Ugrás a tartalomhoz

Sport A-tól Z-ig. Általános és különleges sportágak ismerete

Gallovits László, Honfi László, Széles-Kovács Gyula (2011)

Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft.

Műkorcsolya (Figure Skating)

Műkorcsolya (Figure Skating)

Ebben a versenyágban a versenyzők a művészi gyakorlatok, minél tökéletesebb bemutatására törekszenek.

Szakágai:

  • férfi-női egyéni,

  • páros, valamint a

  • jégtánc és az

  • utóbbi évtizedben az úgynevezett szinkron (formációs versenyek).

Utóbbi kivételével minden műkorcsolya szakág hosszú idő óta szerepel a téli olimpia műsorán.

Nemzetközi múlt

A mai modern kori műkorcsolyázás a XVIII. században, Angliában alakult ki. Az első jégsportegyesület az 1742-ben alapított Edinburgh Skating Club volt. 1772-ben egy angol katonatiszt megjelentette a sportág első szakkönyvét, amelyben már a legjellemzőbb gyakorlatok is megjelentek. Az Egyesült Államokban az 1850-ben alapított Philadelphiai Skating Club volt az első, amelyik csak műkorcsolyával foglalkozott.

A sportág robbanásszerű fejlődése Axel Paulsen nevéhez fűződik, aki korábban a korszerű gyorskorcsolyázást is megálmodta.

A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség, ISU (International Skating Union) 1892-ben alakult meg. Az első hivatalos Európa-bajnokságot 1893-ban Berlinben tartották, míg az első világbajnokságot 1896-ban, Szentpéterváron tartották.

A sportág szerepelt az első, chamonix-i téli olimpián, de tartottak műkorcsolya versenyeket már 1908-tól, igaz, ezeket még nyári olimpián rendezték. A jégtánc 1976-tól lett olimpiai műsorszám.

Ebben a szakágban az oroszok és az amerikaiak képviselik a legnagyobb erőt.

Hazai múlt

A híres amerikai korcsolyázó, Jackson Haines Magyarországon 1867-ben mutatta be tudását, óriási sikert aratva; ennek hatására ugrásszerűen megnőtt a korcsolyázók száma.

Az első magyar bajnokságot 1900-ban írták ki, a győztes Wein Árpád lett. Később szenzációnak számított, hogy Kronberger Lili, hölgy létére férfi bajnoki címet szerzett. Műkorcsolyázóink a jégtáncban érték el az eddigi legjobb eredményeket a téli olimpiák történetében: először 1948-ban a Kékessy AndreaKirály Ede páros, majd 1980-ban a Regőczy Krisztina–Sallay András duó jégtánc-gyakorlata érdemelte ki az ezüstérmet.

A sportág népszerűségét és a szövetség szakértelmét mutatja, hogy Budapest öt Európa-bajnokságot és öt világbajnokságot rendezett.

Versenyszabályok

A műkorcsolyaversenyeket fedett téglalap alakú szabványos méretű műjégpályán rendezik. Az egyéni gyakorlatok tartalmaznak meghatározott időtartamú kötelező gyakorlatot, rövid programot (2:40 mp), interpretációs (hangsúly a technikai tudáson, illetve a zenei és művészi előadáson van) programot; szabadkorcsolyázás (férfiaknál 4:30 mp, nőknél 4:00 mp) és interpretív szabadkorcsolyázást. A páros korcsolyázás rövid programból, szabadkorcsolyázásból (4:30 mp) és interpretív szabadkorcsolyázásból áll.

Nemzetközi versenyeken a versenybíróság két vezetőbíróból és legfeljebb kilenc pontozóbíróból áll, akik értékelik a tartalmat és a művészi hatást, továbbá megállapítják a versenyzők helyezését.

Az olimpiai versenyeken a jégtánc az alábbi részekből áll: két kötelező tánc; egyénileg alkotott tánc; szabadkorcsolyázás. A jégtánc elbírálásakor a 0-tól 5-ig terjedő pontszámskálát kell használni, ahol a tizedesek használata, mint köztes érték megengedett (például: 3,6; 4,8).

Hivatalos téli olimpiai versenyszámok

Férfi egyéni, nő egyéni, jégtánc és páros.

Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség

1143 Budapest, Stefánia út 2.

Telefon: (+36 1) 252-2369

Fax: (+36 1) 252-2279

E-mail:

WEB: www.moksz.hu