Ugrás a tartalomhoz

Sport A-tól Z-ig. Általános és különleges sportágak ismerete

Gallovits László, Honfi László, Széles-Kovács Gyula (2011)

Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft.

42. fejezet - Triatlon (Triathlon)

42. fejezet - Triatlon (Triathlon)

A triatlon összetett sportág (úszás, kerékpározás, futás), három szakágból áll, különleges állóképességet kíván ahol a versenyzőknek folyamatosan, megállás nélkül kell teljesíteni a távot, a három szakágban egymást követően.

A versenytávok:

  • sprint: 750 m úszás, 20 km kerékpár 5 km futás;

  • olimpiai: 1500 m úszás, 40 km kerékpár, 10 km futás;

  • középtáv: 2,5 km úszás, 80 km kerékpár, 20 km futás;

  • hosszútáv: 3,8 km kerékpár, 180 km kerékpár 42 195 km futás.

Nemzetközi múlt

Az 1920-as években, Franciaországban rendezték meg a „talpraesettek” versenyét. A résztvevőknek 4 km-t kellett futni, 12 km-t kerékpáron megtenni, s átúszni a Marne folyót. Ezeket a kísérleteket leszámítva a sportág nincs ötvenéves, és valós eredetéről megoszlanak a vélemények. Az egyik verzió szerint a San Diego Track Clubban találták ki, hogy egy kicsit feldobják magukat a sportolók: az első viadalukon 10 kilométert kellett futni, nyolcvanat kerekezni és 500 métert úszni. Egy másik történet úgy szól, hogy a Hawaiin állomásozó amerikai katonák akarták egymásnak megmutatni, ki az igazi legény a gáton: a strandokon dolgozó vízi mentők kisebb gyakorlatain felbuzdulva, egymás után szervezték a szigeteken rendezett viadalok leghosszabb távú változatait, a hetvenes években így született meg az Ironman, amely ma is a sportág leghíresebb versenye. Hawaiiban az első ilyen triatlonversenyt 1978-ban rendezték. Egy triatlonos általában 9 óra alatt teljesíti a Vasember-viadalt, amely 3,8 kilométer úszással kezdődik, majd következik 180 kilométer kerékpáron, végül egy maratoni „levezetésképp” (42 195) km. Az Ironman jó reklámja volt a sportágnak, a média pedig az után figyelt fel rá igazán, hogy egy amerikai induló, Julie Moss a kamerák előtt, élő egyenesben esett össze félholtan. A negatív reklám is reklám, a triatlonosok pedig tanultak az esetből, még keményebb tréningekkel készültek az egyre több helyen megrendezett versenyekre. A triatlon a tévéközvetítésnek köszönheti, hogy önálló sportág lett.

Az első mai értelemben vett triatlonnak az 1975 májusában Mission Bayben rendezett Fiesta Island Race-t tekintjük. A fél mérföld úszást, a 20 mérföld kerékpározást és az 5 mérföld futást 25 résztvevő teljesítette.

1989-re megvolt a világszövetség is (Nemzetközi Triatlon Unió),

A hawaii keménykedéshez képest persze szelídebb adagokat állapítottak meg a hivatalos nemzetközi versenyekre. Az olimpiai változat például a három tusa „nagy testvéreitől” kölcsönözte a távokat: 1500 méter úszás, 40 kilométer kerékpározás és 10 kilométer futás.

Az Európai Triatlon Szövetség (European Triathlon Union, ETU) 1984-ben, a Nemzetközi Triatlon Szövetség (Inetrnational Triathlon Union, ITU) pedig 1989. április 1-jén alakult meg.

Az avignoni megalakulást követően, az első világbajnokságra is sort kerítettek – olimpiai távon 42 ország részvételével – és mivel a háromtusához nem kell semmilyen bonyolult felszerelés, mint az öttusához (lovak, vívópást, lőtér), viharos gyorsasággal terjedt el a földkerekségen. Jelenleg 121 országot számlál a nemzetközi szövetség.

