Ugrás a tartalomhoz

Sport A-tól Z-ig. Általános és különleges sportágak ismerete

Gallovits László, Honfi László, Széles-Kovács Gyula (2011)

Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft.

31. fejezet - Sportlövészet (Shooting)

31. fejezet - Sportlövészet (Shooting)

Kezdetekben a táplálék lehető leggyorsabb és legbiztonságosabb elejtését, és ezzel nagyjából egy időben a másik ember lelövését célozta a golyós fegyverek használata. Miután a háziállatok elterjedésével az élelmiszerek beszerzése könnyebbé vált, a puskák és pisztolyok sajnos továbbra is fontos kellékei a gyilkos harcoknak, egyszersmind a sport világát is meghódították, persze békésebb úton. A sportlövészet tehát megmaradt különféle fegyverekkel, meghatározott célokra történő versengésnek. A versenyzők puskás, pisztolyos és vadászos szakágakban törekednek a célok minél pontosabb legyőzésére.

Nemzetközi múlt

Az íjászatot tartják a lövészet alapjának. Kezdetben élelemszerzésre használta az íjat az ember, majd az egymás közötti viszályok és konfliktusok háborús megoldására is alkalmasnak találta ezt a célzó fegyvert. A hadászat a puskapor feltalálásával forradalmian megváltozott. A XIV. századtól megjelentek a lőfegyverek, melyek kezdetleges formájukban nehézkesek voltak és sokkal inkább egy kisebbfajta ágyúhoz hasonlítottak. Az első lőegyletek is ekkor alakultak Innsbruckban, Nürnbergben, Zürichben. Ezek voltak a sportlövészet első központjai.

A további fejlődés kezelhetőbb, hatékonyabb fegyvereket eredményezett. A puskák, majd kézi lőfegyverek azonban sokáig még elöltöltős rendszerűek voltak. A következő lépcsőfokot a lőszer új, egybeépített formája jelentette. Egy hüvelyen belül a gyutacs, a lőpor és a lövedék a töltést és újratüzelést gyorsította fel. E folyamat részeként jött létre a zárszerkezet, az elsütő szerkezet és a tár használata. A fegyverek fejlesztésében nagy szerepet játszottak a ma is ismert nevű fejlesztők: Colt, Dreyse, Flobert, Henry, Mauser, Remington, Smith, Werndl, Wesson, Winchester. 1835-ben már forgótáras pisztollyal lőttek, 1845-ben megalkották az első kiskaliberű puskát, majd ezt tovább csökkentették 5–6 milliméterre.

A háborús idők mellett a lövészet sportági vonala is erősödött, hiszen a lövészeknek tudásuk tökéletesítéséhez gyakorlásra volt szükségük. Európában a németek, angolok, franciák, és a hollandok is élen jártak a sportlövészetben, de hazánkban is egyre többen hódoltak e férfias sportágnak. A tengeren túl az Egyesült Államokban és Japánban is nőtt a népszerűsége.

A XIX. század végére létrejöttek az első nemzeti lövészszövetségek. 1861-ben Ausztriában és Németországban, 1871-ben az Egyesült Államokban és Magyarországon. Az angliai Old Hats Clubban ekkor indult be a futócél-lövés. Az élő galambok helyett feltalálták a mechanikusan kilőtt agyaggalambra lövést. A fejlesztésben a német Preuss járt élen. Ő alkotta meg az aszfaltból készült, korong alakú „galambot”.

A sportlövészet elterjedését bizonyította, hogy az 1900-as évek elején Svájcban már kb. 4000, Angliában 2000 lövészklub működött. A lövészek nemzetközi versengése a francia Monod és a holland Van der Berg nevéhez fűződik. Ők próbálkoztak először világbajnokságot szervezni.

A lövészet 1896-ban, az első újkori olimpián három versenyszámmal szerepelt a programban. Ezt követően 1904 és 1928 kivételével állandóan műsoron van. Ugyan 1932-ben csak egy-egy számban versenyeztek a lövészek, 2004-ben Athénben 17, míg Pekingben 15 számban indulhattak a legjobb sportlövők.

Az olimpia mellett az először 1897-ben, Lyonban megrendezett nemzetközi verseny érdemel említést, ahol egy fegyvernemben, öt számban avattak bajnokot. Az esemény további érdekessége, hogy a többek között magyar részvétellel 1907-ben megalakult Lövész Világszövetség (Union Internationale de Tir, UIT) visszamenőleg azt az első világbajnokságnak minősítette. Az UIT mellett 1921-ben a sörétes versenyszámokra létrejött a Vadászpuskások Nemzetközi Sportlövő Szövetsége (Federation Internationale de Tir aux Armes Sportives de Chasse, FITASC). 1967 óta ez a szövetség koordinálja a lövészet profi vonalát. Az UIT 1931-ig évente, majd kétévente rendezett világbajnokságot. 1954-től négyévente, az olimpiák közti páros évben van világbajnokság. A „nagy” világbajnokságok mellett a FITASC évente rendezett különböző versenyszámokban világbajnokságot. 1929-ben, szintén a FITASC először trap-, majd élőgalamb- és skeet-lövészetben szervezett Európa-bajnokságot, azonban a világszövetség csak 1955-től indította be az Európa-bajnokságok versenyeit, melyeket a versenyszámok sokasága miatt évente akár többször is megrendeztek, számos alkalommal Magyarországon (1934, 1961, 1981, 1984, 1986, 1992).

