen képesek elviselni ezért a fegyelmezést, mozgásaik keretek közé szorítását. Az első osztály második felében az iskolai nevelés eredményeként fejlődés tapasztalható sok területen. Annak ellenére, hogy a gyermekek mozgásigénye változatlanul magas, követik a pedagógus, testnevelő tanár utasításait, alávetik magukat a csoportos foglalkozásoknak. 8–10 éves korban gyors fejlődés mutatkozik az alapvető mozgáskészségekben, valamint a koordinációs képességek közül a mozgástanulás képességben.

Azon sportmozgások végrehajtása és elsajátítása, amelyek nem a természetes mozgásokhoz kötődnek, nagyobb nehézséget jelentenek a számukra, gondolok itt a koreografált, művi mozgásokra. Főleg a dinamikai, téri és ritmusbeli összetevők stabilitása alacsony, ezért a kivitelezésben a kiváló végrehajtástól a teljesen hibás formáig, széles skálán mozog a teljesítmény. A rendszeres gyakorlás és fejlődés hatására a mozgásstabilitás növekszik, a mellékmozgások gyakorisága és terjedelme csökken.

A harmadik–negyedik osztályosok könnyebben tanulnak mozgásos feladatokat, a magyarázat és a bemutatás után általában az első végrehajtásuk is sikeres. Tanulásuk a bemutatáshoz, tárgyhoz kötve lesz igazán eredményes.

Felső tagozatos (11–14 év) korban a korosztály motorikus fejlődését elemezve szembetűnő a nagyfokú mobilitás. Most már azonban nem céltalan mozgásosságról van szó, hanem uralt, valamilyen dologra vonatkozó aktivitásról beszélünk. Minden féle mozgásos tevékenységet szívesen, lelkendezéssel próbálnak ki, szeretik képességüket próbára tenni. Ezzel szemben a 7–8. osztályosoknál – főleg lányoknál – feltűnik a motorikus magatartás ellentmondásossága. E korosztályra mégis inkább az a jellemző, hogy a sport az érdeklődésük előterébe kerül.

A gyerekek többségénél a motorikus képességek jó szintet érnek el. Javul a tanulóképesség és a mozgás tudatos kontrolált irányítása. Ez abban mutatkozik meg, hogy a mozgás végrehajtásában zavaró mellékmozgások térbeli terjedelme és a jelentkezésük gyakorisága is csökken. A mozgás koordináltabb, gazdaságosabb, célszerűbb lesz, növekszik a végrehajtás ereje, tempója.

3.1.6. A koncentráció és a koreográfiák az általános iskolában

A gyermek koncentrálóképessége gyengébb, mint a felnőtté és mindemellett jóval megosztottabb is. Ezért a gyermek aerobikfoglalkozások ideje 45 perc, óvodásoknál 30 perc. Sok múlik az órát vezető tanáron, hogy a program mennyi ideig képes lekötni a gyereket. Ajánlott az óra menetébe játékos elemeket bekapcsolni. Amikor már lankad a figyelem és az érdeklődés, célszerű egy kis játékot (fogójátékot) becsempészni. Maga a gyermek-aerobik program is rendkívül játékos és a gyermek lelkivilágának megfelelően kialakított, mégis, az olyan játékok élénkítő hatását, ahol a versengés fontos szerephez jut, semmi sem helyettesíti.

A koncentrálóképességet figyelembe véve a koreográfiák rövidek, jellegzetesek mégis sokszínűek. Az alapprogram az állatutánzó mozgásra épül, majd azt követik a mese és olimpiai koreográfiák. A célzott korosztály (4–10 év) az utánzó mozgásra a legfogékonyabb. Az utánzó mozgás és az „állattéma” kiválóan összekapcsolható és az már csak hab a tortán, hogy az állatok hangját is utánozhatják a koreográfiák közben.

Mivel az aerobiknak is rengeteg irányzata van, a gyermeki fantáziára épülő aerobikprogram is ezt sűríti magába. A koreográfiák között megtalálható a funnky-s (pl.: pufogó vipera, pillangó, maci) a néptáncos (rózsaszín párduc), latin amerikai (őzike, cica) break-pantomin (denevér bakkecske) az ütemváltás (sas) elemek. Ennek eredményeként a gyermek fantázia-aerobikot tanuló kisgyerekek sokoldalú ízelítőt kaphatnak a mozgás világából.

3.1.7. A zene

A mozgás és a zene funkcionális egysége Arisztotelész szerint: „a zene megteremti az érzelmek szabad logikájának kifejezését, felszabadítja az ember érzelmi életét”. A zene és a mozgás ősidők óta összetartozik. A zene minden emberre hatással van. A zenéből sugárzó erő ritmusba hoz, jelentőséget kölcsönöz mindenféle mozdulatnak. A zene hozzásegít a mozgás összehangolásához, az egyes mozgások ritmikájának kialakításához. A gyerekek sokkal szívesebben vesznek részt zenés órákon, mozgásuk széppé, harmonikussá válik, ha megköveteljük a helyes, esztétikus végrehajtást.

