Ugrás a tartalomhoz

Sport A-tól Z-ig. Általános és különleges sportágak ismerete

Gallovits László, Honfi László, Széles-Kovács Gyula (2011)

Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft.

Fogathajtás

Fogathajtás

A fogathajtás az egyik legrégebbi múltra visszatekintő sport. Már az ókori görög Olimpiákon is szerepelt. A mai modern fogathajtó versenyek három versenyszámból állnak. Díjhajtás, maratonhajtás és akadályhajtás. A végső sorrendet a fogathajtás szabályai szerint a három versenyszámban gyűjtött hibapontok végösszege adja. Bajnokot az összetett eredmények alapján hirdetnek. 1970-től vált hivatalos sportággá a fogathajtás. Az első EB-t 1971-ben rendezték Budapesten.

Díjhajtás

A fogatok bemutatásával kezdődik, ahol elbírálják a hajtó, segédhajtó megjelenését, a lovak, a kocsi és a szerszámok tisztaságát, a lovak erőnléti állapotát, összeillő voltát, alkalmasságát. Ezután következik a díjhajtás rendszerint egy füves 40 × 100 méteres alapterületű négyszögben. A bekerített terület kerítésén betűket látni, melyek tájékoztató jellegűek és segítséget nyújtanak a versenyzőknek és a bíráknak egyaránt. A lovakat nem egyénileg bírálják, hanem egységes fogatként.

A díjhajtás célja, hogy elbírálja a jármódok szabályosságát és ütemességét; a lovak mozgásának összehangoltságát, rugalmasságát, könnyedségét, lendületességét, valamint a lovak mozgás közbeni korrekt tartását és elhelyezkedését; a hajtó stílusát, pontosságát, fogat feletti uralmát.

Maratonhajtás

Ez lényegében a fogathajtás terepversenye. Célja, hogy próbára tegye a lovak erőállapotát, állóképességét, edzettségét, valamint a hajtók ügyességét, iramérzékét, hajtótudását. A pálya öt szakaszra oszlik, melynek hossza rendszerint 20 km fölött van.

A-szakasz: kötetlen jármódú, hossza nem haladja meg a 10 km-t, a maximális átlagos iram 15 km/óra. B-szakasz: lépésszakasz, hossza 1100–1200 m, az iram 7 km/óra. E szakasz után kötelező a tízperces pihenő. C-szakasz: sebes ügetőszakasz, hossza 5 km, az iram 19 km/óra. D-szakasz: jármód a lépés, a szakasz hossza 1100–1200 m, az iram 7 km/óra. E-szakasz: akadályokkal nehezített, hossza 7,5–10 km, az iram 15 km/óra.

Természetes terepakadályok – mint pl. víz, meredek emelkedő, lejtő, éles forduló –, minden szakaszba beiktathatók, kivéve a lépésszakaszok. Az akadályok között tartózkodó fogat minden másodpercért 0,2 hibapontot kap (vagyis öt másodpercért egy hibapontot). A szakaszok alapidőhöz kötöttek, tehát büntetés jár, ha az alapidő előtt vagy lejárta után érkezik a célba a fogat.

Akadályhajtás

Célja, hogy a maratonhajtás után próbára tegye a lovak erőállapotát, engedelmességét, hajlíthatóságát, valamint a hajtók ügyességét, hozzáértését. A pálya általában 70 × 120 m. Megadott sorrendben kell a fogatoknak teljesíteniük az akadályokat. A kocsi kerekének nyomtávjánál csak 15–15 centiméterrel nagyobb a kapuk (akadályok) szélessége. Akadály leverése (verőhiba) öt hibapont, a háromperces alapidő túllépéséért két másodpercenként egy-egy hibapont jár. Holtverseny esetén, rövidebb pályán és kevesebb akadályokkal összevetésre kerül sor.

http://www.fogatsport.hu/portal/index.php