Ugrás a tartalomhoz

Aerobik és fitnesz irányzatok

Müller Anetta, Rácz Ildikó (2011)

Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft.

2. fejezet - 2. Irodalmi áttekintés

2. fejezet - 2. Irodalmi áttekintés

(Írta: Dr. habil. Müller Anetta, Lektorálta: Göltl Katalin)

Évszázados hagyományai vannak azon megfigyeléseknek, amelyek központi témája és kérdése az emberi mozgás. Azzal, hogy a filogenezis alapján az élővilág legfejlettebb egyedeivé váltunk, mindig is érdekeltek bennünket a különböző típusú, formájú és terjedelmű mozgások, amelyekre egyáltalán képesek vagyunk, vagy életünk során képessé válhatunk. Sokszor irigykedve nézzük az állatvilág azon egyedeit, amelyek egyik-másik mutatóban lényegesen felülmúlnak bennünket, ugyanakkor egyfajta megnyugvással fogadjuk, hogyha a mozgásvariációk sokféleségét tekintjük.

Az emberi motórium tanulmányozása kapcsán felfigyelhetünk azokra a kutatásokra, irányzatokra, amelyek a mozgás:

  • szerveződését,

  • elsajátítását,

  • magát a tanulási folyamatot,

  • a tanultak megőrzését,

  • az eredmények hasznosítását követik nyomon.

Mind a természetes mozgásaink (amelyekre az ontogenezis következtében valamennyien alkalmassá válunk), mind a művi vagy kreált mozgások (melyekre meghatározott szomatikus és kondicionális képességekkel rendelkező speciális tanulási folyamatok elvégzése során válunk alkalmassá) sajátosan alakulnak a tanulási folyamatban.

Széles skálája van azoknak az irodalmaknak, melyek az aerobikkal kapcsolatban jelentek meg. A teljesség igénye nélkül ismertetünk párat, módszertanilag csoportosítva azokat.

2.1. Az aerobik szerepe a rekreációban

Az aerobik napjaink egyik legnépszerűbb rekreációs tevékenysége, mely elsősorban a nők körében örvend igen nagy népszerűségnek. Az aerobik és fitnesz boom-ot támasztja alá a gombamód szaporodó fitnesztermek száma, ahol az aerobik jellegű tréningek iránti növekvő kereslettel találkozhatunk hazánkban, de szerte a világban is.

Napjainkban az aerobik és a különböző fitneszprogramok népszerűségét az adja, hogy a testideál nagy változáson ment át a különböző korokban.

Mint divatirányzat, egyre másra bontakoztak ki a Sport for All, a Challange Day, a fitnesz- és a wellnessmozgalmak nagyon sok országban. (Erről olvashatunk: Cooper (1990), Fehérné (1996), Barabás (1994), Nemessuri (1994), Jakabházy (1996) műveiben.) Talán némi túlzás divatirányzatnak titulálni, de az biztos, hogy minden kornak – így korunknak is – megvannak az elvárásai az ideális testalkatot illetően, melyeknek az emberek megpróbálnak eleget tenni. Ezek az alkattípusok a történelem során igen nagy változáson mentek keresztül, melyeket talán legszemléletesebben a művészi alkotások tükrében vehetünk szemügyre.

(Megjegyzés:[1] művészi alkotások (festmények, szobrok, vázaképek, stb.) középpontjában gyakran áll az ember, különösképpen szívesen ábrázolják a női nemet. Az ősi kultúrák a nőt, mint az anyaság, a termékenység megtestesítőjét ábrázolták. Az ideális alkat a kövér, testes hölgy volt. Ha tovább haladunk a korban és megfigyeljük a rubensi vagy rembrandti alakok testét, mai mércével mérve még ezek is enyhén szólva teltkarcsúnak minősíthetők, azonban a kor testideáljának tökéletesen megfeleltek. A 17–19. századi festők (Manet, Toulouse-Lautrec, Gauguin) női alakjai már a mai értelemben vett ideális alkathoz tendálnak. A huszadik század egyik divatos illusztrátora, Boris Vallejo által képviselt fantasy képeken már a „férfiasnak” mondható, kidolgozott, sportos küllemű, szálkás izomzattal rendelkező női test látható.) Míg az őskorban a molett nő volt az ideális és a későbbi korok festészetében is a testes hölgyek voltak a meghatározóak, addig mára nagyot változott a világ és korunk női szépségideáljai vagy a nagyon vékony, sovány hölgyek, vagy az izmos, tónusos testtel rendelkező nők. A férfiaknál is az izmos, sportos testalkat korunk elvárása. Ez a trend növelte a fitnesz- és aerobikprogramot kínáló szabadidő szolgáltatók és ezen a területen működő kis- és középvállalkozások keresletét.

