Ugrás a tartalomhoz

Sport A-tól Z-ig. Általános és különleges sportágak ismerete

Gallovits László, Honfi László, Széles-Kovács Gyula (2011)

Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft.

21. fejezet - KOSÁRLABDA (BASKETBALL)

21. fejezet - KOSÁRLABDA (BASKETBALL)

A játék célja, hogy a csapat minél többször ellenfele kosarába juttassa a labdát, illetve megakadályozza a másik csapatot a labda megszerzésében és a kosár (gól) elérésében.

Kétszer ötfős csapat játssza ezt a gyors, izgalmas csapat labdajátékot. A játékosok átadhatják, dobhatják, guríthatják vagy leüthetik a labdát.

Nemzetközi múlt

Már az aztékok, az inkák és a mayák is játszottak a kosárlabdához hasonló játékot. Egyes források szerint az inkák egy magas póznát állítottak fel és erre egy könnyen forgatható fűzfavesszővel kosarat erősítettek. A kosarat úgy kellett a labdával eltalálni, hogy az, minél többször megforduljon.

Azon kevés sportok egyike, amelyek születési ideje pontosan tudható, sőt, a kosárlabdának még a szülőatyja is ismert. Ő pedig nem más, mint a kanadai James W. Naismith, aki a springfieldi YMCA nevelőiskola instruktoraként azt a feladatot kapta feletteseitől, hogy találjon ki valami teremben is űzhető játékot, formában tartandó a fiatalokat a kemény New England-i télben. 1891 decemberében a téli teremfoglalkozások idején diákjai felpezsdítésére játszották először a maihoz hasonló kosárlabda játékot. A kosarakat az erkélyre szerelték fel (ez a magasság a mai napig sem változott – 10 láb, azaz 305 cm) és 18 fő futball labdával játszotta. A létrán ülő portás feladata volt, hogy a kosárból kivegye a labdát.

1892-ben Naismith 13 pontban közzétette az új játék, a Basket-Ball szabályait. A hartfordi Lew Allen még ebben az évben drótvázas kosarat készített és a labdát a nézőktől palánkokkal védték. A labdavezetés ekkor még ismeretlen volt, a labdatovábbítás gurítással történt. 1896-ig Naismith ismét regisztrálta az újabb változásokat és így a játékszabályok egyre inkább megegyeztek a mai előírásokkal.

1929-től működik két játékvezető a mérkőzésen.

Az első amerikai amatőr bajnokságot 1897-ben rendezték. A profi Nemzeti Liga (National League) 1937-ben, a Nemzeti Kosárlabda Szövetség (National Basketball Association, NBA) 1950-ben alakult meg. A hivatásosok által játszott amerikai kosárlabda játékszabályai ma is eltérnek az európai amatőrökétől. Olimpián először 1992-ben szerepelhettek az amatőr mezőnyben az NBA játékosai.

A kosárlabda Európában elsőként 1893 márciusában, Párizsban mutatkozott be. 1896-ban Franz Hermann braunschweigi tornafelügyelő kezdeményezésére már játszották, de a játék különbözött az amerikaitól. A sportágat Korballnak nevezték.

Az első nemzetek közötti mérkőzést 1919-ben, Párizsban játszották. Európában, kezdetben az északiak – a litvánok, a lettek, az észtek – voltak a legjobbak.

A kosárlabda mai formájának kialakulása és az egységesített szabályok megjelenése az 1920-as évek elejére tehető.

1932. június 18-án Genfben megalakult a Nemzetközi Amatőr Szövetség (Fédération Internationale de Basketball, FIBB – későbbi nevén FIBA). 1934-ben már a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is elfogadta, és felvette tagjai közé a szövetséget. Jelenleg 213 ország tagja a nemzetközi szövetségnek.

A férfi kosárlabda 1904-ben már szerepelt a programban, ám ezt nem tekinthetjük olimpiai eseménynek: csupán néhány amerikai klub indult, amelyeknek abban az évben ez a torna számított az országos amatőr bajnokságnak… (A viadalt egyébként a Buffalo German nyerte, amely olyannyira uralta azt az időszakot, hogy testületileg beválasztották a Hall of Fame-be.)

