Ugrás a tartalomhoz

Sport A-tól Z-ig. Általános és különleges sportágak ismerete

Gallovits László, Honfi László, Széles-Kovács Gyula (2011)

Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft.

35. fejezet - Szörf (Surfing)

35. fejezet - Szörf (Surfing)

A szörfözésről a ma emberének leginkább egy fiatalos, lezser, bohém életstílus jut eszébe.

A szörfdeszka és vitorla keresztezéséből született a „windsurfing”, más néven „sailboarding”. Ez az ötlet a nyolcvanas években vált igazán életképessé, amikor megjelentek a rövidebb, sokkal jobban kezelhető felszerelések. Ettől kezdve lett igazán népszerű világszerte, ma már több mint 15 millióan hódolnak e szenvedélynek. A szörfözés „tudománya” nem más, mint a ráhangolódás képessége a szélre és a hullámokra.

A szörf építésétől függően 2–4-es erősségű szélben a szörf sebessége ugrásszerűen megnő, így a deszka nagy része (cca. 90%) kiemelkedik a vízből, alatta pedig turbulens áramlás jön létre, mely csökkenti a deszkára ható ellenállást. A vitorlát könnyebb tartani, miközben a sebesség tovább növekszik.

A szörföt ekkor már – a vitorla helyett – a deszkát döntve, a lábával irányítja a szörföző, és ha még a trapézt is beakasztja, és lábát a papucsba dugja, szinte súlytalanul száguld a víz felett. Szakemberek szerint, aki ezt átéli, fanatikus szörfössé válik.

Nemzetközi múlt

A szörfözés valódi története ezer évvel ezelőttre tehető, bár egyes állítások szerint a csendes-óceáni szigetvilág őslakosai már jóval időszámításunk előtt deszkákkal közlekedtek a tengeren, a sportág őshazájának azonban Hawaiit tartják. A szörfözés mintegy kiváltságként a társadalmi hierarchiát is tükrözte. Tradicionálisan a királyok és a társadalmi ranglétra tetején állók voltak a legügyesebb hullámlovasok. Írásos emlékként James Cook kapitány beosztott főhadnagya, Jack-son Crane jegyezte le először a bennszülöttek különös időtöltését a tengerben. A hawaii kultúrát azonban hamar lerombolta a civilizáció. A szörfözés, bár kissé háttérbe szorult, mégis elindult világhódító útjára. Az 1900-as évek elején a híres írót, Jack Londont is ámulatba ejtette a hawaii emberek ügyessége, és maga is megpróbálkozott a sportággal. Később segítségével az addig ismert két legügyesebb szörfös, George Freeth és Duke Kahanamoku több bemutatót is tartott Kaliforniában, de az igazi sikert a filmvilág hozta el a szörfözés számára. Az ötvenes években még csak Ausztrália, Hawaii és Kalifornia fiataljait foglalkoztatta a hullámok szelídítése, majd bemutattak két sikeres filmet, melyekben a szörfözés is szerepet kapott, és az üzlet hirtelen beindult. Egyre többen akartak már az addig csak furcsának titulált térdgatyás srácokra hasonlítani. Hamarosan a média is felismerte a lehetőséget, s így kialakult a szörfözés új kultúrája. Deszkagyártók, ruhakészítők, divatszakemberek láttak jó táptalajt a pénzüknek. A szörf hamarosan már nemcsak sportág, hanem sokkal inkább divat és életforma lett. Egy egész szubkultúra és nagy üzlet nőtte ki magát a „semmiből”.

Az első profi sportszert egy 32 éves repülőmérnök, Jim Drake készítette el. A kardáncsuklóval rögzített árbocú, bummal (fordítóív) és swerttel (a deszka alján lévő uszony) ellátott szörföt 1967. május 21-én a kaliforniai Jamaica Bay vizén próbálta ki. A következő tíz évben a szörfözés egyre népszerűbb lett, igazi versenysporttá vált, és kialakultak különböző versenyosztályok is. Az egyes gyártók igyekeztek saját terméküket hivatalos versenyszörffé nyilvánítani, így a szigorú előírások némiképp visszavetették a versenyszörfök fejlődését, formájuk ezért az elmúlt években csak kissé változott.

