Ugrás a tartalomhoz

Sport A-tól Z-ig. Általános és különleges sportágak ismerete

Gallovits László, Honfi László, Széles-Kovács Gyula (2011)

Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft.

39. fejezet - Tenisz (Tennis)

39. fejezet - Tenisz (Tennis)

A tenisz speciális ütővel játszott labdajáték. A játék célja átütni a labdát a háló felett oly módon, hogy a kijelölt területen érjen földet, és meghiúsítsa az ellenfél minden kísérletét a labda visszaütésére. A játékot hálóval kettéosztott pályán játsszák. Két játékos vagy két pár küzd egymással. Aszerint, hogy hány játékos játszik egymás ellen, egyes, páros (vegyes páros) játéknak nevezzük. A teniszsport iránt nemcsak hazánkban, hanem az egész világon igen nagy az érdeklődés, és a tenisz ma – az amatőr és a profi játékosok számát tekintve – a legnépszerűbb sportágak egyike.

Nemzetközi múlt

A történelemben jártasak szerint a játék őse Rómában keletkezett, és első kísérletének a trigon nevű labdajátékot tekintjük. A trigont hárman játszották, ahol a játékosok háromszög alakban helyezkedtek el. Később a játékteret falakkal vették körül, ami a játéktér tartozéka lett. A szabadtéri változat népi játék maradt, a labdaházi változat azonban bevonult az előkelőségek udvaraiba, palotáiba.

Kezdetben a labdát nyújtott tenyérrel, puszta kézzel ütötték, és a játék lényegét (a maihoz hasonlóan) a labda ütése és visszaütése képezte.

Később a játékhoz pergamennel borított faütőt, úgynevezett battoirt használtak, amelyet a XV. század végére bélhúrral váltottak fel. A mai teniszütő ősét, pontosabban keretét fából és csontból készítették.

A tenisz elnevezése egyesek szerint a görög taino (feszíteni) és a taenia (zsineg) kifejezésekből keletkezett, azonban sokkal valószínűbb, hogy a paume játékban használt tenez (fogadd) szó őse.

1870 táján Walter Clopton Wingfield kitalált egy füvön játszható ütős játékot, melynek pályája a háló vonalában keskenyebb az alapvonalaknál. A játékot sphai-ristike névre keresztelték, ebből lett 1877-ben a lawn tenis, amelynek pályája megegyezett a mai teniszpályáéval.

1875. május 24-én adta ki az első teniszkódexet Marylebonban, melyben a háló magasságát 1890-ben határozták meg véglegesen, a labda súlyát pedig 1902-ben.

1877. július 9-én tartották meg az első brit bajnoki tornát, amelyet mindmáig nem hivatalos világbajnokságnak tekintenek.

Az első nemzetközi mérkőzést 1883-ban játszották Wimbledon gyepén.

Európában a salakpályás versenyek kezdtek hódítani. Később a „nem hivatalos” salakpályás világbajnokság helyszíne Párizs lett.

Észak-Amerikában 1881-ben, Angliában 1888-ban alakult meg a nemzeti szövetség. Utóbbi hosszú időkre a sportág irányadó testületévé vált az egész világon.

A csapatvilágbajnoki vándordíjat (Davis Kupa) Dwight Filley Davis alapította 1900-ban, és az első mérkőzést 1900 augusztusában, Bostonban bonyolították le.

A tenisz hosszú ideig az olimpiák műsorán is szerepelt.

A Nemzetközi Lawn Tennis Szövetség 1913. március 1-jén alakult.

1968-ban jelentős döntést hozott az ILTF: az ún. „nyílt egyéni versenyek” kapui megnyíltak a hivatásos játékosok előtt.

A hetvenes évek elején jelent meg a pontszámításon alapuló versenysorozat az ATP (Association of Tennis Professionals). Az 1972-ben, Forest Hillsben megalakult Hivatásos Játékosok Szövetsége által kiadott rangsor fontos szerepet játszik a világ teniszéletében.

Az Európai Tenisz Szövetség, az ETA (European Tennis Association) 1975-ben alakult meg Rómában. A Nemzetközi Tenisz Szövetség 1877-ben törölte a „Lawn” kifejezést az elnevezésből, az új név tehát: ITF. A szövetség jelenleg 205 tagországgal rendelkezik.

A legutóbbi olimpiákon egyesben (férfi, női) és párosban (férfi, női) hirdettek bajnokot.

A sportág meghatározó országait nehéz lenne felsorolni, hiszen a világ majd minden szeglete büszkélkedhet kiváló játékossal. Talán az amerikaiak számítanak a legjobbaknak. Az olimpiák történetében az angol Reginald Doherty három aranyérme kíván még említést.

A mai teniszélet legmeghatározóbb személyiségei az ATP ranglista első helyezettjei.

Hazai múlt

Mátyás király korához kötődik a tenyérjátékhoz fűződő első írásbeli emlék. A XVI. században Miksa császár labdaházat épített Pozsonyban.

A XIX. század közepén használatos volt a sárospataki vár labdaháza is. Gróf Széchenyi István nyugati utazásain megismerte és megkedvelte a tenyérjátékot, és 1846-ban játszott is Sárospatakon.