Végül 1936-tól kosaraznak az ötkarikás játékokon a férfiak, negyven évvel később a nők is bekapcsolódhattak. Jó ideig csupán az volt a kérdés, ki lesz a második, merthogy az amerikaiak verhetetlennek tűntek férfivonalon: 1936 és 1968 között egyetlen meccset sem veszített a Team USA, és megszorítani se nagyon tudták a tengerentúliakat. Aztán 1972-ben megtörtént a csoda, igaz, meglehetősen ellentmondásos körülmények közepette kerekedtek felül a szovjetek, akik később, 1988-ban, az elődöntőben szintén megismételték a bravúrt a főképp az NCAA-ből verbuvált egyetemista játékosokkal szemben. Ezt követően azonban elkezdődött az újabb „ki lesz a második?” vetélkedő, minthogy a NOB felemelte a sorompót az NBA profijai előtt, így a barcelonai játékokon alighanem minden idők legvarázslatosabb zsenigyülekezete lépett parkettre, soraiban olyan legendákkal, mint Michael Jordan, Magic Johnson és Larry Bird. A Dream Teamnek nevezett alakulat természetesen simán győzött, majd hasonlóan erős utánzata Atlantában is diadalmaskodott, ám Athénre elfogyott az amerikai lendület, és meglehetősen kínos kudarcok érték a csillagsávos lobogó alatt érkezőket. A hölgyeknél épp ellenkező a trend: eleinte a szovjetek uralkodtak, ám 1984 óta az amerikaiak vára bevehetetlen (1992-ben még egyszer sikerült az oroszoknak), hasonló fölénnyel verik meg ellenfeleiket, mint a férfiak fénykorukban.

Az első amatőr férfi Európa-bajnokságot 1935-ben, a nőit 1938-ban, az első férfi világbajnokságot 1950-ben, a nőit 1953-ban rendezték meg.

Érdekesség, hogy Európa és az Egyesült Államok amatőr férfi válogatottjai először 1982-ben mérkőztek egymással.

Ebben a játékban eddig két amerikai játékos mondhatja magát háromszoros olimpiai bajnoknak: Dawn Staley és Lisa Leslie. Négy elsőséggel egyedül a szintén amerikai Teresa Edwards büszkélkedhet.

Hazai múlt

Hazánkban a kosárlabdajáték bevezetése Kuncze Géza testnevelő tanárhoz fűződik, aki a játék német változatát, az ún. Korballt mutatta be és tanította meg diákjainak, majd bemutatókat is szervezett.

Kuncze Géza 1921-ben adta ki az általa németből fordított első magyar nyelvű szabályzatot.

1924-től megalakultak az első kosárlabdázó egyesületek: BSE, FTC, MOVE, NTE.

1925-ben a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) felkarolta a sportágat és berkein belül létrehozta a Kosárlabda Bizottságot.

1927-ben sor került az első hivatalos körmérkőzés kiírására és lebonyolítására.

1933-tól az új, palánkos kosárlabda kiszorította a régit. Az első palánkos bajnokság győztese tíz csapat közül a Közgazdasági Egyetem gárdája volt. Az ebben az évben megkezdett magyar bajnokság az évek során rengeteget változott rendszerében, létszámában egyaránt. A legjelentősebb változás az 1984–85-ös bajnoki évben az NB I. osztályában bevezetett „Play-off rendszerű rájátszás”.

1933-ban írták ki az első női bajnokságot, amelyben négy egyesület rajtolt, és a bajnoki címet a TFSC szerezte meg.

1942. november 14-én megalakult az önálló Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége (MKSZ).

A magyar férfi válogatott legnagyobb sikere a budapesti Európa-bajnokságon megszerzett első helye 1955-ben. A magyar női válogatott 1950-ben és 1956-ban Európa-bajnoki ezüstérmet szerzett, az 1980-as moszkvai olimpián pedig a negyedik helyen végzett.

Budapesten 1950-ben, 1964-ben, 1983-ban és 1997-ben női, 1955-ben férfi Európa-bajnokságot rendeztek.

Az MKSZ elnöki székében két nagy egyéniség következett: dr. Hepp Ferenc (1909–1980), a Testnevelési Egyetem tanára, majd főigazgatója, a testnevelés- és sporttudományok kandidátusa, aki egyik diplomáját a Springfieldben szerezte meg. Ötven éven át volt a hazai és nemzetközi kosárlabda élet megbecsült személye. Őt követte dr. Vilmos Endre (1932–1986), aki a sportág első menedzser típusú elnöke volt.

