Ugrás a tartalomhoz

Aerobik és fitnesz irányzatok

Müller Anetta, Rácz Ildikó (2011)

Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft.

2.3. Kutatások az aerobik szervezetre gyakorolt hatásáról

2.3. Kutatások az aerobik szervezetre gyakorolt hatásáról

Az aerobikórák elsősorban az állóképességet, illetve a relatív erőt és az erő-állóképességet fejlesztik a kondicionális képességek közül. A mozgáskoordinációra is kedvező az aerobik hatása, hiszen a zenére végzett koreografált gyakorlatok fejlesztik a ritmusképességet, a kinesztéziát, a térbeli tájékozódó képességet, stb. Széles azoknak az irodalmaknak is a tárháza, melyek az aerobik képességfejlesztő vagy egészségre, fizikai fittségre gyakorolt hatását vizsgálják.

Farmosi (1997) kutatásában az aerobik kardirespiratorikus rendszerre gyakorolt hatásairól ír. Hangsúlyozza az aerobik állóképességfejlesztő hatását és szerepét.

Batta Klára (2004 a) kutatásában a vízben végzett akvafitnesz gyakorlatok szervezetre gyakorolt jótékony hatásairól ír. A víz, mint a levegőtől eltérő közeg jelenti a szervezetre gyakorolt egyik hatást, a másikat azok az állóképességi, erő- és nyújtó gyakorlatok, melyeket a vízben alkalmazni lehet. Gerinc- és ízületkímélő az akvafitnesz, hiszen a vízben érvényesül a felhajtóerő, így kevésbé terheljük vele a csont- és ízületi rendszert. Ugyanakkor ezeknek a gyakorlatoknak a rendszeres alkalmazásával jelentős fittség javulást lehet elérni, hiszen a kardiorespiratorikus állóképességet fejlesztik, így javítják a szív és a tüdő állapotát, valamint erősítik az izmokat is.

Ross, E. A. és munkatársai (1999) egy súlykontroll programmal vizsgáltak 42 kövér nőt (BMI index = 32,9), akiknek az átlagsúlyuk 89,2 kg volt, életkoruk szerint 21 és 60 év közöttiek (az átlag 42,9 év volt). 60 héten keresztül tartott a vizsgálat, amit 1 éven keresztül 1995-től 1996-ig ellenőriztek. Arra keresték a választ, hogy hogyan alakul a vizsgált személyek súlycsökkenése, kardiovaszkuláris állapota egy 1200 kcal/d diétával kombinált aerobikprogram során. Illetve egy intenzív életmódprogram alkalmazásával. A mintában szereplők 16 hét után átlagosan 8,3 kg (sd = 3,8) súlycsökkenést értek el az aerobik program alkalmazásával, az életstílus csoportban a súlycsökkenés 7,9 kg volt (sd = 4,2), melyben szignifikáns eltérés volt megfigyelhető. Az aerobikcsoportban szignifikánsan alacsonyabb volt a zsírmentes testtömeg (0,5 [sd = 1,3] kg), mint a másik csoportban (1,4 [1,3] kg; P = 0,3). A koleszterinszint csökkent mindkét csoportban, ám ott nem volt a különbség szignifikáns a két csoport között.

Light, K. C. és munkatársai (1987) 174 fő, 18–22 éves férfiakat vizsgáltak aszerint, hogy az aerob gyakorlatok hogyan befolyásolják a stressz-szint alakulását. Az eredményeket úgy értelmezték, mint annak bizonyítékát, hogy az aerob fizikai tréning is csökkenti a béta-adrenerg szívizom válaszokat a fizikai és viselkedésbeli kihívásokra.

Stanley J. C. és munkatársai (2006) ötvenkilenc egészséges, de ülő életmódot folytató önkéntest vizsgáltak, akik 60–79 évesek voltak. A jelentkezők részt vettek egy 6 hónapos, véletlenszerű klinikai vizsgálaton. Az idősebb felnőttek fele dolgozott az aerobik edzéscsoporttal, az idősebb felnőttek másik fele részt vett a tonizáló és streching kontrollcsoportban. Húsz fiatal felnőtt szolgált alanyul az ellenőrzött mágneses rezonanciavizsgálatban (MRI), és ők nem vettek részt a gyakorlati foglalkozásokban.

Jelentős növekedést figyeltek meg az agy térfogatában, mind szürke- és fehérállomány régióiban azoknál, akik az aerob fitnesztréningen vettek részt, de nem tapasztalták ugyanezt azoknál az idősebb felnőtteknél, akik a nyújtás és a tónus (nonaerobik) ellenőrzése csoportban vettek részt. A tanulmány az idősebb felnőttek fitnesz képzésének szerepét hangsúlyozta.

Az eredmények arra utalnak, hogy a szív- és érrendszeri fitnesz hatással van a takarékos agyszövetre az idősödő embereknél. Ráadásul, ezek az eredmények azt is mutatják, hogy az erős biológiai alap szerepe az aerob fitnesz fenntartására és erősítésére, elengedhetetlen az idős emberek számára.