3.1.8. Zeneválasztás az aerobikban

A gyermekaerobikban a legszerencsésebb, ha 120–130 BPM-es, a korosztály számára élvezhető és lehetőleg ismert zenét választunk. (A felnőtteknek való aerobikban az aerob szakaszban akár 155 BPM-mel is dolgozhatunk). Mivel a gyermekaerobikban a koreográfiák az állatok utánzó hangjára, versekre, mondókákra épülnek, ezért célszerű szöveg nélküli zenét választani, így jól hallható és élvezhető tanítványaink hangja a koreográfiák alatt.

A testnevelésórán kívüli aerobik foglalkozások

A foglalkozások időtartama 45 perc. Ebből a bemelegítés 10 perc, ide a fő koreográfiákból is beépíthetünk néhány részt. A fő koreográfiára 20 percet szánjunk, a talajon való erősítésre 10 percet, és még a játékra is marad 5 perc. A fő részt célszerű már ismert koreográfiák átismételésével kezdeni, ezeket összekapcsolni és néhányszor elismételni. Ezek után jöhet a „csemege” az új koreográfiák tanítása és összekapcsolása. Egy órán maximum 4-5 új koreográfiát tanítsunk. A talajon való erősítés a has-, hát- és a karizmokra terjedjen ki.

Az óra végén különböző játékok szerepeljenek (fogyasztó, kígyófogó).

3.1.9. Javaslatok

Korábbi kutatásom alapján is javaslom (Müller 2004) az általános iskola alsó és felső tagozatában a testnevelésóra keretén belül alkalmazzunk zenés gimnasztikát, aerobikelemeket a bemelegítő gyakorlatok során, valamint a koordinációs képességek, különösen a ritmusérzék fejlesztésére alkalmas gyakorlatokat, melyek segíthetik a tanulók koordinált mozgásának kialakulását és a művi, koreografált mozgások elsajátításának eredményességét. Fontos megjegyezni, hogy a tanterv a 4. osztályban előírja a gimnasztikai gyakorlatok reprodukálásának képességét, a torna tananyagában pedig az egyensúlygyakorlatokat helyezi előtérbe. Érdekes, hogy nemcsak a testnevelés és sport műveltség területén követeli meg a NAT (2003, 2007) az RG feladatok kapcsán a zenei és mozgásritmus összehangolását. A ritmusérzék kialakításával kapcsolatos tananyagot a művészetek (ének-zene, tánc és dráma) műveltségi terület elég korai életszakaszban tartalmazza. Míg az ének-zene követelményei között a 4. osztályban „önmagában” szerepel a ritmusképesség, ritmusolvasás, addig a tánc és dráma területén a ritmusérzék már a mozgással kapcsoltan jelenik meg. Már az alsó tagozatban fejlesztési követelményként találjuk: a ritmusképzést, egyszerű táncos mozgáselemeket, a koordinációs készségfejlesztést, helyes testtartás kialakítását, az egyensúly, térérzék és ritmusfejlesztést, valamint egyszerű mozgáselemek összekapcsolását (járás+dobbantás, futás+fordulat). Szerepelnek a mondókákon túl az egyenletes járás közben a különböző ritmusképletek egyenletes zenére történő tapsolása, dobogása. Talán hiúak lehetnének a testnevelők, hogy a „ritmusérzék” fejlesztésére irányuló elemeket miért „viszi el” más műveltségi terület. Nem ez a lényeg, hanem az, hogy foglalkozik a képesség alapjainak megteremtésével. Véleményünk szerint nem véletlen, hogy a művészetek műveltségi területén belül a ritmusérzék „zenei” megalapozása már a 4. osztályban elkezdődik, hiszen ez szolgáltathat majd alapot – a későbbi életévekben – a testnevelési órákon a zenei és mozgásritmus összehangolására.

Láthatjuk, hogy a tanterv keretein belül a koordináció fejlesztésére van mód és lehetőség, azonban ezzel a lehetőséggel csak kevés pedagógus él.

A tantervek az évek során formai, tartalmi és módszertani átalakuláson mentek keresztül. A NAT változatainak (1995, 2003, 2007) áttekintése után levonhatjuk azt a konzekvenciát, hogy a zenés-táncos mozgásformák, a gimnasztikai elemek, a koreografált mozgássorok különböző módon és mélységben, de megtalálhatóak ezekben a tantervekben. Fontos lehet tehát a zenés gimnasztika, a táncos formák, akár az aerobik alkalmazása a testnevelési órákon, hiszen jó eszközt jelent a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztésében.

Változzon a tanterv bárhogy, a lényeg az, hogy a kitűzött célokból, mit, mennyit és hogyan valósítunk meg, ami függ a pedagógus szakmai kompetenciájától, elhivatottságától, és ez az, amit nem lehet előírni, mert ez hivatás kérdése.



[2] Mészáros J.–Farmosi I.–Frenkl R.–Mohácsi I. (1990): A gyermeksport biológiai alapjai. 1990. Sport, Bp. 29. p.

[3] Farmosi I. (1999): Mozgásfejlődés. Dialóg Campus Kiadó. Budapest–Pécs. 14–42. p.