1991. április 8-án a közgyűlés újra felvette azt a nevet, amelyen 1942-ben megalakult: Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége (MKOSZ).

Versenyszabályok

Napjainkban a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) dolgozza ki, fogadja el és teszi közzé a játékszabályokat, amelyek nyolc fő területet fognak át:

  1. a mérkőzés,

  2. a pálya és felszerelések,

  3. csapatok,

  4. a játék szabályozása,

  5. szabálysértések,

  6. hibák,

  7. általános rendelkezések,

  8. a játékvezetők, a jegyzőasztal hivatalos személyei, a komisszár, és kötelességeik.

A játékot egy 28 × 15 méteres pályán játsszák, a pálya két végében 3,05 méter magasan, egy-egy palánkra erősített gyűrű található: ebbe kell beletalálniuk a játékosoknak. Ha az alapvonaltól 6,75 méterre, körjelleggel húzott vonalon túlról sikerül ez, az három pontot ér, azon belülről kettőt, büntetőből egyet. Az alapvonaltól 5,8 méterre meghúzott büntetővonalról akkor dobhat valaki, ha gólhelyzetben szabálytalankodnak vele szemben: ha a dobómozdulatot már elindította, és a labda a gyűrűbe hullik, akkor csak egyszer dob. Ha nem születik kosár, akkor kétszer (ha ez a hárompontos vonalon túl történik, akkor háromszor). A kosárlabdában, elvben tilos a testi kontaktus, a gyakorlatban persze csak a mozgást, dobást gátló érintkezést fújják le faultként – igaz, mindet és azonnal, a kvázi előnyszabály csak az említett dobáshelyzetben elkövetett szabálytalanságoknál alkalmazható. Egy félidőben egy csapat öt szabálytalanságot csinálhat úgy, hogy a nem gólhelyzetben elkövetett faultok után az ellenfél oldalbedobással hozhatja játékba a labdát – ezt követően minden egyes faultot követően két dobás jár a sértettnek (és csak neki: kosárlabdában csak súlyos sérülés esetén helyettesíthető mással a büntetődobó). Ugyancsak az ötfaultos szabály áll az egyénekre is: az a játékos, aki ötször szabálytalankodik, kipontozódik, és a továbbiakban nem játszhat a mérkőzésen. Mindkét „hibagyűjteménybe” beleszámít az ún. támadó fault is, azaz amikor támadás közben szabálytalankodik valaki, „belemegy” a védőjébe.

A mérkőzést három játékvezető vezeti: ha egy faultot szándékosnak ítélnek, akkor a sértett a két dobás mellett még a labdát is megkapja, és ugyanez áll a technikai hiba esetére is: ilyenkor a sportszerűtlenül viselkedő edző vagy játékos ellen ítélhetnek. Rendkívül súlyos szabálytalanság esetén azonnali kiállítással büntethető egy játékos – a helyére azonban azonnal beállhat egy csereember.

Egy támadásra 24 másodperce van egy csapatnak: ha ezen időn belül nem dob kosárra, vagy nem követnek el egyik játékosa ellen szabálytalanságot, elveszti a labdát.

A tiszta játékidő egyébként négyszer tíz perc.

További időtényező az ún. három másodperces szabály: az ellenfél kosara alatti, félkör alakú területen belül egyik támadó sem tartózkodhat három másodpercen túl labda nélkül – ha mégis ott időzne, csapata elveszti a labdát.

Különleges szabálynak számít a lépéshiba: a játékosok a labdával a kezükben csak hármat léphetnek, pattogtatva bármennyit, illetve létezik az ún. sarkazás is, azaz ha az egyik lábukon állnak, a másikkal különböző irányban tehetnek lépéseket anélkül, hogy az álló láb elmozdulna (ilyenkor öt másodpercig tarthatják a labdát). Szintén lépéshiba, ún. kétszer indulás, ha valaki tesz három lépést, majd megint pattogtatni kezd – ilyenkor a játékostól elveszik a labdát.

