Ugrás a tartalomhoz

Sport A-tól Z-ig. Általános és különleges sportágak ismerete

Gallovits László, Honfi László, Széles-Kovács Gyula (2011)

Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft.

40. fejezet - Tollaslabda (Badminton)

40. fejezet - Tollaslabda (Badminton)

Ősi ütős játék a tollaslabdázás, melyet egyéni, páros és vegyes páros formában játszanak. A könnyű tömegű labdát a két térfél között kifeszített háló fölött úgy ütik át a játékosok az ütővel, hogy az ellenfél ne tudja azt visszaütni. Az a győztes aki, vagy akik hamarabb elérik a játszmához szükséges pontszámot.

Nemzetközi múlt

A tollaslabdázás ősrégi tevékenység, évezredekkel ezelőtti játékokból ered. Ősei közül említésre méltó a kínai „dsi-dsien-dsi”, az aztékok „indiaco”, a görögök „szférika”, a rómaiak „paganica” és a japánok „oibane” nevű játéka. Amerikából az indiánok „indiako” játékát spanyol hajósok hozták át Európába. Ezt később Franciaországban és Olaszországban is játszották.

Mégis a tollaslabdázás igazi elődjének Európában a „jeu volant” (repülő játék) tekinthető, melyet a XVII. századtól kezdve előszeretettel játszottak az uralkodói udvarokban. Több festmény, művészeti alkotás született ekkor, melyek ihletését tollaslabdázó urak és úrnők adták. Rendszeresen játszotta a játékot IV. Henrik francia és I. Jakab angol király is, de a svéd uralkodói udvarban is gyakran hódoltak az ilyen jellegű tevékenységnek.

A tollaslabda mai formáját brit katonatisztek játszották, és kezdettől fogva versenyeztek is. A játékot Indiában ismerték meg 1860 táján „poona” néven és honosították meg Angliában.

Az első versenyt 1872-ben az angliai Badminton városkában, Beaufort herceg birtokán játszották, s innen származik a ma is használatos „badminton” elnevezés.

Bath városában alakul meg az első klub, majd sorra a többi, melyek 1893. szeptember 12-én szervezték meg az Angol Tollaslabda Szövetséget (Badminton Association of England). Még ugyanebben az évben megrendezik az első összangol bajnokságot London külvárosában, Wembley-ben. Ezt a versenyt tekintették évtizedeken át nem hivatalos egyéni világbajnokságnak. A tollaslabdázás egyre népszerűbb lett Európában. A britek után Németországban, Írországban, Dániában is egyre többen hódoltak a játéknak.

A Nemzetközi Tollaslabda Szövetséget (International Badminton Federation, IBF) 1934. július 5-én kilenc ország küldöttei hívták életre, első elnökének sir George Thomast választották. Ma több mint 150 tagszervezetet számlál a nemzetközi szövetség, melynek Magyarország 1970 óta tagja. 1967. szeptember 24-én Frankfurt am Mainban tizenegy ország részvételével létrejött az Európai Tollaslabda Szövetség (European Badminton Union, EBU), melynek jelenleg minden európai ország tagja.

A nemzetközi versenyek közül az IBF 1948-tól bonyolítja le a Thomas Kupa férfi, 1956-tól az Uber Kupa női és 1989-től a Sudirman Kupa vegyes csapatbajnokságot, 1977-től a felnőtt egyéni világbajnokságot, 1983-tól a Világ Nagydíj versenyeket. Az EBU 1968-tól rendez kétévenként felnőtt egyéni Európa-bajnokságot, 1972-től csapat Európa-bajnokságot, valamint 1969-től szintén kétévenként ifjúsági egyéni Európa-bajnokságot és 1975-től csapat Európa-bajnokságot is. Gazdája a Helvetia Kupa „B” csoportos csapat Európa-bajnokságnak, és a Bajnokcsapatok Európa Kupájának.

A tollaslabdázás először az 1972. évi müncheni, valamint az 1988. évi szöuli nyári olimpiai játékokon bemutató sportágként szerepelt. 1992-ben, Barcelonában a férfi és női egyes, valamint a férfi, és női páros versenyszámokkal debütált. Az atlantai játékok óta ötödik versenyszámként a vegyes páros is bekerült a programba.

