Ugrás a tartalomhoz

Sport A-tól Z-ig. Általános és különleges sportágak ismerete

Gallovits László, Honfi László, Széles-Kovács Gyula (2011)

Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft.

33. fejezet - Szánkó (Toboggan)

33. fejezet - Szánkó (Toboggan)

Olyan téli sporteszközök tartoznak ide, amelyek egy vagy több acéltalpon csúsznak, egy erre a célra kiépített mesterséges jéggel borított kanyargós betonkatlanban. A versenyzők vagy ülve (bob) vagy fekve (háton – szánkó; hason – szkeleton) kormányozzák ezeket a rendkívül nagy sebességre képes szerkezeteket.

Nemzetközi múlt

Az első igazi szánkóversenyt 1883-ban rendezték a svájci Davosban, ahol a szállodák közötti négy kilométeres viadalt egy ausztrál diák, Georg Robertson nyerte meg, hajszállal megelőzve az egyik helyi postást, Peter Minscht. 1913-ban, Drezdában megalakult a Nemzetközi Szánkósport Szövetség, amelyet három ország, Németország, Ausztria és Svájc keltett életre.

Az egy évvel később rendezett első Európa-bajnokság a csehek diadalát hozta: egyesben Rudolf Kauschka, párosban pedig a Karl Lobel, Erwin Posselt kettős győzött. 1935-ben a nemzetközi szánkó- és bob szövetség egyesült. 1954-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság athéni kongresszusa úgy döntött, a szánkót is felveszi az olimpia műsorára, ám erre tíz évet még kellett várni. Közben 1955-ben, Oslóban már világbajnokságot rendeztek. Érdekesség, hogy ez az egyetlen téli sportág, ahol figyelembe veszik az ezredmásodperceket is.

A sportág leginkább Németországban és Olaszországban hódít, nem véletlen, hogy 1980 óta csupán kétszer fordult elő, hogy nem e nemzetek versenyzői kapták az aranyérmet.1980-ban az orosz Vera Szosulija, 1992-ben pedig az osztrák Doris Neuner tudott meglepetést szerezni, egyaránt a hölgyek között.

A sportág nagy egyénisége a háromszoros bajnok és kétszeres ezüstérmes George Hackl, aki az első olyan sportoló az olimpiák történetében, aki zsinórban öt játékon is dobogón tudott végezni.

A Nemzetközi Bob- és Szánkószövetség honlapcíme: http://hungarian.ruvr.ru/tag_3304257

A szánkósportnak nincs hivatalos hazai szövetsége.

Bob (Bobsleigh)

A bob meglehetősen eredeti csúszó alkalmatosság: egy nagy, négy élen csúszó, karosszériával, kormánnyal és fékkel felszerelt különleges szánkó. Kezdetben tehát a jármű egy hosszú szánkóhoz hasonlított, de mostanra már az űrkutatásban használatos anyagok és az aerodinamikai elemzések révén „szivar” alakú lett, így több mint 130 km/órás sebességre képes felgyorsulni a jégcsatornában.

A két- vagy négyfős egységek nyugalmi helyzetből indulva nekifutnak, teljes erejükből tolják a bobot, aztán menet közben beleugrálnak és rakétaként száguldanak a kifejezetten erre a célra épült jégfolyosókon. Mindegyik csapatban találunk vezető és fékező személyt. A verseny alatt a vezető teljesítménye a döntő, mert a nagy átlagsebességű száguldás során kell megtalálnia az ideális kanyaríveket.

Nemzetközi múlt

A bob eredetét illetően több történet terjedt el és a mai napig nem sikerült megnyugtató választ találni arra a kérdésre, vajon honnan is származik a sportág. A legelfogadottabb álláspont szerint a sportág az 1800-as évek végén, Svájcban született. Ezt az állítást, mely szerint Svájc volt a szülőhazája a bobozásnak, a naganói olimpia előtt megkérdőjelezték, mondván, az 1800-as években a New York állambeli Albanyben már használtak a bobhoz hasonló fatákolmányokat.

Az amerikai Bob és Szkeleton Szövetség az 1880-as éveket ismeri el a sportág első korszakának, így egyelőre Albany városáé a dicsőség. Európai források ugyanis csak 1883-ra teszik az első nem hivatalos bobversenyt, szervezett keretekben azonban csupán 1898. január 5-én rajtolhattak el az ötszemélyes tákolmányok Svájcban (érdekessége a viadalnak, hogy két utasnak hölgynek kellett lennie).

Az első bobok még ötszemélyesek voltak, majd az első négyes versenyt 1904-ben, St. Moritzban rendezték meg.

A világ első bob bajnokságát Ausztriában tartották 1908-ban. Az első nem hivatalos Európa-bajnokságra 1914-ben került sor. St. Moritzban a sportág nagy örömet szerzett a brit és amerikai turistáknak, az 1914-es Európa-bajnokságon már több mint száz bob száguldott az alpesi lejtőkön.

A sportág az első téli olimpiától (1924) kezdve – egy kivétellel 1960, Squaw Valley – valamennyi olimpia műsorán szerepelt.

Az első olimpia egyben az első hivatalos világbajnokság is volt (1924. február 2–3. Chamonix).