Több irodalom is beszámol különböző életkorú és egészségi állapotú mintán (egészséges és beteg embereken) végzett kísérletről, ahol az aerob gyakorlatok, aerobik jellegű tréningek pozitívan befolyásolták a vizsgálatban részt vevő személyek fizikai fittségét és mentális állapotát. (Segar M. L. at all 1998, James A. B. at all 1989, Andrea L. D. at all 1999, Neufer P. D. 1989)

Napjainkban nagyon sok honlap foglalkozik a fitnesz, wellness és aerobik különböző típusaival, hiszen a penetráció (internet felhasználók száma nő) terjedésével egyre fokozottabb igényként jelentkezik az információk elektronikus úton való elérése (www.fitball.hu, www.aerobik.lap.hu, www.fitline.hu, www.aquafitnesz.hu, www.aquafitt.hu, stb).

Az aerobik.lap.hu az egyik legszínesebb honlap, ahol olvashatunk az aerobik és fitnesz világát érintő hazai és nemzetközi rendezésű eseményekről, azokról az iskolákról, ahol fitnesz és aerobikoktatás folyik, valamint aerobik szolgáltatásokat kínálnak. Ismertetik az egyesületeket és klubokat, melyekben aerobikoktatás, -gyakorlás és rekreációs kínálat található. Az ajánlólink alatt aerobik edzőtáborokat, baba-mama tornát és nagyon sokféle mozgásprogramot választhatunk. Az aerobik foglalkozások zenei hátterét is meghallgathatjuk, illetve kiválaszthatjuk vagy akár meg is rendelhetjük a zenei CD-ket. Az aerobik és fitneszruházatról és felszerelésekről is informál ez a lap. Ajánl társlapokat, melyek nagyon jól hasznosíthatóak az aerobikot, és a fitneszt kedvelőknek, mint pl. Jóga vagy egészség lap, stb. Az akvafitneszről, otthoni aerobik DVD változatokról, edzőtermekről, alakformálásról is olvashatunk ezen az oldalon.

Felhasznált irodalom

Andrea L. D.–Bess H. M.–James B. K.–Melissa E. G.–Harold W. K.–Steven N. B.: (1999): Comparison of Lifestyle and Structured Interventions to Increase Physical Activity and Cardiorespiratory Fitnesz JAMA. 1999; 281(4):327–334. doi: 10.1001/jama.281.4.327. In: http://jama.ama-assn.org/content/281/4/327.abstract

Barabás A. (1994): Fizikai fittség vizsgálatának és fejlesztésének tapasztalatai és lehetőségei. In: (szerk. Fehérné Mérei I. –Keresztesi K.) Mozgás, mint a pszichoszomatikus fejlesztés eszköze. 26–33. p.

Batta Klára (2004 a): Vízben végzett akvafitnesz gyakorlatok szervezetre gyakorolt jótékony hatásai. In: Természettudományi Közlemények. Nyíregyháza. 2004. 7–19. p.

Batta Klára (2004 b): Akvafitnesz elmélete és gyakorlata I. In: Iskolai Testnevelés és Sport. Elméleti, módszertani és Információs Szaklap. 2004. 20. 12–17. p.

Batta Klára (2005 a): Akvafitnesz. Az erő és az állóképesség fejlesztése mélyvízben. Sóstó- gyógyfürdők Szolgáltató és Fejlesztési Rt., Nyíregyháza. 80. p.

Batta Klára (2005 b): A mélyvizes akvafitnesz óra felépítése és gyakorlatanyaga. In: Iskolai Testnevelés és Sport. Elméleti, módszertani és Információs Szaklap. 2005. 25. 20–26. p.

Batta Klára (2008): Akvafitnesz gyakorlatok I. DVD.

Borbély Attila–Müller Anetta (2008): A testi-lelki harmónia összefüggései és módszertana. Valóság-Térkép-6. PEM tanulmányok VII. Bp. PEM kiadvány. 85–99. p.

Callan Pinckney (1994): Super Callanetics. Intenzív program haladóknak. Magyar Könyvklub, Budapest

Dobozy L.–Jakabházy L. (1992): Sportrekreáció. Magyar Testnevelési Egyetem, jegyzet. Budapest

Dr. Jakabházy László (1996): Fittkontroll I., II., III. Karát Press Nyomdaipari Bt. Budapest

Dr. Könyves E.–Dr. Müller A.–Mondok A. (2004): Az egészségturizmus lehetőségei Hajdúszoboszló példáján; In: Szolnoki Tudományos Közlemények VIII. Szolnok, 2004. IV. szekció (elektronikus verzió, CD).

Farmosi István (1997): A fitnesz- és versenyaerobik hatása a kardiorespiratórikus rendszerre; In: Testnevelés- és Sporttudomány (28) 25. évf. 4. sz. 1997, 9. 42–43.

Fehérné Mérey Ildikó (1996): Mozgás és egészség; Hungarofit: Mérd magad! Változó világ sorozat 8.