Hosszú idők óta a sportág meghatározó nemzetei mind férfi, mind női vonalon Kína és a Koreai Köztársaság. Az utóbbi ország versenyzője, Kim Dong Mun két olimpiai elsőséggel is büszkélkedhet (1996–2000).

Hazai múlt

A tollaslabdázás első hazai nyomait a XVIII. század második felében, Mátyus István orvos kétkötetes művében találhatjuk, melyben leírja, hogy úriasszonyok egymással szemben állva dicséretes ügyességgel „tollas laptát tsapdozgatnak”. Az 1930-as években, Dániában járt magyar testnevelők próbálkoznak a játék meghonosításával Budapesten, a László Gimnáziumban és Debrecenben, a Polgári Fiúiskolában, iskolai órák keretében.

Az első egyéni versenyt 1940-ben, Balatonföldváron bonyolítják le, de a sportág megalapítási évének 1960-at tekintjük. Ekkor volt az első hivatalos verseny a Népligetben a Közalkalmazottak Szakszervezete Sportszakosztályának szervezésében, később ezt az első magyar bajnokságként ismerték el, majd egy év múlva ők rendezték az első csapatbajnokságot is. Az első bajnokságot a férfiaknál Rázsó Pál, a nőknél Komjátszeghy Endréné nyerte. Az események ettől kezdve felgyorsultak. A budapesti kerületek sorra megalakították Tollaslabda Bizottságaikat és Szövetségeiket. Létrejöttek az első vidéki klubok. A játék népszerűbb lett és a szabadtérről bevonult a fedett csarnokokba, tornatermekbe.

A Magyar Testnevelési és Sportszövetség 1966. június 3-án ismerte el a tollaslabdázást hivatalos hazai sportágként és létrehozta a Magyar Tenisz Szövetség Tollaslabda Bizottságát. Pár év múlva, 1969. június 1-jén megalakult az önálló Magyar Tollaslabda Szövetség, mely 1970 óta tagja az IBF-nek és 1973 óta az EBU-nak.

Versenyzőink először 1980-ban szerepeltek Európa-bajnokságon, ahol a Vargáné Cserni Éva–Vigh Ildikó páros a legjobb nyolc közé került. 1990-ben vettünk először részt csapat világbajnokságon.

Olimpiára kétszer jutottak ki magyar versenyzők. Először női csapattal vettünk részt Barcelonában, majd Atlantában Ódor Andrea képviselte színeinket. Helyezést nem értek el versenyzőink.

Magyarországon a versenyszakosztályok mellett egyre több diáksport egyesület és szabadidősport egyesület foglalkoztatja a tollaslabdázni vágyókat. Újonc (U13), gyermek (U15), serdülő (U17), ifjúsági (U19), felnőtt és szenior korcsoportok részére rendeznek egyéni és csapatversenyeket.

Versenyszabályok

A tollaslabda játékot életkortól és nemtől függetlenül mindenki űzheti. Szélcsendes időben szabadtéren kötetlen formában, vagy pályán, továbbá tornateremben. Versenysportként a tollast egy 13,40 × 6,10 méteres pályán játsszák. A szabványméretű labdát egy 1,55 m magasan elhelyezett háló fölött kell átütni az ellenfél térfelére. A férfi meccseket 15 pontig, míg a nőkét és a vegyes párost 11 pontig játsszák, két nyert játszmáig. Alapvető szabály, hogy pontot mindig csak az adogató játékos érhet el. A mérkőzést játékvezető irányítja, akinek munkáját a vonalbírók és az adogató-bíró segíti.

Hivatalos olimpiai versenyszámok (férfiak–nők)

Egyéni, páros és vegyes páros.

Magyar Tollaslabda Szövetség

Magyar Sport Háza

1146 Budapest Istvánmezei út 1–3.

Telefon: (+36 1) 460-6903

Fax: (+36 1) 460-6904

E-mail:

WEB: www.badminton.hu