Ugrás a tartalomhoz

Aerobik és fitnesz irányzatok

Müller Anetta, Rácz Ildikó (2011)

Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft.

2.2. Az aerobik oktatás módszertani irodalmai

2.2. Az aerobik oktatás módszertani irodalmai

A mozgások oktatása során központi kérdés a jól, pontosan elsajátított mozgás, mely a jó sportteljesítmény egyik alapfeltétele. Mikor mondhatjuk azt, hogy valaki „tudja”, elsajátította a mozgást, pontosan hajtja végre. Elég az egyszeri végrehajtás, avagy több kell? Tekinthetjük-e a mozgástanulás folyamatát befejezettnek? Vagy egyáltalán jó kifejezés-e a „befejezett” szó? Az ellenőrzés, értékelés során milyen hibákat javítsunk, mikor értékelhetjük a mozgást jónak? Ezek a kérdések rávilágítanak a probléma összetettségére.

A tanítás-tanulás sajátos bipoláris folyamat, mely a tanár és a diák között zajlik. A tanár ismereteket ad át a tanulónak, aki elsajátítja azt. Ez az ismeret a testnevelés és a sport világában a mozgásos cselekvés. Ezért van az, hogy oktatásmódszertana lényegesen eltér a többi műveltségi területétől. A cél-eszköz viszonylatában a testnevelés és sportfoglalkozás is nagyban különbözik. Amíg a sportfoglalkozáson a végső cél az adott mozgás tökéletes elsajátítása, (hiszen a legjobbnak kell lenni küzdelem árán, a győzelem a fontos), addig a testnevelés órán a mozgásos cselekvés elsajátítása csupán eszköz (a cél megvalósítása érdekében), mert a végső cél a tanuló személyiségének fejlesztése. A testnevelésben és a sportban közös vonásként jelentkezik a mozgástanulás folyamata.

A „Mit tanítsunk?” kérdésre a tanterv ad választ, míg a „Hogyan?” kérdésre a módszertan.

Igen jelentősek azok a hazai szakirodalmak, melyek úttörőként meghatározó alapirodalomnak számítottak a hazai aerobikoktatás elindításában és kiteljesedésében, valamint módszertani fejezetikkel segítik a mozgáselsajátítás folyamatát is.

Göltl Katalin (1993)-ban íródott, az aerobik módszertanával foglalkozó könyve nagyon jól tematizálva mutatja be az aerobikóra mozgásanyagát. Az aerobik mozgásanyagát (jumping jack, rocking horse, stb.) rajzos formában is ábrázolja, mely a gyakorlatok elsajátítását segíti. A könyvben az aerobikóra felépítése, az óravezetés módszertani aspektusai kerülnek bemutatásra. A pulzusmérés fontosságára hívja fel a figyelmet és útmutatást ad a pulzusméréshez és pulzusszámításhoz. A nyújtó gyakorlatok területén a korszerű streatching és PNF technikákat ajánlja és ennek módszertani aspektusait mutatja be.

Tihanyiné és mtsai (1999) az aerobik elméletét és gyakorlatát ismertető könyve a „magvető tőke” szerepét töltötte be az aerobikedzők képzésében a TF-en, ahol a kötet meghatározó szakirodalom volt. A könyvben az aerobikóra mozgásanyaga, az óraszerkezet felépítése és oktatás-módszertani vonatkozásai jelennek meg hangsúlyozottan.

Tihanyiné (2005) doktori értekezésében felnőttek önértékelését vizsgálta, melyben irányított aerobik mozgásprogramot alkalmazott. Az aerobik pozitívan befolyásolta a vizsgált személyek önértékelését.

Rácz Ildikó, 1992-ben íródott könyve az ausztriai és német szakirodalomra épült. A szakanyag, módszertani útmutatásai a mai napig érvényesek. Akkor még nem tudhattuk, hogy a fitnesz hatásai egy új sportág megszületésének fontos kulcspontjává válhatnak. Az élettani tényezők felsorolása a hétköznapi ember számára is érthető, és az élsporttól való függetlensége is szabad utat mutathat az olvasó számára.

A cél most sem változott – holott több mint 18 év eltelt azóta, hogy a könyv íródott –, az egészséges életmód és mozgás, akár szervezett vagy más formában az életünk szerves részévé kell, hogy váljon.