Göltl Béláné (1991): A IV. Aerobik világtalálkozó; In: MTE közlemények 3. 143–149. p.

Göltl Katalin (1993): Amit az új aerobikról tudni kell; MTE Bp.

James A. B.–Charles F. E.–David J. M.–Linda K. G.–R. Edward C.–Margaret W. R.–Daphne C. M.–John R.–R. Sanders W. (1989): Cardiovascular and Behavioral Effects of Aerobik Exercise Training in Healthy Older Men and Women. J Gerontol (1989) 44 (5): M147–M157. doi: 10.1093/geronj/44.5.M147 In: http://geronj.oxfordjournals.org/content/44/5/M147.short

Kárai Orsolya (2007): A Spinning helye és szerepe a szabadidő- és versenysportban. Szakdolgozat. Eszterházy Károly Főiskola, 2008. Konzulens: Dr. Müller Anetta

Kenneth H. Cooper (1990): A tökéletes közérzet programja. 2. átdolgozott kiadás. Sport Kiadó. Budapest. 117., 131., 260. p.

Light, K. C.–Obrist, P. A.–James, S. A.–Strogatz, D. S. (1987), Cardiovascular Responses to Stress: II. Relationships to Aerobik Exercise Patterns. Psychophysiology, 24: 79–86. doi: 10.1111/j.1469-8986.1987.tb01865.x

Magyar Réka: A wellnessé a jövő; In: Heti turizmus 6. évf. 2003. 22. sz. p. 34–35.

Magyar Réka: Miért a wellnesst? In: A vendég, 2003. 7–8. sz, p. 12–13.

Maxine T.–Mary S.: Izomnyújtás és lazítás; Panemex Kft. és Grafo Kft., 1999.

Müller A.–Bicsérdy G. (2002): A sport szerepe a főiskolai hallgatók értékrendjében. Mozgásbiológiai Konferencia, Budapest, november 21–23.

Nemes T. A.–Szanyó F. szerk.: Masszőrképzés A-tól Z-ig; Malawi Kiadó, Győr, 2001.

Nemessuri M. (1994): Egészségvédő-életőrző sportok. In: (szerk. Fehérné Mérei I.– Keresztesi K.) Mozgás, mint a pszichoszomatikus fejlesztés eszköze. 130–132. p.

Nemessuri M.: Egészségvédő, életőrző sportok; In: Mozgás, mint a pszichoszomatikus fejlesztés eszköze (szerk.: Fehérné Mérei I.–Keresztesi K.), Multi-Man Kft., Bp. 1996.

Neufer P. D. (1989): The effect of detraining and reduced training on the physiological adaptations to aerobik exercise training. In:Sports medicine. 1989, vol. 8, n5, pp. 302–320 (3 p.).

Osváth Péter (1999): A női testformálás; Eurovina Nyomda, 7–78. p.

Rétsági Erzsébet–Ács Pongrác (2010): Serdülők életmódja és testneveléssel kapcsolatos véleményük. In: Magyar Sporttudományi Szemle. 2010. II. évf. 44. szám. 13–18. p.

Ross, E. A.–Thomas, A. W.–Susan, J. B.–Babette, Z.–Tony, J. V.–Shawn, C. F. (1999): Effects of Lifestyle Activity vs Structured Aerobik Exercise in Obese Women. JAMA. 1999; 281(4):335–340. doi: 10. 1001/jama.281.4.335. In: http://jama.ama-assn.org/content/281/4/335.abstract

Segar M. L.–Katch V. L.–Roth R. S.–Garcia A. W.–Portner T. I.–Glickman S.G.–Haslanger S.–Wilkins E. G. (1998): The effect of aerobik exercise on self-esteem and depressive and anxiety symptoms among breast cancer survivors. Oncol Nurs Forum. 1998 Jan-Feb; 25(1):107-13. In: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/9460778

Stanley J. C.–Kirk I. E.–Paige E. S.–Jenny S. K.–Ruchika P.–Edward M.–Steriani E.–David X. M.–Liang H.–Arthur F. K. (2006): Aerobik Exercise Training Increases Brain Volume in Aging Humans. J Gerontol A Biol Sci Med Sci (2006) 61 (11): 1166-1170. In: http://biomedgerontology.oxfordjournals.org/content/61/11/1166.abstract

Széchenyi József: Streatching; MTE, Budapest. 1992.

Tihanyiné Hős Ágnes: Irányított pedagógiai hatások az önértékelés és helyzetértékelés alakítására felnőttkorban. ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola, 2005

Tihanyiné Hős Ágnes–Fajcsák Zsuzsanna–Dr. Petrikanics Máté (1999): Az aerobik elmélete és gyakorlata – Az aerobikedző-képzés szakkönyve; Budapest. TF

Torkildsen, George (2007): Leisure and recreation Management. 5th edition. Routledge, Taylor and Francis Group, London and New York. USA.

www.fitball.hu

www.aerobik.lap.hu

www.fitline.hu

www.aquafitnesz.hu

www.aquafitt.hu/aquafitnesz