A nemzetközi erőviszonyokat tekintve az első világháború előtt a svájciak vezettek, majd felzárkóztak a svédek, finnek és az amerikaiak. A második világháború után megjelentek a Szovjetunió sportolói és valósággal átvették a hatalmat a lövészetben is.

A nők először 1955-ben az Európa-bajnokságon, majd 1958-ban a világbajnokságon lőhettek. Az olimpiák esetében 1968-ban, Mexikóban versenyezhettek először a „gyengébbik” nem képviselői, de sokáig csak a férfiak versenyében indulhattak. A nemzetközi szövetség 1984-ben írt ki először női olimpiai versenyt, ám voltak olyan számok, melyek továbbra is koedukáltak maradtak egészen 1996-ig, amikor végleg szétvált a férfi és női szakág.

Az utóbbi évek versenyei kiegyensúlyozott vetélkedést mutatnak, így az orosz, amerikai és német kiválóságok mellett feltűnik egy-egy magyar kitűnőség, jelezve, hogy Magyarországon is komoly munka folyik a sportlövészetben.

A legutóbbi olimpiákon Kína, Oroszország, USA és Németország versenyzői voltak a legeredményesebbek. Legtöbb olimpiai elsőséget (öt-öt) két amerikai versenyző, Carl Osburn és Willis A. Lee mondhat magáénak.

Hazai múlt

Az európaihoz hasonlóan a magyar sportlövészet is több száz éves múltra tekint vissza. Késmárkon alakult meg az első lövészegylet 1510-ben. Ezután további egyletek alakultak Lőcsén, Sopronban. A török hódoltság után Budán jött létre klub, később Pesten is. A XIX. század elején a magyar egyletek száma rohamosan növekedett, azonban a szabadságharc leverése az addig kiválóan működő, szinte a közélet színtereivé vált klubok végét is jelentette. 1857-ben Pesten új lőtér nyílt a Lövölde téren. Budán 1860-ban indult újra a lövészet és 1861-ben már versenyt is rendeztek. Vidéken is újraéledt a sportlövészet. Klubok alakultak Baján, Egerben, Miskolcon, Debrecenben. 1871-ben a működő egyesületek képviselői megállapodtak egy nemzeti egylet alapszabályában és megalakították az Országos Nemzeti Lövész Egyletet. Ezt követően ugyan a klubok száma tovább növekedett, a lövészet valódi virágzása az 1900-as évek elején kezdődött el. Egy elszánt nemes, gróf Szemere Miklós saját pestszentlőrinci birtokán lőteret építtetett és gyakorlási lehetőséget biztosított a lövészet iránt érdeklődő fiatalok számára. Ebben az időben a fiatalok katonás nevelése került előtérbe, melyhez kiválóan illeszkedett a lövészet. Ez tovább növelte a sportág népszerűségét. Legjobb lövészeink 1908-ban vettek részt először világbajnokságon, s az első magyar bajnokságot is csak 1911-ben rendezték meg, mégis 1912-ben már magyar olimpiai bajnokot ünnepelt a magyar sportszerető közönség. Prokopp Sándor Stockholmban nyert aranyérmet. A világháborúk idején tovább gyarapodott a lövészek száma, azonban a tevékenység sokkal inkább katonai formát öltött és az addigi „mindenki sportja” jelleg erősen háttérbe szorult. Civilek szinte be sem juthattak a lőterekre, kivéve csak a kiemelkedő tehetségeket. A változások ellenére 1924-ben újabb magyar siker született az olimpián. Halasy Gyula trap-lövészetben győzött. A háborút követően újjászerveződött a sportág. Újabb egyesületek alakultak és újabb tagok kezdtek lövészettel foglalkozni. 1947-ben a Marcibányi téri lőtéren ismét országos bajnokságot rendeztek. 1949-ben már évi 75 versenyen mérték össze tudásukat a sportlövők. A bevezetett Munkára Harcra Kész (MHK) mozgalom további lökést adott a sportág népszerűségének. Az üzemi lövészbajnokságokon 1950-ben 75 000 fő indult, közülük 8000 nő. Az 1950-es évektől a Honvéd és a Dózsa szakosztályai voltak a legmeghatározóbbak a magyar mezőnyben. A korszerű fegyverek minőségi felkészülést biztosítottak, így tovább gyarapodott a hazai dicsőségtábla. Takács Károly két olimpián sem talált legyőzőre. Az ’56-os események után két év csendes időszak következett. A lőterek többségét bezárták, sportolóink felkészülése lehetetlenné vált. 1959-ben a Magyar Honvédelmi Sportszövetség (MHS), majd később annak utódja, a Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) vette át a Magyar Sportlövő Szövetség irányítását. 1964-ben ismét magyar aranyérem született Hammerl László jóvoltából. Később ő lett a sportág szövetségi kapitánya, jelenleg a Magyar Sportlövők Szövetsége alelnöke.