A csodálatos sydney-i Operaházzal a háttérben a sportág 2000-ben mutatkozhatott be a játékokon. A férfiaknál a teljesen esélytelennek tartott kanadai Simon Whitfield győzött, annak ellenére, hogy a kerékpáros etap során belekerült egy tizenötös karambolba, és alig tudott talpon maradni, a hölgyek versenyében a svájci Brigitte McMahon győzedelmeskedett. A futást 25-ikként kezdő Whitfield egyébként fiatalon elhatározta, hogy ha törik, ha szakad, ő valamilyen módon bekerül az Encyclopaedia Britannicába, később pedig rájött, hogy sportolóként erre csak akkor van esélye, ha valamiben a világ legjobbjává válik. Mint a triatlontörténet első olimpiai bajnoka, helyet követel magának a becses kiadvány lapjain.

Hazai múlt

Magyarországon szintén a médiának köszönhetően (a hawaii triatlonról készült film bemutatása) indultak el a triatlon versenyek. Az első ilyen megmérettetésre Vas megyében került sor Vasi Vasember néven, melyet Lovasi András szervezett. Az 1984. június 9-én a versenyrajtnál 203 férfi és 25 nő jelent meg és teljesítette az alábbi távokat: 1100 m úszás, 50 km kerékpár és 10,5 km futás.

A hazai triatlonsport etalonja, Kropkó Péter 1984 szeptemberében Szolnokon indult első triatlonversenyén, ahol tizedik lett. Azóta a nemzetközi triatlonversenyek állandó résztvevője, számos érmes helyezés birtokosa. A világranglista második helyezettje is volt (2005-ben vonult vissza).

A sportág hazai szerveződése 1986-ban indult meg. A Magyar Triatlon Koordinációs Bizottságot ekkor még a Magyar Öttusa Szövetség szakmai irányítása alá helyezték.

A Magyar Triatlon Szövetséget 1989. november 11-én alapították. A szövetség székhelye Szekszárdra került, ahol az óta is működik.

A triatlon világversenyek olimpiai távjain eddig csak junior sikerek (Góg Anikó, Molnár Erika, Gazdag Péter, Héczey András) jutottak hazánknak, a felnőtt sportolók eredményei így egy tisztességes olimpiai helytállás még várat magára.

Két magyar olimpiai résztvevője volt eddig a sportágnak, Molnár Erika és Kuttor Csaba.

Magyarország többször is rendezett triatlon világ- és Európa-bajnokságokat: Kaposvár (1994), Szombathely (1996), Győr (2002), Budapest (2010). A Magyar Triatlon Szövetség 1997-től világranglista pontszerző versenyeket szervez (Tiszaújváros, Győr), amelyek rangját az adja, hogy egyben olimpiai kvalifikációs versenyek is.

A triatlonból fejlődött ki a hűvösebb időkben is teljes erőbedobással művelhető sajátos versenysport, a duatlon (futás, kerékpározás, futás).

A magyar szakemberek tevékenyen részt vettek, vesznek a nemzetközi szövetségek életében. Jelenleg (2000-től) Márkus Gergely az ETU versenyigazgatói posztját tölti be.

Versenyszabályok

A férfi és női versenyen egyaránt 55 sportoló állhat rajthoz az olimpián.

Túl sok extra megkötés nincs, csupán a felszereléseket szabályozzák. Úszásban bármilyen stílus elfogadott, természetesen a gyorsúszást használja az elit. Úszósapka viselése általában kötelező, 14 fokos vízhőmérséklet alatt neoprén dresszt kell húzni, 14 és 20 fok között válaszható ez az egész testet betakaró szerelés, 20 fok fölött viszont nem használható.

Mivel a versenyszámokat folyamatosan, megállás nélkül kell végrehajtani, nagy jelentősége és szigorú szabályai vannak az ún. depózásnak (váltás az egyik szakágból a másikba).

A kerékpározás során a fejvédő kötelező kellék, és a felsőtestet is valamivel el kell takarni, sőt, a „meztelenkedés” még az úszás–kerékpározás közötti átöltözés során sem szabad. Olimpiai távon a bolyozás megengedett. Szintén viselni kell valamit a futás során is. Folyadékbevitel, táplálékbevitel a versenypálya mellett felállított standoknál lehetséges.

A mezőny tömegrajttal indul az úszásnál. Pihenő nincs a számok között, rapid módon kell átöltözni az úszást követően, illetve cipőt cserélni a kerekezés után. A végső sorrend a futás befutási sorrendje.

Hivatalos olimpiai versenyszám (férfi–női)

Egyéni.

Magyar Triatlon Szövetség

7100 Szekszárd, Keselyűsi út 3. (Sportcsarnok)

Telefon/fax: 74/510-844

E-mail:

WEB: www.triatlon.hu