A hetvenes évek a funboard megjelenését hozták. Ez egy olyan szörftípust jelent, amely az erősszeles szörfözés közben a szörföst szinte a víz tetején tartja. A szörfdeszkára erősített pánt a papucs. Ez az ugratásokat, a szabadabb stílust tette lehetővé, valamint a trapéz, amely könnyebb tartást ad, így a sportoló a nagy szélben is könnyedén tartja és irányítja a szörföt, különösebb erőlködés nélkül.

Az 1983-as világkupa versenysorozaton a hagyományos háromszögpályán zajló versenyek mellett, hullámlovaglásban és szlalomban is összemérhették tudásukat a versenyzők. Így az addigi szörf versenysportág mellett egy siklásra alapozott látványos, új sportág is kialakult.

A windsurf 1984 óta olimpiai szám. Ezeken a versenyeken minden alkalommal nyílt volt a küzdelem, hiszen mindig más sportoló szerezte meg az olimpiai elsőséget. Athénban férfiaknál az izraeli Gal Fridman, míg a nőknél a francia Faustine Merret diadalmaskodott.

Hazai múlt

Magyarországon kezdetben a régebbi típusú szörfök domináltak (Windglider, Mistral Competition, Hifly 333 és 111 stb.), de hamarosan egyre több funboard került hazai szörfözők tulajdonába és egyre többen ismerkedtek meg a siklás és a gyors manőverek nyújtotta élménnyel. A siklás és a siklásra alkalmas szörfök minőségi változást hoztak a sportágban.

Jelentős magyar sporteredmény eddig nem volt ebben a sportágban. Magyar versenyzők is szerepeltek a pekingi olimpiai játékokon (Detre Dia és Gádorfalvi Áron).

Versenyszabályok

1980-ban, az International Yacht Racing Union ajánlására, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) döntése alapján a szörfözés bemutatkozhatott a Los Angeles-i nyári olimpián, mint a vitorlázás 7. hajóosztálya. 1996 óta használják a Mistral One Designt, ezt a kecses hajótípust, amelynek egyik hátránya, hogy sokat kell pumpálni a jobb előrehaladás végett, a másik pedig, hogy a könnyebb, 70 kg alatti versenyzőknek kedvez. Az atlantai (1996), a sydneyi (2000) és az athéni (2004) olimpián is ez a hajóosztály szerepelt, de az utóbbi években már erős lobbizás folyt a Formula hajókat gyártók részéről a változtatásért.

A Formula nagyobb deszkájával és vitorlájával kisebb szélben is lehet siklani, és ezzel a súlyosabb versenyzők is eredményesen versenyezhetnek. Ezt a hajótípust folyamatosan fejlesztették, míg a Mistral csak vegetált. A Nemzetközi Vitorlás Szövetség (ISAF) a változtatás mellett döntött. A látványosság és a verseny jobb eladhatósága lett az új irányelv. Az új hajótípusra kiírt pályázat- és ötletbörze eredményeként a Neil Pryde RS: X hajóosztály lett a befutó, így ez szerepelt Pekingben, 2008-ban.

A szörf legalapvetőbb része a deszka (board). Mérete általában 2,5–5 méterig terjed. A megfelelő deszka kiválasztását meghatározza a tudás, testméret, szörfözési stílus és nem utolsósorban az egyén anyagi háttere. Megkülönböztetünk swertes és swert nélküli szörföket. A swert szerepe a stabilitás növelése. A kezdők általában ilyet használnak, valamint a régi típusú deszkák is mind ilyenek voltak. A mai korszerű típusok alja teljesen lapos és az oldalra történő sodródást a két szélén kialakított erős él akadályozza meg. Hasonló a szkeg szerepe. Ez nem mozgatható és minden deszkán hátul alul található. Szintén a deszka tartozékai a papucsok, kétszer kettő. Ezek mindkét oldalon hátul helyezkednek el. Tartozék még az árboc, a bum (fordítóív) és a vitorla, melynek mérete 3 m2-től akár 12–15 m2-ig terjedhet.

Hivatalos olimpiai versenyszám

RS: X (férfiak–nők)

Magyar Szörf Szövetség (Hungarian Windsurfing Association)

1118 Budapest Budaörsi út 64.

Tel/Fax: (+36 1) 788 79 25

Mobil: (+36 30) 9 217 168

E-mail:

WEB: www.windsurfing.hu/association