1980-ban, Moszkvában Varga Károly kisöbű szabadpuskában szerzett újabb aranyat a magyar sportnak, majd ezt követően hosszú szünet következett. 2004-ben Igaly Diána skeetben lett olimpiai bajnok.

Sportlövészetben tehát elég jól állunk az olimpiai érmek tekintetében, versenyzőink eddig hét aranyérmet, három ezüstérmet és hét bronzérmet céloztak össze az ötkarikás játékokon.

1989 a sport számára is rendszerváltást hozott. Az MHSZ klubok megszűntek vagy átalakultak, a sportág támogatási rendszere, más sportágakéhoz hasonlóan teljesen megváltozott, így sok egyesület léte került veszélybe. Sajnos ez a folyamat ma is megfigyelhető, bár az elért vb- és EB-érmek a sportág életképességét igazolják.

Versenyszabályok

Különböző fegyvernemeknél különböző szabályok vannak. Rendeznek egyéni és csapatversenyeket (3 fő) puskás, pisztolyos, és vadászfegyveres (sörétes, golyós) ágakban.

A puskások a selejtezők során egy 10 körből álló lőtáblára lőnek. Ha a lövedék nyomán keletkezett lyuk széle érinti a vonalat, a magasabb értékű kör számít. A döntőkben nyolc versenyző vesz részt, akik a bíró jelére tüzelnek – ekkor a 10-est tovább osztják tizedesekkel, így a klasszikus telitalálat már nem 10-et, hanem 10,9-et ér. A selejtező és a döntő eredményének összeadásából alakul ki a végeredmény. Azonos eredmény esetén „hirtelen halált” alkalmaznak, azaz egyenlő eredményt elérő versenyzők újra tüzelnek, és az győz, aki a magasabb értéket éri el.

A pisztolylövőknél szintén egy 10-es skálájú, kör alakú célra tartanak a versenyzők, a gyorstüzelőknél valamelyest nagyobb a tábla, és csak az öt legértékesebb kör számít. Míg a puskásoknál különböző testhelyzetek vannak, a pisztolylövők csak állnak, és egy kézzel kell tartaniuk a fegyvert, a másikkal nem segíthetnek. Ez utóbbi szám abban is kivétel, hogy itt hatan lőnek a fináléban, mindegyik más számban nyolcan.

A mozgó célpontra tüzelő trap- és skeet-lövészek többlövetű puskákkal (vadászpuskákkal) igyekeznek megsemmisíteni a korongokat, különböző lőállásokból. Meghatározott sorrendben kell egy félkörív mentén haladni, és a korongok is különböző röppályán érkeznek jobbról, balról, majd egyszerre kettő egymással ellentétes irányból. Ezeket a lövő jelére indítják – azaz nem a bíró vezényel –, a találatot akkor kell megítélni, ha szemmel láthatóan legalább egy darab leesik a korongból. A közvetítések izgalmasabbá tétele végett a skeeteseknél az eltalált korongokból lilás por száll fel, így mindenki láthatja, ha sikerült eltalálni a célt. A versenyzők minden fegyvernemben más öltözéket viselnek, melyek esetén a szabályok szigorúan előírják azok anyagát, szabását és felépítettségét.

A versenyszámokat különböző lőtávolságban, különböző lőtereken rendezik. 10 méterről állva lőnek a légpuska, légpisztoly és futócél számokban. 25 méteresek a gyorstüzelő, a standard, sport- és a nagyöblű pisztoly számok. Szintén állva, 50 méterről lőnek a futóvadlövők (egyedi lőtér), a kisöbű szabadpuskás, sportpuskás, szabadpisztolyos versenyzők. A puskások állva, térdelve és fekve, míg a pisztolyosok csak állva lőnek. 300 méterről tüzelnek a nagyöbű szabadpuska és standard puska versenyzői, három testhelyzetből. A trap és dupla trap lövők egyedi lőtéren, 5 állásból állva lőnek, míg a skeet lövők szintén egyedi lőtéren lőhetnek.

Hivatalos olimpiai versenyszámok

Férfiak

Puska, fekvő 60 lövés (50 m).

Puska összetett 3 × 40 lövés (fekvő, álló, térdelő, 50 m).

Légpuska 60 lövés (10 m).

Sportpisztoly 60 lövés (50 m).

Gyorstüzelő pisztoly 60 lövés (25 m).

Légpisztoly 60 lövés (10 m).

Trap 125 korong.

Dupla trap 150 korong.

Skeet 125 korong.

Nők

Puska összetett 3 × 20 lövés (fekvő, álló, térdelő, 50 m).

Légpuska 40 lövés (10 m).

Sportpisztoly 30 + 30 lövés (25 m).

Légpisztoly 40 lövés (10 m).

Trap75 korong.

Skeet 75 korong.

Magyar Sportlövők Szövetsége

Magyar Sport Háza

1146 Budapest, Istvánmezei út 1–3.

Telefon: (+36 1) 460 6895

Fax: (+36 1) 460 6896

E-mail:

WEB: http://www.hunshooting.hu