Ugrás a tartalomhoz

Sport A-tól Z-ig. Általános és különleges sportágak ismerete

Gallovits László, Honfi László, Széles-Kovács Gyula (2011)

Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft.

37. fejezet - Taekwondo (Taekwondo)

37. fejezet - Taekwondo (Taekwondo)

Szabad fordításban a taekwondo nem más, mint a lábbal és kézzel küzdés művészete. Koreai harcművészeti ág, mely több ezer éves és nemcsak egy önvédelmi sport. A taekwondo pontos fordításban a láb (tae) és kéz (kwon) művészete, útja (do). Jóllehet a kéz és a láb is használható a küzdelem során, a sportág leginkább a rúgáskombinációkon alapszik. A taekwondo azonban nem csak egyszerűen ütés és rúgás, nemcsak önvédelmi rendszer vagy küzdősport, hanem ennél sokkal több. A koreaiak megközelítésében életút, életforma, melynek célja, hogy a taekwondo gyakorlása révén harmonikusan fejlődjék a szellem, a lélek és a test.

Nemzetközi múlt

Egész Korea történelmét végigkísérte kialakulása. Jól felkészített hadseregre volt szükség egészen az időszámítás előtti időktől, az egymással viszálykodó három királyság korában, majd a betolakodó japánokkal szemben vívott harcokban. Erős befolyással volt a mai taekwondo kialakulására az évszázadok folyamán elterjedt harci, önvédelmi irányzatok keveredése (szubak, szubyokta, taekkyon, szubakhi stb.), valamint a buddhizmus térhódítása is.

A modern taekwondo oktatásának alapját az ősi Hwarangdo (virágzó férfiasság útja) elnevezésű elit hadsereg tanaiból vette át, melynek öt fő pontja van: 1. Légy hű hazádhoz és királyodhoz! 2. Légy engedelmes szüleidhez! 3. Légy tisztességes barátaidhoz! 4. Soha ne hátrálj meg a harcban! 5. Csak az igazságért ölj! E tanok szerint nevelt harcosok az országban utazgatva hirdették és terjesztették a szubakot (kéztechnika) a VII–X. században. Már ebben az időszakban valódi rekreációs sporttevékenységgé vált a szubak, mely a katonai kiképzés mellett a harc-művészetek iránt érdeklődő emberek egészségét és fizikai állapotát is fejlesztette.

Bár a konfuciánizmus miatt a Li-dinasztia idejében a harcművészetek kissé háttérbe szorulnak és nyílt gyakorlásukat csak a hadseregben engedélyezték, a lelkes lakosság mégis megőrizte és családi hagyomány útján adta tovább az ősi tudást. A fejlődés példájaként 1790-ben elkészült az első illusztrált könyv, mely a harcművészeti ágakat mutatta be.

Az 1909-es japán megszállás újabb akadályokat állított a harcművészetek fejlődése, terjedése elé. Szigorúan tiltották gyakorlásukat, de ezzel a szigorral csak az ellenkező hatást érték el. Sokan Kínában vagy buddhista templomokba visszahúzódva fejlesztették mesteri szintre művészetüket. Ilyen mester volt Song Dokki (1893–1987), aki hagyományőrző tanításaival maga köré gyűjtötte a tanulni vágyókat. A japán megszállást követően, újra töretlenül terjedt a harcművészeti láz. A judo, a kung-fu és a karate hivatalos megjelenésével fokozatosan nőtt az érdeklődés a lakosság körében. Sorra alakultak a klubok, melyek egy-egy neves mester köré szerveződtek. Az első hagyományos koreai harcművészeteket oktató iskola 1945-ben nyílt Szöulban, majd ezt még számos követte, azonban ezek teljesen eltértek a taekkyon (lábtechnika) és a szubak (kéztechnika) irányzatoktól. Időközben a hadsereg ismét alkalmazni kezdte a harcművészeteket a katonák kiképzésében. A koreai háborúban már újra harcművészetekben edződött, felkészült kommandósok harcoltak.

A háború után folytatódott a küzdősportok térhódítása, újabb egyesületek jöttek létre, szervezetek alakultak, mint a Független Dangsudo Szövetség. Majd 1955. április 11-én több iskola vezetője összeült és megegyezett, hogy a hagyományos koreai harcművészeti ágakat ezentúl egységesen taekwondónak hívják, mely elnevezés ötvözi a két legfőbb irányzatot: a taekkyont és a szubakot. 1959-ben létrejön a Koreai Taekwondo Szövetség. Bár a különböző ágak teljes egysége még sokáig csak gondolat maradt, 1965-ben mégis valamennyi koreai nemzeti harcművészeti ág belépett a Koreai Taekwondo Szövetségbe.

Egy évvel később Szöulban az első nemzetközi szervezet a Nemzetközi Taekwondo Szövetség (International Taekwondo Federation ITF) is megalakult, 1973-ban egy másik szervezetet, a Taekwondo Világszövetséget (World Taekwondo Federation WTF) keltették életre. A folyamat megállíthatatlan volt.