Az aerob testmozgás szervezetre gyakorolt jótékony hatásáról ír Cooper (1990). Az egészséget „tökéletes közérzetként” definiálja, melynek fenntartásához nélkülözhetetlen a rendszeres aerob gyakorlatok végzése. Az egészséges életmód megvalósításához ad útmutatást a Tökéletes közérzet című könyvében, a táplálkozás, a testmozgás, illetve a káros szenvedélyektől való mentesség tekintetében.

A könyvében felsorolja, hogy milyen aerob mozgásokat végezhetünk az egészségünk megőrzése, megtartása céljából illetve a kardiorespiratorikus állóképességünk fejlesztése érdekében. Megemlíti az aerobiktornát, melynél arra hívja fel a figyelmet, hogy nehéz beazonosítani az aerobiktorna energiaigényét, vagyis az óra alatt elégetett kalória mennyiségét, hiszen a mozgás jellegéből adódóan más és más a terhelés intenzitása, valamint függ a mozgásprogramtól is. Az aerobikóra terhelésének megállapításához fontosnak véli a pulzusmérést és a munkapulzus ellenőrzését a foglalkozások során.

A 30 év alatti nőknek az aerobikot, illetve a zenére végzett gyakorlatprogramokat ajánlja aerob kondicionálás céljából. Amennyiben ezeket 8 héten keresztül végzik heti 3 alkalommal, az általa meghatározott pulzusszám mellett (120–160 maximális pulzus percenként), akkor egy megfelelő aerob kondicionálási szintre lehet eljutni, amely a nők „jó” edzettségi kategóriájának megfelelő szintet eredményez. Amennyiben a gyakorlatokat heti 5 alkalommal végezzük 8 héten át, akkor kitűnő edzettségi szintet érhetünk el.

A nyújtó gyakorlatok tekintetében a streatchinget ajánlja, mely segíti a fizikai és mentális ellazulást, valamint a sérülések és húzódások megelőzésében is szerepet játszik.

Bár a kezdetekben valóban elsősorban a nők körében volt népszerű az aerobik sportág, mint ahogy Cooper is nőknek ajánlotta, mára azonban egyre elterjedtebbé vált a férfiak körében is. Hazánkban ennek Katus Attila az egyik meghatározó alakja, aki 1993–2001 között a sportaerobik sportágban versenyzett. Majd 1999–2001 között a magyar válogatott tagjaként trió kategóriában hatszoros világ-, kétszeres Európa-bajnok valamint a 4 évente megrendezésre kerülő Világjátékok győztese.

A fizikai fittségi szintünk és edzettségi állapotunk mérésére hívja fel a figyelmet, csakúgy, mint Fehérné Mérey Ildikó (1996), aki a Hungarofitt és Eurofitt tesztjeit ismerteti. Az aerobik mozgásprogram rendszeres gyakorlásával ezeknél a fittséget vizsgáló teszteknél jó eredményt érhetünk el, hiszen az állóképességet, a relatív erőt és erő-állóképességet mérik, melyeket az aerobik kitűnően fejleszt.

Dobozy–Jakabházy (1992) meghatározzák, hogy egy 1 órás aerobikprogram energiafelhasználása 600 kalória körül mozog, mely így nagyobb energiafelhasználást jelent, mint 1 óra labdajáték (kosárlabda).

Jakabházy (1996) a szabadidős tevékenységek közül bemutatja azokat a legújabb fitnesz és wellness kínálati elemeket, melyek segíthetnek a testi, lelki és szociális jó közérzet állapotának eléréséhez és megtartásához. Az aerobiktól a nordic walking-ig sok olyan szabadidős tevékenységet mutat be, amelyek kedvezőek az állóképességünk javítása érdekében.

Borbély–Müller (2008) a Magic Life szállodalánc rekreációs tevékenységei közül ismertetik azokat a különböző aerobik típusú programokat, mint step aerobik, boksz-aerobik, hip-hop aerobik víziaerobik, capoaeira aerobik, streatching, melyeket a vendégeknek 30 perces foglalkozások keretében szerveznek. Annak akik igénylik a jó hangulatú zenés órákat, melyeket külön erre a célra szakosodott ún. táncos-énekes-akrobata animátorok biztosítanak.

A wellness és fitnesz kapcsán az aerob testmozgás (fitnesz és aerobik) szerepe több műben is megjelenik (Magyar R. 2003, Osváth P. 1999, Könyves és mtsai 2004)



[1] Osváth P. (1999.): A női testformálás. Eurovina Nyomda. 9–19. p.