Fontos még, hogy ha egy dobás során a labda leszálló ágba kerül, ahhoz hozzáérni nem lehet: amennyiben a védők közül valaki megteszi, akkor is kosarat ítélnek a dobó csapat javára, ha a labda nem haladt át a gyűrűn. Ám amint hozzáért a gyűrűhöz, szabadon megjátszható. Szintén „egzotikus” regula, hogy a pályát a levegőben elhagyó labdát egészen addig vissza lehet juttatni a vonalakon belülre, amíg a pályán belülről utána repülő játékos vagy a labda nem ér talajt. Az európai és az NBA-ben játszott kosárlabda közötti különbség, hogy előbbiben félidőnként csak két időkérés van, és időt csak az edző kérhet (Észak-Amerikában a játékos is) – a tengerentúlon két perccel hosszabbak a negyedek, ezen túlmenően tilos a zónavédekezés. Ami közös: kosárlabdában nincs döntetlen, még a csoportkörben sem, ötperces hosszabbításokat játszanak egészen addig, míg valamelyik csapat meg nem nyeri a mérkőzést.

Hivatalos olimpiai versenyszám (férfiak–nők)

12 csapat (12 fő/csapat).

Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége

Magyar Sport Háza

1146 Budapest, Istvánmezei út. 1–3.

Telefon: (+36 1) 460-6825

Fax: (+36 1) 252 3296

E-mail:

WEB: www.hunbasket.hu

FIBA 33 (FIBA 33)

A FIBA 33 egy új, szabályok közé szorított streetball. A játék félpályán zajlik (FIBA pálya), és a szabályok is megegyeznek a FIBA-éval, hacsak a FIBA 33 szabálya külön nem rendelkezik a játékszituációkról. A csapatok négy főből állnak, melyből három a pályán játszik és egy a cserejátékos. A csapattal van egy edző is.

A hivatalos személyzet a következőkből áll: egy játékvezető és egy döntőbíró/komisszár, akiket három fő asztali személyzet segít, nevezetesen a jegyzőkönyvvezető, az időmérő és a tíz másodperces időmérő.

Kezdés: A mérkőzés előtt három percet melegítenek a csapatok, majd az „A” csapat egyik játékosa végrehajt egy hárompontos kísérletet. Ha bemegy, ők kezdenek, ha nem, a „B” csapat. A továbbiakban a nem kezdő csapat lesz a kedvezményezett a feldobásos szituációkban. A kezdés bedobással kezdődik a félpályánál a jegyzőkönyvvezető asztallal szemben.

A játékidő 2 × 5 perc. Az a csapat nyer, aki előbb eléri a 33 pontot, vagy többet, még akkor is ha a hivatalos mérkőzésidő vagy hosszabbítás nem jár le. A hosszabbítás annyiszor 2 perc, míg el nem dől a mérkőzés. A játékrészek és a hosszabbítások között egy perc pihenő van. Maximum 3 perc késés engedélyezett a csapatoknak (mindhárom játékosnak a pályán kell lennie). Ha nem állnak ki 33 : 0 arányban veszít a csapat.

5 személyi hibája lehet egy játékosnak, félidőnkét pedig négy a csapatnak. A negyedik után életbe lép a büntetőszabály.

10 másodpercen belül kell megkísérelni a kosárra dobást. Minden sikeres mezőnykosár és büntetődobás után a kosarat kapott csapat hozza játékba a labdát a palánk alól, de a pályán belülről. A játékba hozás után minden esetben a hárompontos vonalon túl kell juttatni a labdát és még egy átadást kell végrehajtani a dobás előtt.

Sikertelen mezőnykosár vagy büntető után, ha a támadók szedik le a lepattanót, folytatódik a játék, nem kell a hárompontos vonalon túlra vinni a labdát. Ha a védők, akkor minden esetben a hárompontoson kívülre kell juttatni és még egy átadást végrehajtani a rádobás előtt. Labdaszerzés esetén is a hárompontoson kívülre kell juttatni a labdát és plusz még egy átadás kötelező.

Szabálysértés, illetve személyi hiba esetén (kivéve büntetődobás), oldalvonalról kerül játékba a labda a hárompontos vonal magasságából. A játékvezető kezeli a labdát.

Zsákolás csak ott engedélyezett, ahol rúgós gyűrű van. Csere holtidőben lehet, mikor áll az óra, időkérés nincs.

http://www.sportakademia.hu/fiba-33