Ugrás a tartalomhoz

Sport A-tól Z-ig. Általános és különleges sportágak ismerete

Gallovits László, Honfi László, Széles-Kovács Gyula (2011)

Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft.

20. fejezet - Korcsolya (Skating)

20. fejezet - Korcsolya (Skating)

A korcsolyázás siklást jelent a jégen, külön erre a célra készített cipővel, melynek a talpára egy eszközt erősítenek, a korcsolyát.

A korcsolyázás szakágai:

  • műkorcsolya, jégtánc,

  • szinkronkorcsolya (formációs korcsolya),

  • nagypályás gyorskorcsolya és

  • rövidpályás gyorskorcsolya (short track).

Csak a szinkronkorcsolya nem tartozik a téli olimpia versenyszámai közé a szakágak közül.

Nemzetközi múlt

A régészek ásatásaik során már tízezer évvel ezelőtt készült fúrt és fúratlan csontokat találtak, amelyekről kiderítették, hogy a mai korcsolyák ősei. Egy izlandi történelmi gyűjteményben (Edda mondák) ez a mondat áll: „Uller, a tél istene, állatok csontján csúszott a síkos jégen”. A leletek és a mondák bizonyítják, hogy a korcsolyázás múltja évezredekre nyúlik vissza. Az északi országokban, de főleg Hollandiában a korcsolya az egyik legősibb és egyben legjobb közlekedési eszköz volt a hosszú téli hónapokban. A kezdeti csontkorcsolyákat a fába erősített vaspengéjű korcsolya követte; így versenyeztek már 1676-ban Hollandiában a befagyott csatornák jegén.

A reneszánsz korban az embereknek a korcsolyázás lehetőséget adott az élet, a természet szépségeinek felfedezéséhez. A németalföldi festők téli tájképein rendszeresen feltűntek korcsolyázó emberek.

Az Edinburghi Korcsolya Klubot Angliában alapították meg 1742-ben. Ez volt a világ első korcsolyaegylete.

A norvég Axel Paulsen, aki nemcsak gyorskorcsolyázóként, hanem műkorcsolyázóként is hírnevet szerzett magának (egyik ugráskombinációját róla nevezték el), nemcsak versenyzőnek, hanem korcsolyakészítőnek is kiváló volt. Az első korszerű, vékony acélpengéjű korcsolyát ő készítette el 1880-ban, majd tovább korszerűsítette, és lényegében ez felel meg a mai versenykorcsolyának.

A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (Internationale Eislauf-Vereinigung, International Skating Union, ISU) 1892-ben alakult meg, a hollandiai Scheveningenben, ez a korcsolyázás nemzetközi irányító szerve. A szövetség tagsága jelenleg 60 nemzetet számlál.

Az ISU már 1893-ban megszervezte az első világ- és Európa-bajnokságot férfiak részére. Kongresszusaival, hivatalos kiadványaival, szabályaival jelenleg is szervezi a sportág nemzetközi életét.

Hazai múlt

A magyar őskorcsolyát csont-irongának nevezték. Az ellökést botokkal segítették, s a botok végébe szeget vertek.

Földváry Tibor személyében az 1800-as évek utolsó évtizedeiben már nemzetközi klasszisa is volt a magyar korcsolyázásnak.

Magyarországon a korcsolyázás első írásos dokumentuma az Esztergom melletti Szentkirályfalva keresztes lovagjainak egyik adásvételi szerződése, amely szerint „Hench dicti korcolyas” mestere Szentpálfalva községben korcsolyakészítő műhelyt tartott fenn. Ezek a korcsolyák marhalábszár-csontból készültek, és alakjukat nézve hasonlítanak a ma is használatos műkorcsolyákhoz.

Dr. Kresz Géza – a Budapesti Önkéntes Mentőszolgálat megalapítója – kezdeményezésére, Keve József vezetésével 1869. december 2-án hivatalosan is megalakult a Pesti Korcsolyázó Egylet (1872-től Budapesti Korcsolyázó Egylet), BKE, amely Magyarországot képviselte az ISU megalapításánál.

1926. november 26-án megnyitották a városligeti műjégpályát, Európa első műjégpályáját. Az első egész évben nyitva tartó műkorcsolyapályát 1982. február 12-én vehették birtokba a sportolók a Budapest Sportcsarnok (BS) alagsorában.

Az 1957-ben megalakult Magyar Jégsport Szövetség, a több sportágat (jégkorong, műkorcsolya és rövidpályás gyorskorcsolya) tömörítő szövetség 1988-ban kettévált, és megalakult a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség.