Batta Klára (2005 a, 2008) az akvafitnesz mozgásprogramját dolgozta ki. Ismerteti azokat a mélyvízi gyakorlatokat, melyek alkalmasak az erő és állóképesség fejlesztésére. Ez a könyv hasznos módszertani alapirodalom oktatók számára, de közérthető nyelvezete miatt a felhasználók is eredményesen alkalmazhatják a gyakorlatok elsajátítására.

Kimondottan sportszakemberek számára ajánlott ismereteket nyújt Batta Klára (2005 b, 2004 b) publikációja az akvafitneszóra felépítéséről és gyakorlatanyagáról. Módszertani vonatkozásaival segíti az akvafitneszórák tervezetének és vázlatának elkészítését.

Kárai (2007) ismerteti a spinningórák módszertani aspektusait, illetve kérdőíves kutatásban számol be a spinnigórát választó rekreációs sportolók óraválasztásának motivációiról. Kiderül, hogy a spinninget sokan a jó közérzet megtartása a jó kondíció fejlesztése és az ideális testalkat elérése végett választják.

Széles irodalma van a statikus nyújtásnak és izomlazításnak, a relaxációnak is, amit az aerobikóra keretében alkalmazunk (Széchenyi 1992, Maxine T. –Mary S. 1999, Nemes T. A. –Szanyó F. 2001).

Callan P. (1994) a callanetic mozgásprogramról ír. Könyvében sok erősítő és nyújtó-lazító gyakorlatot ír le és illusztrál, így alkalmas az otthoni rekereációs tornák elvégzésére. Bár nem aerobikmozgás a wellness-szállodák kritériumrendszere az aerobik típusú mozgásokhoz sorolja azt is, amit a wellness-szállodáknak kínálniuk kell a vendégeik számára.

Rétsági–Ács (2010) 2009-ben 564 fő dél-dunántúli régióban, valamint 552 fő nyugat-dunántúli régióban tanuló 13–15 év közötti diákok életmódját vizsgálták kérdőíves kutatás formájában. A kutatásuk alátámasztja a zenés táncos mozgásformák népszerűségét és keresletét a 13–15 éves lányok körében. Szabadidejükben a dél-dunántúli és nyugat-dunántúli régióban válaszoló lányok a táncot a 3. helyre tették a kerékpározás és a futás után, amit szívesen végeznek. Ez mutatja, hogy a zenés-táncos mozgásformák a vizsgált korosztály lányainak preferencia-rendszerében előkelő helyen szerepelnek, megelőzve a labdajátékokat vagy az úszást is. A dél-dunántúli régióban a válaszadó diákok 13,2%-a szívesen tanulna táncot, míg a nyugat-dunántúli régióban a tanulók11,9%-a válaszolta ezt. Amennyiben a két régió tanulóit összesítve vizsgálták, a nemek válaszainak tekintetében megállapítható, hogy a fiúk az asztaliteniszt (32%), a lányok a táncot (22%) sajátítanák el legszívesebben.

Nagyon sok videokazetta, majd CD és DVD jelent meg az aerobik mozgásanyagáról oktató jelleggel, illetve otthoni használat céljával. A Béres Alexandra, Bíró Ica, Czanik Balázs, Rubint Réka által bemutatott gyakorlatanyagot sokan használják még ma is, hiszen otthon, kis helyen, különösebb felszerelés nélkül, jól követhető edzésprogramot kínálnak.

Müller–Bicsérdy (2002) a megkérdezettek véleményére alapozva ismertetik, hogy a közgazdász szakos főiskolai hallgatók:

  • 90%-a szükségesnek véli a testnevelésórát a felsőoktatásban,

  • 60%-uk igényelné testnevelésből a fakultációt (még a költségekhez is hajlandó volna hozzájárulni),

  • a heti tananyag elosztását a 80%-uk, a heti 3 × 2, illetve a heti 2 × 2 óra bontásban látná szívesen (a jelenlegi 1 × 2 helyett),

  • a tananyagot túl tradicionálisnak vélik, hiszen érdeklődéssel fordulnának az extrém sportok, a zenés kondicionálóóra, a sportjátékok felé.

A felsőoktatásban is nagyon jól alkalmazható az aerobik testnevelésórán vagy sportfoglalkozás keretében, hiszen a 19–24 éves korosztály lányai kellő motivációt és igényt mutatnak a zenés mozgásformák iránt.