Hamarosan már európai szövetségis működött. 1976-ban az Európai Taekwondo Unio (European Taekwondo Union ETU) már az európai tagszövetségeket koordinálta. Közben a WTF a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségei soraiba is felvételt nyert. 1980-ban teljesült az, amit minden sportág képviselője, versenyzője áhít, bekerülni az olimpiai családba. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság hivatalosan elismerte a WTF-et. 1981-ben már a Világjátékok (World Games) programjában is szerepelt. A sportág első világbajnokságát 1973-ban, az Európa-bajnokságot 1976-ban rendezték meg. A taekwondo az olimpiai játékok műsorában először 1988-ban, Szöulban mutatkozott be. Barcelonában szintén bemutató versenyként volt jelen, majd 1994-ben a NOB programbizottsága hivatalosan is az olimpiai sportágak közé sorolta a WTF taekwondot.

A taekwondo legjobb versenyzőit természetesen a koreai válogatottban találjuk, de kiváló eredményeket értek el az elmúlt években az irániak, thaiföldiek, spanyolok, kínaiak, franciák, görögök is. A sportág ugyan még fiatalnak számít az olimpiákon, de mind a nőknél, mind a férfiaknál már lejegyezhetünk kétszeres olimpiai bajnokokat: Csen Csung (Koreai Köztársaság) és Steven Lopez (USA).

Hazai múlt

1989-ben született meg a magyar WTF taekwondo. Ebben az évben alakult meg az első WTF egyesület. Ugyan taekwondóval már jóval korábban foglalkoztak hazánkban, azonban az olimpiai elismertséget csak a WTF szakág kapta meg, így sokan átpártoltak és a WTF-ben folytatták sportolói pályafutásukat. Patakfalvy Miklós Európa-bajnok, világbajnoki ezüstérmes, kiváló sportember, elszánt munkával és néhány követővel létrehozta a WTF Taekwondo Szakbizottságot, melyből 1990-ben létrejött a Magyar WTF Taekwondo Szövetség. A gyors szerveződésnek köszönhetően a szövetség szinte azonnal felvételt nyert az európai és a világszövetségbe is.

Az első országos WTF versenynek Szeged adott otthont, majd ezt követően a szakág folyamatosan fejlődött, erősödött. A legjobb versenyzők rendszeres pontszerzői voltak a világversenyeknek. Engrich Marianna (1996-ban tragikusan fiatalon elhunyt) korábban többszörös világ- és Európa-bajnok volt, az új szakágban is EB éremig jutott. Urbán Balázs, Salim Gergely, Marosits Tünde, Hórvölgyi Eszter több érmes és pontszerző helyezése a sportág töretlen hazai fejlődését igazolta. 2000-ben, Sydney-ben, Salim Józsefnek köszönhetően a magyar WTF taekwondo megszerezte az első olimpiai pontjait is egy értékes ötödik helyezéssel.

Ma a legeredményesebb magyar taekwondósok: Tóth Balázs és Kotsis Edina.

Versenyszabályok

A versenyek alkalmával a sportolók védőfelszerelésben egy 12 × 12 méteres páston küzdenek (küzdőtér 10 × 10 m). A mérkőzések a férfiaknál 3 × 3 percig, míg a nőknél 3 × 2 percig tartanak. A küzdelmeket súlycsoportok szerint bonyolítják le. A küzdelem „full-contact” formában zajlik, tehát a találatokat a kijelölt területre teljes erővel kell bevinni. Az öv alatti terület támadása tilos, valamint a fej kézzel történő ütése is tiltott. Miközben a tiszta rúgások és ütések egy-egy pontot jelentenek, a büntetéseket fél, illetve egy ponttal osztják. Egypontos büntetés (gam-dzseom) jár azért, ha valaki szándékosan az ellenfele hátát támadja, vagy eldobja, elgáncsolja. Mínusz fél pont (kjong-go) jár, ha lefogjuk, ellökjük vagy megráncigáljuk a vetélytársat, netán hátat fordítunk neki vagy sérülést szimulálunk. A félpontos büntetés csak akkor jelenik meg az eredményben, ha egy másodikat is begyűjtött belőle a delikvens. A meccseket egy vezetőbíró és három pontozóbíró értékeli elektronikus pontozórendszer segítségével. A nemzetközi versenyektől az olimpiai mérkőzések kissé eltérnek, hiszen nemenként csak négy súlycsoportban hirdetnek győzteseket az egyébként nyolc súlycsoport helyett.

Hivatalos olimpiai versenyszámok (súlycsoportok)

Férfi súlycsoportok (kg): 58, 68, 80, +80.

Női súlycsoportok (kg): 49, 57, 67, +67.

Magyar Taekwando Szövetség

Magyar Sport Háza

1146 Budapest, Istvánmezei út 1–3.

Telefon: (+36 1) 460 6846

Fax: (+36 1) 460 6847

E-mail:

WEB: www.wtftaekwondo.hu