A következőkben a korcsolyasport szakágai kerülnek bemutatásra. A jégkorong külön sportágként szerepel ebben az összeállításban.

Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség

1143 Budapest, Stefánia út 2.

Telefon: (+36 1) 252-2369

Telefax: (+36 1) 251-2279

E-mail:

Web: http://www.moksz.hu/moksz-h-frameset.htm

Gyorskorcsolya (Speed skating)

Olyan versenyága a gyorskorcsolyázásnak, amelynek lényege, hogy egyszerre két versenyző siklik a jégen, az óramutató járásával ellentétes irányba haladva. A cél az, hogy az előírt távot legrövidebb idő alatt teljesítése a versenyző. A férfiak és nők külön indulnak, a hosszabb távokat kivéve azonos távolságokon.

Két szakága van:

  • a hagyományos nagypályás gyorskorcsolya és

  • a fiatalabb rövidpályás (short track) gyorskorcsolya.

Nemzetközi múlt

Norvégiában rendezték az első modern gyorskorcsolya versenyt, még 1863. március 1-jén, 1500 méteres távon, tízezer néző előtt.

A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (International Skating Union, ISU), a gyorskorcsolyázás nemzetközi irányító szerve 1892-ben alakult meg.

Az ISU 1893-ban rendezte meg az első világ- és Európa-bajnokságot a férfiak részére. Az első négytávú összetett férfi világbajnokságot 1893-ban Amszterdamban, a nőit 1936-ban, Stockholmban tartották.

A férfi gyorskorcsolyázás már szerepelt az első téli olimpián is, amelyet Chamonix-ban rendeztek 1924-ben. Az első olimpián még csak férfi összetett bajnokot hirdettek, a következő olimpiától csak távonként rendezték meg – és rendezik meg mindmáig – a férfiak olimpiai bajnokságát, ahol jelenleg öt távon zajlanak a küzdelmek.

A női gyorskorcsolyázók a téli olimpiai játékokon először 1960-ban, az egyesült államokbeli Squaw Valley-ben jelentek meg, jelenleg ők is öt távon versenyeztek és versenyeznek ma is.

A nemzetközi versenyrendszer kibővítését jelentette, hogy a nőknek 1936-tól világbajnokságot, 1970-től pedig Európa-bajnokságot rendeznek, és ugyancsak 1970-ben bevezették a férfi és női sprint világbajnokságot.

A szakág legkiválóbb nemzetei közé tartoznak: Hollandia, Norvégia, USA, Kanada, Németország, Japán, Korea. Név szerint ki kell emelni az amerikai Bonnie Blairt, aki egymaga öt olimpiai elsőséget szerzett, majd rögtön utána következik négy olimpiai elsőséggel a norvég Ivar Ballangrud.

Hazai múlt

A Budapesti Korcsolyázó Egylet 1871. december 17-én rendezte meg Budapesten Magyarország első gyorskorcsolya versenyét. Az érdekessége az volt, hogy ekkor még se távot, se időt nem mértek, Ezt a versenyt Áldási Imre nyerte. Ő volt a leggyorsabb.

1893-ban felépült a Lechner Ödön által tervezett csarnok, az egyesület székháza.

Az ISU megbízásából 1895-ben Budapesten rendezték meg a harmadik férfi Európa- bajnokságot.

Újabb lendületet a gyorskorcsolyázásnak a Városligeti műjégpálya 1926. évi megnyitása adta. Ez a létesítmény akkor Európában egyedülállónak számított.

A sportág történetének kiemelkedő eseménye volt, hogy 1968-ban a műjégpályát standard 400 méteres pályára bővítették, ahol sok nemzetközi versenyt rendeztek.

Magyarország első világbajnoka Pajor Kornél, aki 1949-ben az összetett kategóriában nem talált legyőzőre.

A nők első összetett bajnokságát Földváry-Boér Mária nyerte 1952-ben.

A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, a sprintbajnokságot 1971-ben írták ki. Férfiaknál az első bajnokságot Tölgyesi János, a nőknél Nagy Judit (1972) szerezte meg.

A nyolcvanas évek legnagyobb ígérete, Hunyady Emese később osztrák színekben versenyzett és szerzett olimpiai bajnoki címet.

2001. február 9–11. között első ízben rendezték meg Budapesten az összetett világbajnokságot.

Versenyszabályok

Az ISU versenyeit 333,25 vagy 400 m hosszú, ovális alakú, két, legalább 4 méter széles (különböző módon megjelölt) sávra osztott zárt pályán rendezik meg.