A gyeptenisz mindössze hat évvel később vált ismertté, mint Angliában. Az első ilyen pályát Zsigmondy Pál építette 1881-ben a városligeti Fasorban. A Lóversenytéren egy főrangú társaság alapította 1883-ban az első tenisszel foglalkozó egyesületet Budapesti Lawn Tennis Egylet néven.

Balatonfüreden a Stefánia Yacht Egylet 1886-ban egy úgynevezett labdázó helyet létesített. Egy évvel később műsorra tűzték a gyepteniszjátékot is, és 1888-ban már az első teniszversenyt is lebonyolították.

Az első nyilvános versenyt a szabadkai Achilles SE rendezte meg 1893.szeptember 16-án Palicson, és még ugyanebben az évben jelent meg a teniszszabályok első magyar kiadása is.

Az első bajnoki díjat Pálffy Paulina szerezte meg a férfi játékosok előtt.

1907. április 7-én a BKE városligeti csarnokában megalakult a Magyar Országos Lawn Tennis Szövetség.

1923-ban megnyílt a városligeti fedett pálya, és megkezdődtek a csapatbajnoki mérkőzések is a Kertész Tódor vándordíjért.

1924 májusában Magyarország együttese első ízben vett részt a Davis Kupa küzdelmeiben Dániával szemben azonban 3 : 2 arányban alulmaradt.

Wimbledonban 1925-ben jelent meg az első magyar játékos. Kehrling Béla férfi párosban rögtön a harmadik helyen végzett, majd két évtizeden át szinte egyedül képviselte a hazai teniszsportot.

A második világháború után a magyar teniszsport jelentős sikereket könyvelhetett el. Asbóth János 1947-ben Párizsban megnyerte a férfi egyest, majd 1948-ban Wimbledonban harmadik lett. Tíz évvel később Körmöczy Zsuzsa is diadalmaskodott Párizsban, Wimbledonban pedig harmadik helyezést ért el, és a világranglista második helyére került.

Később Taróczy Balázs nevét kapta szárnyra a világhír. Manapság pedig Szávay Ágnes a legeredményesebb magyar teniszező.

Tapavicza Momcsillo mindjárt az első újkori olimpián bronzéremmel mutatkozott be a férfi egyes versenyben, azóta sajnos nem születtek magyar helyezések.

Versenyszabályok

A játékos(ok) a háló két egymással szemben levő oldalán állnak fel. A szabályszerű adogatás és fogadás után a labdát kijelölt vonalak között (a vonalak hozzátartoznak a pálya össz-méretéhez) a pálya egyik oldaláról – a háló felett – a pálya ellenkező oldalára ütik, mindaddig, míg az egyik játékos hibájából be nem fejeződik a játék. Ezek a labdamenetek az eredményszámítás alapjai. A párost szélesebb pályán játsszák. Szabályai, az adogatás sorrendjének kivételével, az egyes játékkal egyeznek meg.

A játék az alapvonal mögötti adogatással indul, melynek lehetősége minden játék után a fogadó játékosra száll át. A hibás első adogatás (szerva) megismételhető, és ha ez is szabálytalan, akkor az adogató kettős hibát követ el. A játék pontját automatikusan a szervát fogadó játékos kapja.

A mérkőzés során vagy röptével, vagy maximum egy földet érés után ütővel eltalált és háló felett az ellenfél térfelére érkező labda maradhat játékban.

Páros játék során a partnerek minden játékban felváltva fogadják az adogatást. Egy labdamenet alatt a párok felváltva ütik meg a labdát, és mindegyik pár bármelyik tagja visszaütheti.

Mérkőzés közben a labda megérintheti a hálót, vagy megkerülheti a hálótartó oszlopot, ha ezt követően a megfelelő térbe esik

Az a játékos, aki megnyer egy labdamenetet – az állástól függően – 15, 30 vagy 40-et írnak a javára. A negyedik pont megnyerése (egyenlő esetén két pont különbségig kell játszani) után játékot („game”) nyer a kérdéses játékos. Az a sportoló, aki előbb nyer hat játékot minimum 2 nyert játékkülönbséggel, megnyeri a „set” játszmát. Ha az eredmény 6 : 6, rövidítés következik.

1976. január 1-től érvényes a „Játszma Befejező Számolási Rendszer” (Tie Break Scoring System, TBSS). Innen származik a nálunk elterjedt név, a rövidített játszma, amely 6 : 6-os döntő játszma állásnál alkalmazható.

Az a teniszező diadalmaskodik, aki hamarabb nyeri meg a második vagy harmadik (versenykiírástól függ) szettet.

Nemzetközi mérkőzések hivatalos személyei: egy játékvezető, akinek egy hálóbíró, több vonalbíró és lábhiba-bíró segédkezik.

Hivatalos olimpiai versenyszámok (férfiak–nők)

Egyéni és páros.

Magyar Tenisz Szövetség

Magyar Sport Háza

1146 Budapest, Istvánmezei út 1–3.

Telefon: (+36 1) 460-6807

Fax: (+36 1) 460-6809

E-mail:

WEB: http://www.mtsztenisz.hu