Ami a bob olimpiai múltját illeti: az 1924-es bemutatkozás óta a megszerezhető 37 aranyból 21-et a németek és a svájciak zsebeltek be. Az igazi nagy áttörésre az 1952-es oslói olimpia után került sor, amikor minden idők legnehezebb bobcsapata, Németország miatt (468 kg-ot nyomtak összesen) a szövetség új súlyszabályt hozott a versenyzők tömegét illetően.

A versenyek rendszerében az alapegység a négyes volt, a kettesek 1931-ben léptek csak színre.

A bob sportágban évente rendeznek világ- és Európa-bajnokságokat.

A legutóbbi téli olimpiai versenyen férfiaknál kettes és négyes bobban, míg a nőknél kettes bobban hirdettek bajnokokat. A nemzetközi mezőnyt mind a férfiaknál, mind a nőknél a téli sportok nagyhatalmai uralják, például Németország, Ausztria, Svájc, Olaszország, Kanada, USA.

A Nemzetközi Bob és Tobogán Szövetség (Fédération Internationale de Bobsleigh et de Toboganning, FIBT) 1923-ban alakult meg Párizsban. A FIBT a bob-, a szkeleton- és a tobogánsport legfőbb irányító szerve. Jelenleg 61 nemzet tagja a nemzetközi szövetségnek.

Hazai múlt

Magyarországon a sportág meghonosításával Kehring Béla, az ismert teniszező és asztalitenisz-világbajnok, valamint Déván István síelő és atléta foglalkozott. 1909-ben Lauber Dezső kezdeményezésére bobpálya épült Tátralomnicon. 1914-ig évente itt rendezték meg a nem hivatalos magyar és nemzetközi bajnokságokat. A szállodák mellett lévő pálya minden tekintetben megfelelt az akkori nemzetközi igényeknek. Az első országos bajnokságot 1913-ban rendezték meg ötös csapatokkal.

Az első világháború eseményei megakadályozták a sportág honi fejlődését. A hosszan tartó pangás után a hazai bob sportot az 1992. évi téli olimpiáról (Albertville) közvetítő Frank András ébresztette fel; elhatározta, hogy újraéleszti ezt a szép sportágat. 1993-ban alakult meg Magyarország első bob klubja, a Paprika Bob Klub, s a következő évben, a lillehammeri téli olimpián kettes bobunk (Nicholas Frank és Gyulai Miklós) a 28. helyen végzett.

A legjobb nemzetközi eredményt 1995-ben egy négyes egység (Pintér Bertalan, Zsombor Zsolt, Pallai Péter, Nicholas Frank) érte el, a junior világbajnokságon 12. lett. Ugyanez az egység 1998-ban a naganói téli olimpián a 24. helyet szerezte meg. A magyar bobsport legújabb reménysége Strehli Ildikó, aki Salt Lake Cityben él, és még ma is rendszeresen indul a kettes női bob kategóriában. A 2002-es téli olimpián társával, Kürti Évával a 13. helyen végzett.

Torinóban a férfiaknál négyes és kettes bobban is volt csapatunk, de sajnos mindkét legénység helyezetlenül végzett.

A sportágnak Magyarországon sokáig nem volt önálló szövetsége, a Magyar Korcsolyázó Szövetség (MOKSZ) szekciójaként működött. 1990-ben köztestület lett a MOKSZ, alapszabályában nem tért ki a bob további sorsára. Az önálló Magyar Bob Szövetség ténylegesen 1997-ben alakult meg, ami sajnos ma már nem működik.

A sportágnak jelenleg nincs hivatalos hazai szövetsége.

Versenyszabályok

A legtöbb bobpálya betonból épített és különlegesen kiképzett, mesterséges vagy természetes jéggel borított, minimum 1500 m hosszú, legalább 8 százalékos, legfeljebb 15 százalékos lejtésű bal és jobb kanyarokkal (14–20 m görbületi sugarú) nehezített pálya.

A pálya kritikus pontjain ellenőrző állomásokat helyeznek el, amelyek telefon-, illetve rádiókapcsolatban állnak a központi irányítótoronnyal.

A kettes bob maximális tömege (a versenyzőkkel együtt) 390 kg, a négyes bobé 630 kg. A hiányzó tömeget a határértéken belül holtsúllyal lehet pótolni. A kettes bobban egy kormányos és egy fékező ember, a négyesben mellettük még plusz két toló ember alkotja a legénységet.

A versenyzőknek bukósisak, védőszemüveg, könyökvédő és kesztyű használatát írják elő a szabályok.

A versenyeken általában négy futam adja a végeredményt. Az a csapat győz, amelyiknek a legjobb a századmásodpercre kerekített összesített időeredménye.

Minden versenyre a Fédération Internationale de Bobsleigh et de Toboganning (FIBT) zsűrit jelöl ki, amely elnökből és legalább két zsűritagból áll.

Más sportágak jeles képviselői is szívesen űzik ezt a veszélyes téli sportot, különösen az ugró- és rövidtávfutó atléták körében népszerű.

Hivatalos olimpiai versenyszámok

Férfi kettes és négyes, valamint női kettes.