A versenybíróság minden tagja speciális feladatot lát el: kanyarbíró, keresztezési bíró, körszámláló, célbíró és döntőbíró.

A verseny jellegzetessége, hogy egyszerre mindig csak két versenyző fut, párban egymás mellett, akik minden körben sávváltással biztosítják egymásnak az azonos távolságot. Minél jobb időt kell futniuk, mert a gyorskorcsolyázó nemcsak a párjával, hanem az előtte és az utána futóval is versenyez.

A versenyeket a különböző távok összesítése alapján

  • összesített verseny formájában vagy

  • távonként rendezik meg.

Az összetett verseny fajtái: sprint, kistávú és hosszú távú összetett. Ebben a versenyben az a győztes, aki valamennyi távot végigfutotta, és a legkisebb pontszámot érte el.

A versenybíróság tagjai: a vezetőbíró és segédje, az indítóbíró és segédje, a célbíró, az időmérők, a körszámláló és a két kanyarbíró.

Hivatalos olimpiai versenyszámok

Távok: 500 m, 1000 m, 1500 m, 3000 m (csak nők), 5000 m és 10 000 m (csak férfiak).

(Az 500 méteren kétszer kell futni a távot, és a két eredmény összesítése adja a végeredményt).

Férfi, illetve női üldözéses csapatverseny.

Rövidpályás gyorskorcsolya (Short Track Speed Skating)

Különböző típusú versenyeket rendeznek a rövidpályás gyorskorcsolyában. Vannak egyéni versenyszámok, melyeket különböző távokon rendeznek, vannak négyfős csapatok részére rendezett váltóversenyek, és végül vannak üldözéses versenyek két résztvevő között. Jól áttekinthető, izgalmas versenyeket láthatnak a nézők.

Nemzetközi múlt

A National Hockey Leauge, az NHL mérkőzések szüneteiben rendeztek először ilyen jellegű közönségszórakoztató versenyeket. A rövidpályás gyorskorcsolyázás (short track) őshazájának így az amerikai kontinens tekinthető.

Annyira népszerűek lettek ezek a versenyek, hogy 1972-ben megrendezték a sportág első világbajnokságát. Tíz évvel később a téli olimpia bemutató száma volt, 1992-ben Albertville-ben már hivatalos olimpiai sportágként szerepelt. A rövidpályás gyorskorcsolyázás versenytávjai a következők: a férfiaknál, valamint a nőknél egyaránt 500 méter, 1000 m és 1500 méter; illetve a férfiváltó távja 5000 méter, míg a gyengébbik nem távja 3000 méter.

A szakág legeredményesebb országai: Korea, Kína, Kanada, USA.

Hazai múlt

1985-től számítjuk a rövidpályás gyorskorcsolyázás kezdetét Magyarországon. Ekkor kérte fel a Magyar Jégsport Szövetség Martos Györgyöt, a legeredményesebb nagypályás gyorskorcsolyázót a sportág meghonosítására és népszerűsítésére.

Az első bajnokságot 1986-ban írták ki, majd 1988-ban a Budapest Sportcsarnokban Európa Kupát rendeztek, ahol tizenegy világcsúcs született.

A legjobb magyar eredményt, Európa-bajnoki bronzérmet 2001-ben Hágában értük el a férfi 5000 méteres váltóban, Koch Balázs, Szántó Kornél, Kövér Balázs és Szabó Krisztián közreműködésével.

A rövidpályás gyorskorcsolyázás 1500 méteres számában a 2006-os torinói téli olimpián elért negyedik helyezésével Huszár Erika azonnal a (téli) sportokhoz vonzódó magyar közönség érdeklődésének középpontjába került.

Versenyszabályok

A versenyt gumibójákkal kijelölt 111,12 méteres, ellipszis alakú jégkorongpályán rendezik.

A versenyzők speciális védőfelszerelését szabályok írják elő.

A sportág alapjában „no contact” sportág, azaz a versenyzők nem érhetnek egymáshoz. Minden ilyen esemény – a zsűri döntése alapján – kizárást von maga után.

Maga a verseny, különböző futamokból áll, ahol továbbjutás, illetve helyezések alapján történik a helyezések megállapítása.

A rendezőséghez tartoznak: vezetőbíró, öt célbíró, a rajtbíró, az időmérők, a körszámláló, a jegyzőkönyvvezető és két pályabíró.

Hivatalos olimpiai versenyszámok

Férfiak: 500 m, 1000 m, 1500 m és 5000 m váltó.

Nők: 500 m, 1000 m, 1500 m és 3000 m váltó.